Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

185 Àz országgyűlés 10. ülése 1949. évi alkotás minden ízében demokratikus fórumait és módszereit, bogy a hozott törvényeket meg­tartsa és megtartassa. Ez az egyik legnagyobb bizosítéka annak, hogy népköztársaságunk al­kotmánya ne maradjon kapitalista mintáira csu­pán papiros, hanem még fokozottabban hassa át politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területét. Nem szabad áthágnunk semmiféle ürüggyel sem azokat a törvényeket, amelyeket magunk hoztunk a magunk számára. Ezért kell a törvényesség öntudatos tiszteletére nevelni népünket. Emlékeznünk kell Kossuth figyelmeztetésére: »A rend a szabacteájg feltétele, s aM szabadalmait a renddel tévé ellentétbe, a szabadságot hítta M maga ellen.« T. Országgyűlés! Népköztársaságunk új cí­mere — bár csak rövid ideje került a nyilvá­nosság elé — gyorsan népszerűvé vált a ma­gyar dolgozók között. Népünk érezte, hogy régi címerünk tartalma annyira nem fejezte ki fej­lődésünket, hogy a dolgozó milliók számára, már alig jelentett, valiamit. Népünk nem tekintette magálénak és ezért nem is használta. Ezzel szem­ben új címerünk, amelx tömören kifejeli népi demokratikus fejlŐc'iésünk alapelveit, szinte na­pok alatt vált a dolgozó nép közkincsévé. A nemzetiszínű szalaggal összefogott két búzakéve keretében elhelyezett ikalaoács és búzakalász s a mezőre sugarakat bocsátó vörös csillag egy­szerű és érthető módon juttatja kifejezésre a népi demokratikus társadalmi rendünk alapját alkotó munkás-paraszt szövetséget s a nemzet­köziséggel harmonikus egységbe forró nemzeti érzést. Ez fejezi ki ma dolgozó népünk érzés­éé gondolatvilágát. Ea a címer juttatja kifeje­zésre a világszabadságnak és a magyar szabadr ságnak azt az egységét, amelyről már Petőfi énekelt, s amelynek oly nagyszerű megnyilatko­zását láthatjuk most a Világifjúsáei Találko­zón. Ea a címer fogja díszíteni nemzeti zász­lóinkat, középületeinket, ez a címer folg ra­gyogni fiataljaink mellén és ez az a címer, amelynek saellemébeai az országgyűlés folytatni fogja a jobben munkáját. Emeljük magasra népköztársaságunk címerét és haladjunk előre Pártunk és Eákosi Mátyás vezetésével a szo­cialista Magyarország napsütötte földje felé. (Hoss&mtiartó lelkes tavs.) > ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok kö2»ül? KISS GERGELY jegyző: Mihályfi Ernő! MIHÁLYFI ERNŐ: T. Országgyűlíés ! Megilletődötteai állok fel, hogy elmondjam Pártomnak, a Független Kisgazdapártnak, a Függetlenségi Népfront egyik tagjánalk állás­pontját Népköztársaságunk Alkotmányáról, amelynek törvényjavaslata itt fekszik előt­tünk és amelyet történelmi beszédével Rákosi Mátyás ismertetett most az országgyűlés előtt. Az ország nép© egy részének véleményét tóim ács ólom, itt, de nem »különvéleményét«, hanem az orszátg hangulatának és állásfogla­ásáinak olyan részét, amely minit a szivárvány egyik színe, a többivel együtt azt mutatja, hogy milyen egységesen egy az egész. Soha jilyein könnyű és; igaz feladata nem volt képviselőnek, mint most nekünk 1 , akik ehhez a korszakalkotó javaslathoz hozzászól­hatunk. Mert soha még ilyen igazán demokra­tükusaní nem foglalhatott állást az ország,, az ország egész népe &gy javaslat mellett, amint ahogyan ez most történt, amilkor gyűlések szá­zain és ezrein tárgyalták Budapesten és az oir­szág minden falujában is a Magyar Népköz­társaság Alkotmánytervezetét; és neikünk n'inos augusztus hó 17-en, szerdán. 186 én« nem is lelhet más feladatunk, mint egy gyű­léseken tíz- és tízezer felszólaló szájából el­hangzott és kialakult véleményt tomácsolni itt a» Országgyűlésben. (Soha ilyen biztosan, hitelesen nem teljesít­hettük azt. amiért küldtek: elmondaná, hogy mit érez, müt gondol, imit üzen és mit akar a nép. -A nép, amelynek ez az alkotmány jogot biztosít arra is, hogy visszahívja azt a kép- . viselőjét, aki »nem. híven teljesíti megbizatásáit. Részt vettem ily en gyűléseken Budapestem és a vidéken k ; , olvastam sok-sok táviratot, amelyet ilyenekről küldtek, és az onnan hozott ezekből vett lelfeesédessel mondhatom itt Pár­tom nevében is: akarjuk ezt az új alkotmányt, akarjuk a magyar nép első alkotmányát, akar­juk úgy, ahogy azt JRákosd Mátyás, népünk vezére itt ibeterjesratette és ismertette. Ezeiken a gyűléseikéin, /afmielyeiken (kisebb éis na­gyobb csoportúik tanácskoztak az alíkotanáiiiy­ról. egyszerű szavakban alakult 'ki a vélemény, mert hiszen a legtisztább igazságot lehet a leg­egyszerűbb szavaklkai {kifejezni. »Minden be­tűje igaz« — mondotta az, egyik felszólaló, és a másik azt hangsúlyozta, hogy »már minden írészie élő rvalósági«- És ezek az egyszerű szavak, anélkül, hogy elimondóiik tudták volna» (meg­találták és pontosan eltalálták a sztálini sza­vaikat, pontosán eltaiáltálk azt, amit Sztálin mondott 1936-ban történelmivé vált előadói je­lentésében a sztálini alkotmányról: »Az alkot­mánynak arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most, .a jellenben elértünk és kihar­coltunk.« És akik ezt így ezren és tízezren megtalálták alkotmánytervezetünkben, azok egyúttal igazolták azt is, hogy. a magyar nép alkotmánya teljesíti ezt a sztálini útmutatást. Mit jelentett Magyarországon az annyiszor — nem nemes, hanem nemesi — páthosszal hangoztatott szó: »az ezeréves alkotmány«? Mit jelentett ez ebben a híres »jogászoxiszág­batn«, amelynek »alkotmányos érzékéről« any­nyit beszél'tefc, amelyben, századunk ielső évtizej deinek politikai élete ma már tragi komikussá törpült meddő alkotmányjogi vitákban telt dl? Egy kép jut az eszembe, amikor ezt az »alkotmány« Szót kimondom, Derkovits Gyu­lának, a tragikus sorsú nagy proletár-festőnek egyik képe a híres Dózsa-sorozatból. A famet­szet feketéjével és fehérjével, a fény és árny kompozíciójának ritmusával fejezte .ki Derko­vi#i Gyula zseniális lázadó mondanivalóit €Íb­ben a képsorozatban, de ezen a képen, amely­ről beszélők, csak árny van és semmi fény. Szörnyű íBdérenyiomáis ez a kép, amelyen, Wer" bőczy alakja nehezedik teljes súlyával a kalo­dába^ szorított parasztra. Werbőczv mögött páncélos katonák töltik be a teret és Werbőczy alakja maga is könyörtelen vasrács, amely imlögött munkások látszanak, felakasztott mun­feások. Kaloda és vasrács, szörnyű iszemvediésefk a paraszt arcán, felakasztott és bezárt munká­sok: és Weirbőctely mlölglött idegien vasasok ha­talma. — eta az '»ezeréves alkotmány« víziója. Ilyen drámai erővel osak ez a nagy művész fejezhette ki aat, hogy mit jelentett a magyar nép számaira a törvény és az alkotmány! És ezt a kalo'dat nem tudtuk lerázni és ezt a vas­rácsot nem tudtuk szétfeszíteni egészen addia. amiig- segíségünkre nem jött felszabadítónlk, a Szovjetunió. Ez a törvényjavaslat, amelyet most tár­gyalunk, nemcsak azt jelenti miniden paragira" fusálban, hogy a felszabadulásunk; óta eltelt l közel öt eszltendőt jól használtuk fel, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom