Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
185 Àz országgyűlés 10. ülése 1949. évi alkotás minden ízében demokratikus fórumait és módszereit, bogy a hozott törvényeket megtartsa és megtartassa. Ez az egyik legnagyobb bizosítéka annak, hogy népköztársaságunk alkotmánya ne maradjon kapitalista mintáira csupán papiros, hanem még fokozottabban hassa át politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területét. Nem szabad áthágnunk semmiféle ürüggyel sem azokat a törvényeket, amelyeket magunk hoztunk a magunk számára. Ezért kell a törvényesség öntudatos tiszteletére nevelni népünket. Emlékeznünk kell Kossuth figyelmeztetésére: »A rend a szabacteájg feltétele, s aM szabadalmait a renddel tévé ellentétbe, a szabadságot hítta M maga ellen.« T. Országgyűlés! Népköztársaságunk új címere — bár csak rövid ideje került a nyilvánosság elé — gyorsan népszerűvé vált a magyar dolgozók között. Népünk érezte, hogy régi címerünk tartalma annyira nem fejezte ki fejlődésünket, hogy a dolgozó milliók számára, már alig jelentett, valiamit. Népünk nem tekintette magálénak és ezért nem is használta. Ezzel szemben új címerünk, amelx tömören kifejeli népi demokratikus fejlŐc'iésünk alapelveit, szinte napok alatt vált a dolgozó nép közkincsévé. A nemzetiszínű szalaggal összefogott két búzakéve keretében elhelyezett ikalaoács és búzakalász s a mezőre sugarakat bocsátó vörös csillag egyszerű és érthető módon juttatja kifejezésre a népi demokratikus társadalmi rendünk alapját alkotó munkás-paraszt szövetséget s a nemzetköziséggel harmonikus egységbe forró nemzeti érzést. Ez fejezi ki ma dolgozó népünk érzéséé gondolatvilágát. Ea a címer juttatja kifejezésre a világszabadságnak és a magyar szabadr ságnak azt az egységét, amelyről már Petőfi énekelt, s amelynek oly nagyszerű megnyilatkozását láthatjuk most a Világifjúsáei Találkozón. Ea a címer fogja díszíteni nemzeti zászlóinkat, középületeinket, ez a címer folg ragyogni fiataljaink mellén és ez az a címer, amelynek saellemébeai az országgyűlés folytatni fogja a jobben munkáját. Emeljük magasra népköztársaságunk címerét és haladjunk előre Pártunk és Eákosi Mátyás vezetésével a szocialista Magyarország napsütötte földje felé. (Hoss&mtiartó lelkes tavs.) > ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok kö2»ül? KISS GERGELY jegyző: Mihályfi Ernő! MIHÁLYFI ERNŐ: T. Országgyűlíés ! Megilletődötteai állok fel, hogy elmondjam Pártomnak, a Független Kisgazdapártnak, a Függetlenségi Népfront egyik tagjánalk álláspontját Népköztársaságunk Alkotmányáról, amelynek törvényjavaslata itt fekszik előttünk és amelyet történelmi beszédével Rákosi Mátyás ismertetett most az országgyűlés előtt. Az ország nép© egy részének véleményét tóim ács ólom, itt, de nem »különvéleményét«, hanem az orszátg hangulatának és állásfoglaásáinak olyan részét, amely minit a szivárvány egyik színe, a többivel együtt azt mutatja, hogy milyen egységesen egy az egész. Soha jilyein könnyű és; igaz feladata nem volt képviselőnek, mint most nekünk 1 , akik ehhez a korszakalkotó javaslathoz hozzászólhatunk. Mert soha még ilyen igazán demokratükusaní nem foglalhatott állást az ország,, az ország egész népe &gy javaslat mellett, amint ahogyan ez most történt, amilkor gyűlések százain és ezrein tárgyalták Budapesten és az oirszág minden falujában is a Magyar Népköztársaság Alkotmánytervezetét; és neikünk n'inos augusztus hó 17-en, szerdán. 186 én« nem is lelhet más feladatunk, mint egy gyűléseken tíz- és tízezer felszólaló szájából elhangzott és kialakult véleményt tomácsolni itt a» Országgyűlésben. (Soha ilyen biztosan, hitelesen nem teljesíthettük azt. amiért küldtek: elmondaná, hogy mit érez, müt gondol, imit üzen és mit akar a nép. -A nép, amelynek ez az alkotmány jogot biztosít arra is, hogy visszahívja azt a kép- . viselőjét, aki »nem. híven teljesíti megbizatásáit. Részt vettem ily en gyűléseken Budapestem és a vidéken k ; , olvastam sok-sok táviratot, amelyet ilyenekről küldtek, és az onnan hozott ezekből vett lelfeesédessel mondhatom itt Pártom nevében is: akarjuk ezt az új alkotmányt, akarjuk a magyar nép első alkotmányát, akarjuk úgy, ahogy azt JRákosd Mátyás, népünk vezére itt ibeterjesratette és ismertette. Ezeiken a gyűléseikéin, /afmielyeiken (kisebb éis nagyobb csoportúik tanácskoztak az alíkotanáiiiyról. egyszerű szavakban alakult 'ki a vélemény, mert hiszen a legtisztább igazságot lehet a legegyszerűbb szavaklkai {kifejezni. »Minden betűje igaz« — mondotta az, egyik felszólaló, és a másik azt hangsúlyozta, hogy »már minden írészie élő rvalósági«- És ezek az egyszerű szavak, anélkül, hogy elimondóiik tudták volna» (megtalálták és pontosan eltalálták a sztálini szavaikat, pontosán eltaiáltálk azt, amit Sztálin mondott 1936-ban történelmivé vált előadói jelentésében a sztálini alkotmányról: »Az alkotmánynak arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most, .a jellenben elértünk és kiharcoltunk.« És akik ezt így ezren és tízezren megtalálták alkotmánytervezetünkben, azok egyúttal igazolták azt is, hogy. a magyar nép alkotmánya teljesíti ezt a sztálini útmutatást. Mit jelentett Magyarországon az annyiszor — nem nemes, hanem nemesi — páthosszal hangoztatott szó: »az ezeréves alkotmány«? Mit jelentett ez ebben a híres »jogászoxiszágbatn«, amelynek »alkotmányos érzékéről« anynyit beszél'tefc, amelyben, századunk ielső évtizej deinek politikai élete ma már tragi komikussá törpült meddő alkotmányjogi vitákban telt dl? Egy kép jut az eszembe, amikor ezt az »alkotmány« Szót kimondom, Derkovits Gyulának, a tragikus sorsú nagy proletár-festőnek egyik képe a híres Dózsa-sorozatból. A fametszet feketéjével és fehérjével, a fény és árny kompozíciójának ritmusával fejezte .ki Derkovi#i Gyula zseniális lázadó mondanivalóit €Íbben a képsorozatban, de ezen a képen, amelyről beszélők, csak árny van és semmi fény. Szörnyű íBdérenyiomáis ez a kép, amelyen, Wer" bőczy alakja nehezedik teljes súlyával a kalodába^ szorított parasztra. Werbőczv mögött páncélos katonák töltik be a teret és Werbőczy alakja maga is könyörtelen vasrács, amely imlögött munkások látszanak, felakasztott munfeások. Kaloda és vasrács, szörnyű iszemvediésefk a paraszt arcán, felakasztott és bezárt munkások: és Weirbőctely mlölglött idegien vasasok hatalma. — eta az '»ezeréves alkotmány« víziója. Ilyen drámai erővel osak ez a nagy művész fejezhette ki aat, hogy mit jelentett a magyar nép számaira a törvény és az alkotmány! És ezt a kalo'dat nem tudtuk lerázni és ezt a vasrácsot nem tudtuk szétfeszíteni egészen addia. amiig- segíségünkre nem jött felszabadítónlk, a Szovjetunió. Ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, nemcsak azt jelenti miniden paragira" fusálban, hogy a felszabadulásunk; óta eltelt l közel öt eszltendőt jól használtuk fel, hogy
