Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
1&1 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi amelyet 1874-ben »legfelsőbb királyi elhatározás« álllapított meg. Teíhát mindössze ez, a néhány évtized a régi címer hiteles történelmi múltja, egyébként kialakulása esak úgynevezett heraldikai fejlődés eredménye. Most történik meg először, hogy a. törvényhozás 1848íban világosan leszögezett jogával élve* megállapítja országunk címerét. Mit fejezett ki a régi címerl Homályos 'szimbólumok sűrűsödtek benne, minden száné és formája titokzatos nyelven fejezett ki valamit, ami a régi lovagi pajzsokra festett »nemesi jelbeszéd«-ből alakult- Mindem színe is szimbólumokat hordozott; erényt, vérmérsékletet, planétákat, égi jegyeket, drágaköveket, a hét egyes napjait, eleimeket és érceket jelentettek e címerek színei. így ezen a címernyelven a veres szín a szenvedélyes vérmérsékletet, a Szatumusz-planétát, a Ko«, Oroszlán és« Nyilas égijegyet, drágakőben a rubint, a hét napjaiból a szombatot, az elemek közül a tüzet és az ércek közül a rezet jelenti- Kell-e mondanoim. hogy számunkra egészen mást jelent a vörös szín? Szerepe! 1 a címerben a címertan szaknyelve szerint négy fehér vagy ezüst és négy vörös »pólya« is. amelyeket más szakkifejezéssel Árpáchsávoknak neveztek. Ezeket az Árpád-sávokat néhány esztendővel ezelőtt egy tragikus novemberben a iSzálasibanditák kariján láttuk és semmi okunk sincs rá, hogy valaha is Örömmell gondoljunk erre vissza. A régi címernek semmi kapcsolata nincs a valósággal, új címerünk pedig íme, csupa, valóság- Kék színe az ég kékje, keretező aranydó búzakoszorúi országunk boldog bőségét jelentik. A magyar paraszt munkájának gyümölcsét ábrázoló kalász mellett a kalapács a magyar munkás eszköze, piros, fehér és zöld nemzeti színeink fogják össze és fölötte ragyog az ötágú vörös csillag) a szocializmust építő társadalmunk világító és irányító csillaga. Valóság ez a címer, minden részletében valóság; nem csoda, hogy a néhány nap alatt, amióta ismerjük, már úgy megszerették és annyira magukénak érzik népünk dolgozó tömegei. Művészek tervezték ezt á címert, a magyar nép, a magyar népi köztársaság tiszta szép címerét; művészek» akikről — mint mondottam — külön gondoskodik, akiknek támogatásait külön biztosítja az alkotmány. Szeretném innen kenni a magyar művészeket, a magyar írókat és költőket, ünnepeljék ezt az új alkotmányt, ünnepeljék a magyar történelemnek ezt .a nagy fordulóját, ezt a nagy örömét művészetükkel, írásukkal^ költészetükkel, a felszabadult nép kultúrájának örömével és szépségével. Ez a nap, amelyen, országgyűlésünk ezt az alkotmányt törvénybe iktatja, nevezetes ünnepi dátumként fog belekerülni a magyar történelembe. Ez a nap emlékezetünkbe idézi azt a napot, amelyen 1936 november 25-én a Szovjetunió alkotmányát tárgyalta az összisizövetségi Kongresszus, ahol Sztálin elmionldotta yiflághírű történelmi előadói jelentését az ezután róla elnevezett alkotmányról. Az a nap előttünk ragyogó példája ennek a napnak, feléje irányítjuk fejlődésünk további útját- Mi még nem mondhatjuk ki azt a hatalmas világtörténelmi mondatot: »Véget vetettünk annak* hogy az ember az embert kizsákmányolja-« A mi alkotmányunk esajk annyit mondhat még, hogy »a magyar népköztársaság állama augusztus hó 17-én, szerdán. 192 harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen és megvalósítani igyekszik a szocializmus eWét: mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint«. Hogy fejlődésünk gyorsabb, útja kony nyebb, hogy nem háborúk és polgárháborúk során át, nem nehéz, szomoríú (áldozatok árán jutunk el fejlődésünk újaíbb és újabb lépcsőfokáV boz, lazt a 'Szovje'túniómaik köszönhetjük, a Szovjetunió dicsőiséges hadsíeiregéníek, amely felszabadított, és a Sz°vj©túniió példájának, laimely mutatja az utat és amely saját áldozataival megváltotta a mieiinket is. Ezért békés és nyugodt a mi fejlődésünk, ezért ju!th!attunk el eddig a napig és ezért építhetjük tovább új alkotmányunkat, amelyben nemcsak az van benne, aimlit eddig elértünk, hanem világosán benne van az őJs>» amiért még dolgozni akarunk, amit el akaríumk érni. Nem áülunik mieg ezen a napon, amikor törvénybe iktatjuk ered[mémyeiinikett, hianem indulunk rögtön tovább az >aa új miuinkaraCsak addig álljunk m)eg, amíg megálliapítjuk, hogy az a viharos ünneplés, az a taps és az az éljenzés, amely niagy előadónk» Rákosi Máítyiáls beszédét kísérte és követte, jelzi oi miai esemény történelmi nagyságát és jelentőségét és egész népünk lelkesedését tükrözli. Rákosi Mátyás iránt teljes bizalommal, népük félé hűséggel és felelősséggel fogadóim el Pártom nevében a törvényjavaslatot. (Hoszszantatrfó, lélk&s tops. — A szánokat számosan üdvözlik.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? • * KISIS GERGELY jegyző: Nánási LászÜó! NÁNÁSI LÁSZLÓ: Igein t- Országgyűlés! A magy Szovóeitúnió dilcsősiégies Vörös Hadserege felszabadította országunkat a fasizmus uralma aMl. Ezzel ;a miagyar nép előtt meg" nyílt a demokratikus ffejiilőldlés útja- Az íjuz álUamhatalom, amely a nagybirtokosok es nagytőkések birtokálban volt, amely a dolgozó magyar népre unalma alatt rengeteg _ szenvedést zúdított, széjjéilhullott, megsemmisült. A roimokban heverő oirszláigban a munkásság és a d°lgozó parasztság vette kezébe a jövő épór tését. Nehéz küzdelmet kellett vívni po'Btakai ós gtazdasági téréin egyaránt- A régi rend szarvezietileg széjjelhullott ugyan, de a földbirtokosok, kapitalisták és híveik megpróbálták Hsamét birtokukba keríteni a haltaimat a legkülönbözőbb módokon és utakon. Csak a munkásosztály élcsapatánlak, a magyar koimimunisták'" Bjafc köszönhető, hogy terveik, szándékaik nem sikerültek, hogy mlinden kisértetük. idejében lelepleződött, megsemmisült. A muukásoBztály ós a dolgozó parasztság szövetsége miind erősebbé vált, népi demokráciánk fejlődött, erősödött Politikai fejlődésünkkel egyförimlátn haliad; tunk gazdasági téren is. Roan°kban heverő gyáraink felépültek földJeinklen megindult a termelő munka, hídjaink, vasutaiuk Jiisiko'i'áauk középületeink felépültek- Éppen úgy, mini ahogy politikai téren nehéz küzdelmeket folytattunk, gazdásági térén is rengeteg akadályt kellett leküzdeni és legyőzni. A gyáraikban dolgozó munkásaink éhezve dolgoztak, hónapokon keresztül husihoz, zsírhoz, elegendő kenyérhez nem jutottak. Dolgozó parasztjaink rongyosan, igaerő és miegifeltelő szerszá!m°lk né-kül kíniód" tak a földekéin, de úgy a munkások» másat a
