Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

Az országgyűlés 40, ülése 1951. évi május hó 18-án, pénteken Molnár Imre és Dögei Imre elnöklete alatt. Tárgyai: B

a«ai> A 'büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása (írom. 50 sz.) Hozzászóltak: Szirmai István 577 Sásdi Ernő M 588 Halász Aladár 594 Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 49. sz.) Felszólalt: Parragi György előadó 601 A jogi bizottság jelentése Halász Aladár, Hegedűs Gyula, Horváth Márton, Parragi György, Szabó Pál, Hajdú Gyula és Nagy László képviselők mentelmi ügyében Ismertette: Orbán László előadó ? 605 Az Országgyűlés elnökének megválasztása 606 Dögei Imrének, az Országgyűlés elnökének székfoglaló beszéde 606 Az Országgyűlés ülésszakának bezárása :.. 608 Jelen voltak: DOBI ISTVÁN, a minisztertanács elnöke, RÁKOSI MÁTYÁS, a minisztertanács elnökhelyettese, RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, BOG*NÁR JÓZSEF belkereskedelmi miniszter, DARVAS JÓZSEF vallás- és közoktatásügyi miniszter, ERDEI FERENC földmívelésügyi miniszter, HÁZI ÁRPÁD belügyminiszter, KJSS KÁROLY külügyminiszter, KISS ÁRPÁD könnyűipari miniszter, MOLNÁR ERIK igazságügyminiszter, NAG Y IMRE ^élelmezési miniszter, RATKÓ AN NA egészségügyi miniszter, S Z OB E K ANDRÁS külkereskedelmi miniszter. (Elnök MOLNÁR IMRE. — 10.05.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Czetl József, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Kiss Gergely képviselőtársunkat kérem fel. Napirend szerint következik a büntetőperrendtartásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Szirmai István képviselőtársunk. SZIRMAI ISTVÁN: T. Országgyűlés! Ez év január elsejével alapvető változás következett be népi demokráciánk igazságügyi szervezetében: megszűntek a felsőbíróságok és a (fŐállamügyészségek. Az új bírói és ügyészi szervek a tanácsrendszer szervezetéhez alkalmazkodnak. Megyei bíróságaink vannak, mint ahogyan vannak megyei tanácsaink, járásbíróságaink vannak, mint ahogyan vannak járási tanácsakik. Üj igazságügyi szervezeteink így kerültek közelebb az élethez, az államigazgatás másik fontos szervezeteiORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ. hez, a tanácsokhoz és magához a néphez. Üj bírói szervezetünk lehetővé teszi a tanácsokkal a szoros együttműködést és- így bíróságaink ma már nem a nép mindennapi feladataitól elszakadt testületek, hanem éppen az építés feladatait aktív módon segítő államhatalmi tényezők. Annak, hogy igazságügyi szervezeteink nem az élettől, népünk szocialista építő munkájától elszakítottan, lélektelen; bürokratizmussal végzik feladataikat, biztosítéka az is, hogy bíróságaink ma már a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 37. §-a szerint, hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. Bírósági szervezeteinknek ezek a lényegbevágó változásai szükségesek ahhoz, hogy Alkotmányunk szellemében, a Magyar Népköztársaság bíróságai büntessék a nép ellenségeit, védjék és biztosítsák a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, a dolgozók jogait és neveljék a dolgozókat a szocialista

1 társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Ennek feltételeit biztosítják azok a rendelkezések,

J/ÊÈ' lyek 'bevezetik •igazságszolgáltatásunk egésj^fc45