Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
183 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi a testvéri népi demokráciáiktól, amelyeikkel még szoroisafbbila fűzzük megkötött barátsági szerződéseink sziáJai'tAz imperialista bírálok, t. Országgyűlés, azt is kifogásolják alkotmányunklbain, hogy túlsókat merítettünk azoknak az országoknak az alkotmányából, amelyeik hoazánk hasonlóéin a »zocAaliamuet épátiik. De hát honnían meríthettünk volna» — kérdezzük — ha nem azoknak az országosak az alkotmányából, atmlelyek szintén a szociaJ'izimu&t építik? Tálán az amerikai nagytőkés alkotmányiból ? Talián aiz angol vagy a francia burzsoá alkotmányból? Ha kópn^utaitóskodlnl akartunk volna és okunk lett vol nai milliomosok maroknyi csoportjának uraaknát demokratikus frázisokkal leplezni a nép előtt, akkor valóban ezekhez az országokhoz kellett voilnia fordulnunk tapasztalatokért. Neklünk- azonban erre semmi okunk eines. Semmi okunk sincs arra. hogy a valóságos helyzetet elkendőzzük a nép szeme elől s a kiváltságos kevesek diktatúra jláJt, az imperialista monopólikap : talizimus kíméletlen uralmát haizudjuk demokráciának, a nép előtt, amint teszik ezt Amler lkában, Angliában. Firanciaországiban és más kapitalista országokban. A >mi alkotmányunk uiegszietrkesKté&eko'r azoknak a# országolkuak tapasztalataiból merítettünk, amelyeiknek alkiotmláínyában a demokrácia őszinte és következetés- Ilyenek elsősortban azoknak az országoknak alkotmányai, amelyek velünk együtt a szocializmust építákA mi 'alkotmányunk ezeknek -az alkotmányoknak a példáját követi. A mi alkotmányunk nemcsak kinyilatkoztatja a demokratikus jogokat, hanem a burzsoá alkotmányokkal szemben rögtöb mieg is fé'Ől'i a gyakorlásukhoz szükséges feltételeket. lm© egy-két példa. A népköztársaság alkotmány tervezetének 55- §-ia kimoridja: »A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinelk megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot-« Ugyanezeket_ ,a jogolkiat biztosítják papiron a nyugati kapitalista országok alkotmányai is(12.30.) A mi alkotmánytervezetünk azonban e jogok kinyi'látkozítiatása után rögtön így folytatód k: »Az állaim e Jogok érvényesítésére a dolgozók rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket.« Amerikáiban is például minden állampolgárnak papiron joga van újságot indítani és 'fenntartani, ösak éppen az a baj, hogy e jog érvényesítéséhez olyan anyagi feltételek szükségesek, amelyekkel csak az állampolgároknak egy maroknyi csoportja rendélkezilk- Köztudomású, hogy Amerikáiban! lapot csak niilTioniosok indíthatnak és tarthatniaik fenn, miivél éhhez olyan óriási összegek szükségesek, amelyekkel az egyszerű dolgozó emberek milliói és tízmilliói nem rendelkeznekNálunk »a sajtó nem lehet magánosok hasznothajtó válla'lkozásia, a nyomdák pedig a népi demokrácia á'lamának tulajdonában vannakNálunk a sajtó a demokratikus pártokon és tömegszervezeteken keresztül a dolgozók tulajdona, s intézményesen gondoskodik népi demokratikus államunk airrtól, hogy ne kerülhessen iái néppel ellenséges érdekeltségek kezébe. Amlelrkában, Angliában és; Franciaországban például az alkotmány biztosítja oapiiíon a dd'gozok gyülekezési szaibiadságát. Ez a papiron biztosított ;jog azonban nem akíaaugusztus hó 17-én, szerdán. 184 dályozta meg pélidlául az angol kormányt abban, hogy be ne tiltsa • a munkások nagy nemzetközi ünnepének, május elsejének tönnegfelvonulásokkiaÖ 1 való megünneplését, és .nem akadályozta meg iái francia kormányt abban, hogy rendőrökkel ne roharnoztassa meg az amerikai vezérkari főnökök látogatása alkalmával a párisi amerikai követség e'őtt a békéért tüntető franc ; !a dolgozók sokezres tömegét- Nem akadályozta meg például az argentin kormányt a legutóbbi hetekben abban, hogy be ne tiltsa a z, argentin békekongresszust, és ugyancsak nem akadályozta mieg. például 1 a bilazil kormányt abban, hogy terrorral szét ne verje a braizül béke tűnte test és meg ne gyilkolja a béke egyik fiatal brazil hívét. Az amerikai alkotmány biztosítja papíron az egyesülési jogot, de az amerikai (kormány koholt és az inkviziciós középkor szellemét fárasztó úgynevezett »vádak« alapján, fizetett rendőrspiclik tanúskodása mellett alkarja föld alá szorítani a legdemokratikusabb amerikai politikai eriőt, az ameirikai kommunista pártot. A kapitalista országok alkotmánya iß, biztosítja papíron polgárainak a törvény előtti egyenlőségét. De milyen egyenlőség az, amely eltűri, hogy emibermilliókat bőrük színe miatt üldözzenek, fokozottabban kizsákmányoljanak, erkölcsileg és emberileg megalázzanak? Mit ér az az egyenlőség, amelyből ki vannak rekesztve a négerek, mint Amerikáiban, a négerek és a többi színesbőrűek, mint az angol és francia gyarmatokon! A mi alkotmánytervezetünk 49- §-a nemcsak azt deklarálja, hogy » a Magyar Népköztársaság- polgáírai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek«, hanem rögtön hozzáteszi azt is, hogy: »A polgárok bármiiven hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti.« Ha nálunk netán valakinek kedve támadna amerikai módra» helyesebben talán úgy mondhatnám, fasiszta módra faji, felekezeti, nemzetiségi gyűlölködést szítani é« ezt a gyűlölködést a gyakoröatba is átvinni, azzal szemben nem lenne a népköztársasála! törvénye elnéző és kíméletes, mint Amerikában és a többi kapitalista országban. A mi alkotmányunk egyik legmélyebb jellemző vonása az a következetes demokratizmus, amely ebből a néhány összehasonlításiból is kitűnük, és amellyre az imént oly nyomatékosan hívta fel figyelmünket Rákosi elvtárs. A mi alkotmányunk ebben a tekintetben is követi a szovjet alkotmány példáját, mint ahogyan követi számos más tekintetben is. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a mi alkotmányunk egyszerű másolata lenne a szocialista vagy népi demokratikus országok alkotmányának. A mi alkotmányunk tükrözi a szocialista fejlődési közös vonásai mellett a specifikus magyar vonásokat is. Tükrözi fejlődésünknek azt a fokát, ahová eljuttottunk, és egyben ablakot nyit a jövő felé, ahova el kívánunk jutni. (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF- - 12.36.) T. Országgyűlés! Alkotmányunk azt is jelenti, hogy jogállam vagyunk, ahol a nép érctekében hozott és világos törvények szabályozzák a társadalom életét ' és munkáját.^ Éppen ezért szeretném hangsúlyozni a törvényesség kötelező erejét minden magyar állampolgár számára. A népköztársaság azért teremtette megr alkotmányát és azért szabályozta a törvény-
