Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

187 Az országgyűlés 10. ülése Ï949. évi elértük, kiharcoltuk,_ megerősítettük és biztosítottuk mindazt, amit az alkotmány paragrafusai tartalmaznlak, de jelenti azt is, hogv •ráértünk most .míáir összefoglalni győzelmes forraldlailmunk eredményefit. Ez az alkotmány lezárása egy fejlődési folyaimMnak, ez az alkotmány egyúttal számvetés is; magunknak is beszámolruink eddigi eredményeinkről. Ez az alkotmánytervezet nem módosító javaslati, ez * az alkotmány nem folytatása a réginek, hiszen neon volt mit folytatnunk. Elhangzott már a megál laipítás, hogy ez az alkotmány az első írott magyar alkotmány, az első írott alaptörvény, mert nálunk eddig a szó igazi értelmiében vett alkotmány nem vdM, az alkotmiálnynak esak hírhedt »sáncai« voltak, amelyek azt szolgálták, hogy a népet a jogokból kirekegzszék. És ez a mi új alkotmányunk,, a magyar nép első alkotmánya mégis tradíciókon épül, a fegszeíbb magyar hagyományokon, a magyar szabadság-hagyományokon, 1848 és 1919 hagyományain. Minden benne van ebben az alkotmányban, amiért akkor harcoltunk és minden benne van, amit most, az akkori harcok befejezéseként kiharcoltunk. Idéznem kellene a törvényjavaslat gyönyörű mondatait, a törvényjavaslat klasszikus kifejezéseit, amelyekből, az ország, a nép hangulatát az előbb említett ezer és ezer gyűlés állásfoglalását és számunkra örömteljes parancsot jelentő elhatározását ismerve, kimondhatjuk már miost, hogy néhány napon bölnl törvény lesz. De nekem nem lehet feladatom, hogy a törvény paragrafusait ismertessem, amelyek pedig minden kísérő beszédnél meggyőzőbben hirdetik a bennük foglalt igazságot örülünk,, hogy benne .van a törvényjavaslat szövegében hálánk kifejezése azért, hogy a nagy Szovjetunió f egy vexes ereje felszabadította országunkat a fasisztáik: igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államjhatalmát. Néhány évvel ezelőtt még olyanok is, akik a legőszintébben kívánták azt a fejlődést, amelynek útján idáig eljutottunk és mmiden képességükkel dolgoztak is érte, aggodalmaskodva őrlődtek azon, hogy vájjon a magyar nép tud'-e élni azzal a szabadsággal, amit a Szovjetunió dicsőséges hadseregének önifeláldozó segítségével megkapott. ^Voltak azután, akik akadályozni igyekeztek, hogy élni tudjon vele. De voltak bölcs vezetői, példamutatói, tanítói népünknek, amely ime most leteszi a vizsgát, a nagy érettségit: igen, élna tudott és élni tud a megkapott szabadság'gal! »A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok- állama.« A munkásosztály vezetésével és irányításával jutottunk el idáig, hogy ezt kimondhatjuk. A munkásosztálynak kemény és kitartó, lankadatlan és éber küzdelmet kellett vívnia a régi rend hatalomveszített urai, ittmaradtl védelmezői' mindenfajta összeesküvők ellen, az alatt az ildlő alatt is, amíg attól a mondattól, hogy »Minden hatalom a néptől van«, eljutottunk addig, hogy »Minden hatalom a dolgozó népé«, amely azt közvetlenül ^gyakorolja. A 'munkásosztály pártja, a Magyar Dolgozóik Pártja, a Kommunista Párt tűzte Programm j ára s az ország napirendjére ezt az alkotmányt, és szövetségben a dolgozó parasztsággal, végrehajtja programimját. örülünk, hogy benn© van a törvényjavaslatban — történelmünk során először — a megbecsülés kifejezéseként a »párasat« szó, amely augusztus hó 17-én, szerdán. 388 edd'ig mindig lebecsülést lekicsinylést, lenézést és természetesen jogfosztást is jelentett. Klasszikus veretű mondatok sorolják fel ebben a törvény^avasdatban, hogy mit jelent a Magyar Népkoztárasság állama, új társadalmi rendje, amelynek alapja^ a munka^ hogy mik az állampolgárok jogai és kiötelességiei a magyar nép köztársaságában. Választóvonal ez az új alkotmány. Választó" vonal a régi emiber és az új ember közlött: a régi ember, a kapitalista társadalomban élő és annak legs zömyűbb betegségét, az egyéneket ós társadalmi rétegeket egyaránt halálosan nyugtalanító egzisztencia-félelmet szenvedő régi emiber, a® »aki bírja, marja« élethalálHharoban vívódó regi ember és a szocializmus új embertípusa között, — amelynek, tiszta ideálja a szovjet-ember —> a munkáját és az életnek munkájával megszerzett örömeit egzisztenciafélelem nélkül elvezni tudó új emlber-típus között. A választóvonal a munkaképes emberek joga és kötelessége a munkához, a törvény" javaslat 45. §-a, amely íg^y hangzik: »A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.« Ez a paragrafus jelenti azt, hogy a kapitalista társadalom dolgozóinafe legszörnyűbb réme, a munkanélküliség nepx fenyegetheti a. Magyar Népköztársaság polgárait. A szocialista társadalmat még nem valósítottuk meg, ez az alkotmány a kapátalizimiusból a szocializmusba való átmenet helyzetét rögzíti, de ez a paragrafus már teljes biztosíték arra. hogy gazdasági válságoktól mentesített új társadalmi rendünkben mindenki számára, aki dolgozni akar, biztosítva van a munka joga, ll'ehetosége és aki önhibáján kívül nem tud dolgozni, annak számára biztosítva van az állam eltartó segítsége. Azt a derűt, azt a boldog nyugalmat, amely a Szovjetunió társadalmának életét, a szovjet-emiber egész éledtét beragyogja és megkülönbözteti a kapitalista társadalom életgontdoktól sűrű légköírétői az élettől való félelemnek eat a teljes hiányát ez aá alkotmány és ennek ez a paragrafusa teremti meg nálunk is. Ez biztosítja azt, hogy gyermekeink, akók éppen most, ezekben a napokban itt Budapesten az egész világ ifjúságával együtt nagy világtalálkozón segítenek építeni a békét, már felnőtt korukra is megőrizhetik mostanig éveiknek derűjét, életörömük gondtalanságát és biztonságát. »Ez az új s egyben ősi törvény, amely gyermekszívekből kinővén tökéletesedik a legfőbb értelemig« — ahogy ezt Eluard, a nagy francia költő mondja, tegnapra az ifjúság nagy nemzetközi találkozásának ünnepére Budapesten írott versében. Biztosítja ez az alkotmány a dolgozóknak nemcsak a munkához való jogát, hanem a pihenéshez, az 'üdüléshez való jogát is, a művelődésben való jogot, a törvény előtti teljes egyenlőség jogát, és megszüntet minden hátrányos megkülönböztetést nemek, felekezeteik vagy nemzetiségek szerint. Ez az alkotmány választ ad minden kérdésre, amely forradalmi fejlődlésünk során az utóbbi esztendőkben, hónapokban vagy éppen hetekben aktuálissál vált, ez az alkotmány az igazi, a legtisztább hazafiság szeMemét fejezi ki. Azt a nemzeti szellemet, amely alapja a sztálini nemzetiségi politikának is» amely olyan csodálatos eredményeket ért el a soknemzetiségű Szovjetunióban, amely tökéletes testvéri viszonyt teremtett az ott együttélő nemzetek