Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

1&3 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi dolgozó parasztok zúgolódás nélkül végezték feladataikat, mert mindéin becsületes dolgozó tudta, hogy az urak bűneiből tönkrement, el­pusztult országot fel ikell építeni. A .munkásság és a dolgozó parasztság vaJMta is ezt az építő munkát. Azt mondták a felszabadulás után a mun­kások és parasztok százezrei, bogy: felépítjük ezt az országot, de magunknak és senki más­nak. Ma már nemcsak mi állapíthatjuk meg, haneim az egész világ elismeri, hogy az. or­szág újjáépítése megtörtént. Az országot rom­jaiból felépítettük, politikailag pedig misgté" rémtettük a biztos állapot ahhoz, hogy az or­szágbuín a hatalom örökké azoké legyen, akik ezt felépít ették: a munkásoké ós a dolgozó pa­rasztoké. Az eüő'ttüink fekvő törvényjavaslat adóikat aa alapvető viáltozásokíat felezi ki, amelyek a f elszabadulás óta hazánk politikai' társiadatmi és gazdasági szerkezetében végibementek, és kijelöli azt az utat, amelyen haladni aklairumk és haladni fogunk- Ez az új alkotmány, amely­nek törvény ja vasi'atát most tárgyaljuk, azt je­ílenti, hogy végre beteljesül az, amire a dol­gozó nép oly régen, vágyott, amiért o'ly sok vért paz&roat és oly sok áldozatot hozott Be­teljesült, hogy az ország végre a népé, a dol­gozóké lett. Ez az alkotmány éppen úgy, mint az ország s benne a politikai ós gazdasági hatalom a népé, a dolgozóké. Ez laz alkotmány azt jelenti, ihogy ebben az országban most már nemcsak é'nek majd a dol­gozóik, , a munkások és parasztok milliói, hanem benne a haltaimat is ők fogják gyakorolni. Ez ap; alkotmány azt jeleníti,, hogy az ország dolgozói ezt az országot, saját országukat tovább fogják építeni és meg fogják védeni minde n körülmé­nyeik közt, külső és belső ellenséggel szemben egyaránt. Ez az alkotmány azt jelenti, hogy a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosz­tály vezetése alatt haladunk álomba nagy Szov­jetunió példája nyomán a szocializmus felé, amelynek alapjait már leralktuk. Üj alkotmányunk államszerkezetünket gyö; kérésen fogja megváltoztatni- Ki fog törölni állami berendezésünkből 1 minden olyan hagyo­mányt, amelyet örökségül reánk a feudális és kapitalista államrendszer hagyott Üj alkotmá­nyunk minden szakasza, minden sora, minden betűje a dolgozó népet, a dolgozó nép érdekeit szolgálj a­Enmek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál meg kell, hogy emlékezzünk, t. Országgyűlés, azokról a küzdelmekről, amelyeket meg kellett vívni ahhoz, hogy ma itt új alkotmányról szóló törvény javaslatot tárgyalhassunk. Meg kell em­lékeznünk azokról, alkik & régi rendet vissza­hozni, , a haladást megakadályozni alkiarók elleni harcban, mindig előljártak és vívták a harcot, a.küzdelmet, soha nem csüggedve, soha nem hátrálva. Ezek pedig a munkások voltak; a munkások, aíkiknek bátor kiállása magával- ra­gadta, a dolgozó parasztság legjobbjait is- El kell ismernünk', hogy a munkásosztály és az azt vezető páirt munkája ós megalkuvás nélküli küzdelme (tette lehetővé, hogy most új alkot­mányt adhat az országgyűlés a magyar nép­nek; új alkotmányt, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság ,a munkások és a dol­gozó parasztok állama; új alkotmányt, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom .a dolgozó népé; új alkotmányt, amelyiuek minden során érzik, hogy a dolgozók ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I, augusztus hó 17-én, szerdán. 194 számára készült és minden betűje azt bizo­nyítja- hogy olyan alkotmányunk lesz, amely nem a Ikiválteágosokat, ha<nem a dolgozó nép ér" dekelt fogja szolgálni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ki­mondja, hogy a Magyar Népköztársaság áHaíraa védi a magyar dolgozó nép szabadságát és halaimat^ az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásániak miniden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. Ezeknek kimondása azt jelenti, hogy ú.j alkotmányunk ténylegesen a népnek, a dolgo­zóknak és a haladásnak az aflikotmánya lesz. Ennek az új alkotmánynak ISE alapján és ennek segítségével megyünk tovább az előrehaladás útján, szüntetjük meg a dolgozó ember kiizsák­mányolását és építjük fel országunkban a szo­cializmust. Hazánkat a népelúyomó zsarnokság, a fa­sizmus bilincsei alól a szovjet fegyverek!- sza­badították fel. A Szovjetunió támogatásával takarítottuk el a háborús romokat, de a földes­urak és a nagytőkések uralmát is. A Szovjet­unió önzetlen támogatása segített nekünk el­pusztult országunk újjapítéséuen. A Szovjet­unió példája nyomán raktuk le hazánkban a szocializmus alapjait. A szovjetunió alkot­mánya adta a példát Magyar Népköztársasá­gunk új alkotmányának elkészítésére. Mindezekért hálásak vagyunk és hálásaik leszünk a jövőben is a nagy Szovjetunió iránt és új alkotmányunk tárgyalásánál iis szeretet­tel köszöntjük a nagy szovjet népet és bölcs vezérét, Sztálin generalisszimuszt. (Éosszam tartó, nagy tiaps-) T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő tör­vényjavaslat lezár egy korszakot. Eltemet egy kort, amelyben a hátalomtól csak elnyomást kapott a. dolgozó nép. A most tárgyalt javas­lattal eltemetjük azokat a kiváltságokat, ame­lyekkel éviszázadok óta sikerült elnyomni, kár zsákmányolni a dolgozó emberek millióit. Űj alkotmányuntkkal lomtárba teszünk egy olyan alkotmányt, amely nem, az egész magyar né­net. hanem annak csak egy kis részét szolgálta. Igen, llbmtátba teszünk egy olyan alkot­mányt, amely akadályozója lett a fejlő­désnek és adunk helyette egy olyan alkot­mányt, amely biztosi 1 ti a a fejlődést, előreviszi hazánkat a haladás úxján és biztosítja azt, hogy Magyarország örökre a dolgozók, a mun­kások és a dolgozó parasztok országa lesz. Űj formáját teremti .meg ez a törvény az országvezetésnek és a kormányzásnak. Leg­főbb szerve az államhatalomnak! az ország­gyűlés maradi, de nem váíltozatllanul, a régi módon. Üj alkotmányunk szerint országgyű­lésünk is új feladatokat kap és változik a képviselűik helyzete is. Az alkotmány .. ugyanis kimondja, hogy az országgyűlési képviselők válásiztóiknak kötelesek működésükről beszá­molni és a választópolgárok a megválasztó t országgyűlési kép visel őket vissza is hívhatják. Eddig a törvény a képviselőket beszámolóra nem kötelezte és nem adta meg a jogot a yá r lasztöpolgájrok számára, 'hogy a képviselőt visszahívhassák, ha működésével megelégedve nem volnának­Új alkotmányunk lényege, hogy az állam­hatalom gyakorlásába a legszélesebb néptöme­geket vonja be- Ezt fejezi ki a törvényjavaslat V. fejezete, amely megyei, járási- városi és községi tanácsok létesítését rendeli el. Ezeken 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom