Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-27

37 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10~én, szerdán. 38 hoz. A helyi tanácsok munkája meg fogja cáfolni azt a téves polgári felfogást, amely szerint az államigazgatás munkáját csak hivatásos tisztvise­lők végezhetik és irányíthatják. A tanácsok útján a dolgozó nép is végezheti ezt, mert a saját or­szágában, a saját törvényeit és rendeleteit hajtja, végre. A tőkés országokban sokat beszélnek az úgy­nevezett önkormányzatokról, ezek azonban nem a dolgozó tömegek képviseletei, hanem egyes tőkés csoportok érdekeinek védelmét szolgálják. Ilyen volt a Horthy-uralom idején nálunk*is az úgyne­vezett önkormányzat. A régi rendszerben a dol­gozó néppel szemben a közigazgatás csak a fő-: szolgabírák, végrehajtók, csendörök képében je­lentkezett, akik minden eszközzel elnyomták a dol­gozók szabadság iránti törekvéseit. Az ilyen ön­kormányzati és* közigazgatási rendszernek nálunk örökre vége, mert mint Alkotmányunk kimondja: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A tanácsok rendszerének felépítése ennek szervezeti formáját adja meg. A tanácsok rend­szerének alapja az állandó és élő kapcsolat a tömegekkel. A tanácsok olyan széleskörű jogok­kal rendelkeznek, hogy még összehasonlítást sem lehet tenni köztük és a régi rendszer úgynevezett önkormányzati szervei között. A tanácsok feladatainak nagyrésze gazdasági jellegű. A gazdasági feladatok végrehajtását sem nálunk a régi rendszerben, sem pedig a tőkés államokban népi szervekre sohasem bízták. A tanácsok rendszerének bevezetésével az állam­igazgatás munkája megszabadul a bürokratikus eljárás korlátaitól és azt az életnek megfelelő ügyintézés útjára viszi. Megkönnyíti az államszer­kezet áttekintését, módot nyújt a dolgozóknak az ellenőrzésre és biztosítja azt, hogy az ügyek elin­tézése közelebb kerüljön az érdekelt lakossághoz. A* törvényjavaslat pontosan meghatározza a helyi tanácsok hivatali szerveit és kapcsolatát a fel­sőbb állami szervekkel. Igen helyes a törvényjavaslatnak az a ren­delkezése, amely megszünteti az önkormányzati és az állami alkalmazottak között fennálló rendszer­beli különbségeket és ezzel is kifejezésre juttatja a dolgozó nép államának egységét. A magyar dol­gozók tömegei, munkások és dolgozó parasztok városon és falun nagy örömmel és lelkesedéssel várják ennek a most tárgyalás alatt lévő javas­latnak törvénnyé válását, a tanácsok megszerve­zését és a tanácsok munkájának megindulását. Ërzik és tudják az ország dolgozói, hogy a taná­csok munkájának megindulása az országépítés munkájának meggyorsítását, a szocializmus épí­tésének előrehaladását, az államigazgatás egysze­rűbbé tételét fogja jelenteni. Először történik meg a magyar nép életében, hogy a dolgozók az állam­igazgatás munkájába közvetlenül bekapcsolódnak. Természetes, hogy ezt a törvényjavaslatot dolgozó népünk örömmel fogadja és végrehajtásában lel­kesen fog résztvenni. T. Országgyűlés! A világ egy részén az im­perialisták háborúra uszítanak és háborúra ké­szülnek. A dolgozó nép jogait, szabadságát min­denféle eszközökkel nyirbálják és eltapossák. Fegyverekre támaszkodva akarják hatalmukat, va­gyonukat megmenteni és növelni, és igyekeznek megakadályozni az emberiség haladását, fejlődé­sét. Ezzel szemben a nagy Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, köztük hazánk­ban is, erősítjük, fejlesztjük a dolgozó nép be­vonását az államélet minden területén. Amíg a kapitalista államokban mind erősebb a tőke hangja, addig nálunk a dolgozók szerve­zett ereje és hatalma nő, és ez sokkal nagyobb, sokkal hatalmasabb erő az aranynál, a tőke ha­talmánál. Ennek az erőnek, a dolgozók szervezett erejének az államigazgatásban való tökéletes fel­használását fogja eredményezni ez. a most tár­gyalt törvényjavaslat. A háborúra spekuláló, a háborúra uszító és az aranyára, dollárjára tá­maszkodó imperialista erőkkel szemben a ^Szovjet­únió-vezette béketábor és közte a mi Népköztár­saságunk is a dolgozó nép erejére támaszkodik és ez ad biztos alapot a béketébornak arra, hogy bátran nézzen szembe az imperialisták háborús szándékaival. A nagy Szovjetunióban és a vezetése alatt felsorakozott népi demokratikus államokban a dol­gozó nép egyetért vezetőivel és azoknak célkitű­zéseivel; egyetért abban, hogy a békét meg kell védeni és a béke megvédéséért kemény harcot kell folytatni. Ezért emelkedik nálunk a termelés állan­dóan minden vonalon és ezért bízhatjuk nyugod­tan a dolgozók legszélesebb tömegeire törvényeink végrehajtását is. Tehetjük ezt annál is inkább, mert a Magyar Dolgozók Pártjának, Rákosi Má­tyásnak vezetése alatt megszilárdult népünk egy­sége. A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt időben meggyőződött arról, hogy a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály és Párt­jának vezetésével a helyes úton halad a jövő, a szocializmus felé. Meggyőződött arról, hogy a népi demokrácia sikerei elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatása alapján jöhettek létre. Ezért tartom helyesnek, hogy a most tár­gyalt törvényjavaslat 2. §-ába belekerült az, hogy a tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömeg­szervei, feladatuk ellátásában a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgó­sítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb rész­vételre. T. Országgyűlés! Amikor kormányunk el­készítette a helyi tanácsokról szóló törvényjavas­latot, példamutatónk, a nagy Szovjetunió tapasz­talataira támaszkodott. A nagy Szovjetunióban már hosszú idő tapasztalatai bizonyítják a" taná­csokon nyugvó államigazgatás tökéletességét. Biztosra veszem, hogy nálunk, a mi Népköztár­saságunkban is a helyi tanácsok felállításával új élet indul meg népi közigazgatásunk területén. A tanácsok munkája megkönnyíti a törvények végrehajtását, segíti termelésünk növekedését, fej­leszti népünk kultúráját, szorossá teszi a kap­csolatot az állam és a legszélesebb néprétegek közt és gyorsabbá teszi a szocializmus építésének folyamatát. Teljesen egyetértek a törvényjavaslat indo­kolásának VII. pontjával, amely azt mondja: »A törvényjavaslat az Alkotmány rendelkezései sze­rint a demokratikus államszervezet magasabb for­3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom