Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-27
59 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10-én, szerdán. 40 májának alapjait rakja le. Feladatunk, hogy a felszabadító Szovjetunió példája nyomán következetesen továbbfejlesszük Népköztársaságunk államszervezetét, tökéletesítsük működését; csak így tudja betölteni népi demokratikus államunk azt a nagy feladatot, amely á munkások és a dolgozó parasztok államára a szocializmus építésében hárul.« A törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést felfüggesztem. {Szünet 11.56—13.02. — Elnök: MOLNÁR IMRE.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik a szónokok közül Harmati Sándor képviselő úr. HARMATI SÁNDOR: T. Országgyűlés! Népköztársaságunk Alkotmánya lefektette annak az új államhatalmi rendszernek az alapjait, amelyen felépítve államszervezetünk és államigazgatásunk alkalmas lesz arra, hogy megoldja a szocializmus építéséből folyó hatalmas feladatokat. A most beterjesztett törvényjavaslat az Alkotmányban foglalt rendelkezések végrehajtását jelenti akkor, amikor részletesen szabályozza és bevezeti a tanácsrendszert. A tanácsok lérehozása igen komoly feladat, hatása kiterjed az államhatalom és az államigazgatás egész területére. A tanácsok létrehozását éppen azért igen gondosan kell előkészíteni, hogy biztosítsuk az átalakulás zökkenőmentességét. Igen nagy fontossága van annak, hogy a tanácsok rendszerének kiépítését, hogy úgy mondjam, menetközben, munkaközben végezzük. Egy pillanatra sem szabad csorbát szenvedniük azoknak a hatalmas feladatoknak, amelyeket az ötéves terv megvalósítása, végrehajtása államhatalmi és államigazgatási szervezetünkre ró. Alkotmányunk létrehozása óta egész sor intézkedést hajtottunk végre, amelyekkel lényegében a tanácsrendszer bevezetését készítettük elő. Ezek közé tartozik elsősorban Budapest új területének megállapítása. Ezzel bizosítottuk azt, hogy a főváros és a pestkörnyéki városok, amelyek valójában egy gazdasági egységet képeznek, e gy igazgatás alá is tartozzanak. Végrehajtottuk a megyék területének rendezését, amivel azt biztosítottuk, hogy a megye nemcsak igazgatásilag képezzen egységet, hanem olyan területeket kapcsoljon össze, amelyek gazdaságilag is összetartoznak. A kapitalizmusra jellemző tervszerűtlenség a területegységek kialakulásánál is érvényesült. A megyék új határainak megállapításával megszűnt a megyék területében és lélekszámában eddig fennállott nagy aránytalanság. Az új megyehatárok érvényrejuttatták àzt a marxista-leninista elvet, amely szerint a gazdasági tényezők minden más tényezőt ' megelőznek és meghatározói minden más tényező alakulásának. Ilyenformán az új megyehatárok figyelemmel vannak a természeti adottságokra, a közlekedés viszonyaira, a megyeszékhelyek központi jellegére és vonzó hatására, a fejlődés általános lehetőségeire. A letűnt rendszer burzsoá-feudális közigazgatásának mintaképe és szimbóluma a vármegye volt. Az én munkaterületem a megye területére esik, így mostani hozzászólásomban elsősorban azokat a változásokat szeretném kifejteni, amelyeket a felszabadulás és most a tanácsrendszer megvalósítása ezen a területen jelent. T. Országgyűlés! A Horthy-fasizmus népellenes államhatalma mindenestül egyszersmindenkorra megsemmisült. A nagy Sztálin vezette dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, összetörte a földesurak és a nagytőkések népellenes államhatalmát. A nagy felszabadítónk által teremtett lehetőséget szeretett és bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás (Hosszantartó viharos taps.) és nagy Pártunk vezetésével az államgépezet területén is kihasználtuk és kiszo/ítottuk erről a területről is a reakciós elemeket. Rákosi elvtárs február 10-i beszédében többek között államszervezetünk területére is kijelölte közvetlen feladatainkat. Gondoskodnunk kell — mondotta — a népköztársasági Alkotmányunkban lefektetett alapelvek megvalósításáról. Ennek megfelelően irányt kell venni arra, hogy lehetőleg még az idén létrehozzuk a falu, város, a járás és a megye tanácsait, amelyeket Alkotmányunk megkövetel és amelyek a dolgozó tömegekkel elmélyítve a kapcsolatot, tovább erősítik demokráciánkat. így jutottunk el t. Országgyűlés, a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalásához, A tanácsok kérdését vitatva, sokan a közigazgatás reformjáról beszélnek, sőt egyesek szerint a tanácsok felállítása az önkormányzati reform megvalósulásával azonos. Nem vitatható, hogy a törvénnyé váló javaslat a magyar közigazgatás átfogó átalakítását jelenti. Teljesen helytelen azonban az a felfogás, amely szerint nálunk nem történik egyéb, mint az eddigi önkormányzatok javított formájú és tartalmú kiadása. Az igazság az, hogy a javaslat törvényerőre emelésével nem a megyei rendszerből sarjadzó önkormányzatok reformját, hanem az államhatalom új szervezetét teremtjük meg az Alkotmány nyomán. Lenin tanításaiból tudjuk, hogy a hatalom megragadása után a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején a proletariátus nem veheti egyszerűen át a burzsoázia államgépezetét. A régi helyett újat és jobbat kell teremteni. Az újnak olyan szervezetnek kell lennie, amelyben gyorsan és biztosan megvalósul a hatalom birtokosának, a proletariátusnak a célja: a szocialista gazdasági és társadalmi rend felépítése. E cél elérése érdekében az államhatalom legalkalmasabb szervezeti formája a tanácsok rendszere, — tanítja Sztálin elvtárs. A tanácsrendszer az állami szervezet leghaladottabb, legmagasabbrendű formája. Ezt azonban c?ak olyan állam teremtheti meg, amely szakított a kapitalizmussal és mindenfajta kizsákmányolást, meg akar szüntetni. Példaképünk, a nagy Szovjetunió történelmi tapasztalatai mély értelmű en bizonyítják ennek a tanításnak feltétlen igazságát. A régi burzsoá rendben kialakult Önkormányzat olyan szervezeti forma, amelyet az idö túlhaladott és amely elavult, nem képes többé a
