Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

181 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 182 nak. Ezektől az úgynevezett bírálóktól meg kell kérdeznünk: melyik múlttal! való szakításra gondolnak az urak? Ha arra a múltra gondolnak- amelyet Zá­polya, Werbőczy, Ka raff a, Haynau, a Tisza grófok- Bethlen István, Gömbös, Imrédy és Száláéi, a Habsburgok és Horthy jelentettek, a&­kor megkell állapítanunk, hogy alkotmányunk valóban teljes szakítást jelent ezzel a múlt­tal. Ha azonban azt a multat tekintjük, amelyet Dózsa. Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics, Ady; Landiler Jenő, Sallai, Fürst, Ságvári, Schönherz, József Attila és Bajcsy-Zsilinszky Endre neve jelez, akkor meg kell állapítanunk, hogy alkot­mányunk a legteljesebb szolidaritást jelenti ezzel a múlttal. És ez nem lehet meglepetés a nyugati urak szaunára­Mi nem Zápolya, hanem Dózsa, nem a Habs­burgok, hanem Rákóczi és Kossuth, mi nem Bethlen és Horthy, hanem Ságvári és Bajcsy­Zsilinszky utódainak és örököseinek tekintjük magunkat. Nem az elnyomók, a kizsákmányolók és hazaáruüók. hanem az évszázadokon át el­nyomott és kizsákmányolt magvar nép, ai» or­sziá'ig* függetlenségéért, a nép szabadságáért har­colók és szenvedők utódainak és örököseinek. Azokénak, akik Petőfivel így kiáltottak fel: »Hazát kell nektek is teremteni ! Egy új hazát. mely szebb a réginél és tartósabb is, kell alkot­notok. Ëary új hazát, ahoil ne légyenek kivált­ságok kevély nagy tornyai, sötét barlangok, denevértanyák. Egy új hazát, hol minden szög­letig eljusson a nap >g tiszta levegő, hogy min­den ember lásson s ép legyen.« Azokénak, akik Kossuthtal így szóltak: »A szabad embert nem elégítheti ki a politikai. szabarVálgnak azon paránnyá szétmosott adagja, amely abban ha­tározódik, hogy időszakonként egy-egv szavaza­tot vet ezreik vagy mitlliók szavazata közé a vá­lasztásoknál. Neki sérthetetlennek kell éreznie magát egyéni 'jogaiban s szakadatlan befolyás­sal kell bírnia községi s megyei ügyeiben.« Azokénak, akik Táncsiccsal ezt vallották: »Mindenkinek szent és sérthetetlen tulajdona az, amit saját munkája által igazságos úton, mások ártalma nélkül szerez, de csak ez a tu­lajdona.« Magyarországnak két múltja van. Arra a múltra, amelyet az elnyomás, a kizsákmányolás, szolgaság és hazaárulás jé l eiit, örök sírkőként hengerítjük alkotmányunkat. Arra a múltra pedig, amelyet felkelések, forradalmak és sza­badságharcok jeleznek, győzelmi jelentésnek he­lyezzük alkotmányunkat. Jelentjük alkotmá­nyunkkal forradtalmár és szabadságharcos őseinknek, azoknak a dolgozó népmillióknak, akik évszázadok során meghaltak anélkül, hogy a szabadság napjának felkeltét megérhették volna: új hazát teremtettünk .ahoil nincsenek már »kiváltságok kevély nagy tornyai«, új ha­zát, ahol minden szögletig eljut a nap s a tiszta levegő» új hazát, amely szebb és tartósabb a réginél. Jelentjük, hogy új hazát teremtettünk a magyar dolgozó népnek, a Magyar Kommu­nista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, Eákosl Mátyás vezetésével. (Naay tops.) Büszke érzéssel állok itt az országgyűlés előtt annak a pártnak szónokaként, amelynek legnagyobb érdeme van nemcsak alkotmányter­vezetük kidolgozásában, hanem politikai felté­teleinek megteremtésében is. À magyar kom­munisták több mint három évtizedes harca or­szágunk felszabadításáért és függetlenségének megvédéséért, alkotmányunk létrejöttének leg­fontosabb belső tényezője. Az, hogy népünk megindult a népi demokrácia útján a szocializ­mus felé, az, hogy népünk négy év alatt egyik győzelmet a másik után aratta az imperializmus és a reakció ügynökei felett, az, hogy egyik sikert a másik után érjük el gazdasági és kul­turális építésünk terén, végül az, hogy eddigi munkánk és harcaink eredméjnyét alkotmá­nyunkkal koronázhatjuk meg, mindez ellsŐsor­ban a unkásosztálynak s pártjának, a magyar kommunistáknak köszönhető. (Nagy taps.) Imperialista bírálóink azzal vádolnak ben­nünket, hogy alkotmányunk végkép megszün­teti országunk önállóságát; mi azonban úgy vél­jük, hogy alkotmányunk éppen ellenkezőleg, végkép megszilárdítja országunk önállóságát és függetlenségét. Miikor önálló és függetóen egy ország? Akkor, h a olyan bel- ós külpolitikát folytat és folytathat, atmely a dolgozó nép érdektelnek mJegifeltel. Nem önáü'l'ó egy ország abban az esetiben, ha belpolitikáját dlyan. néptől idegen' és ellenséges érdekek irányítják« mint például a burzsoáziáé és a flöffldesuraké- Nem önálló egy ország abban az eseltben, ha külpolitikáját olyan idegen és ellenséges érdekek irányitjáík, mint példám], a viliáiguriaHóuira törő és új há­ború kitörését szító aimerikai imperializmus érdekei. Nálunk azonban más a halyziet. _ »A nagy Szovjetunió fegyveres ereje« — mint alkot­ni ánytervezetünk ef®ő mondataiban olvasható — »felszjalbaditotta országunklat a német fasisz" ták igája ia lóí. szétzúzta a földesurak és nagy­tőkéseik népelllenes ál'laimhatallmát, megnyitotta dolgozó népüník előtt a demokratikus fejlődés útját.« Nálunk nJégy esztendő kemény harcai­nak eredményieként a burzsoázia és a nagy­birtokos osztály megszűnt hatalmi tényező lenni. A Magyar Népközítársiaság, mint alkot­mány tervezetünk I- fejeztetének 2- §-a fe'i­mondja, a munkíáísok és dolgozó parasztok állama, a Magyar Népfeöztáirsaiságban minden hatalómi a dolgozó népé. A mi országutak független és önálló or­szág s eHmondíhatjuk, hogy történelmünk során sohia nem volt annyira független és önálló, mint éppen miost. Ezt annak köszönhetjüki hogy sikerült kivívnunk és biztosítanunk or­szágunk öcrfállóságának legifőbb alapját, a hazaáruló reakció ík ; bzoirfítását a hatalomból s minden batailoirn lététedét a dolgozó nép erős kéziébe- (Nagy taps.) Ezt a fejlődést szentesíti alkotmányunk­Ha egy önálló és független, a szocializmus felé vezető úton járó nép érdekei azt kíválnáák. bogy szoros szövetségre -épjen egy másik önáil'lló és független szocialista állaimmal, akkor ébbeta osfak a függetlenség és a demokrácia ellenségei találhatnak kivetni valót. A felsza­badult magyar nép azonban éppen abban látja függetlenségének és önáílóságániak legnagyobb külső biztosítékát, bogy olyan országokkal lép baráti és szövetségi 1 ikiapesoil'atoikrtev _ aímleflyek szintén függetlenek és amelyekben minden ha­talom sziítítén a dolgozó népé. A felszabadult és függetlenségéit visszanyert magyar népnek éietösiztöfne sugalja ezt a poliiitiíkiát. Hadd mond p juk ki újra. egyszer most alkotmánytervezet tünk tárgyalásakor: sóba sieanímíisem választhat el benniüktet attól az országtól, aimeily felszaba­dítónk, függetlenségünk legfőbb őre és példa­kép ünik egyben: Sztálin elvtárs hataümas szov­jet országától. (Hassgavtitartó ütemes nagy tapsi.) Soha siemimi sem választhat el benirriinket 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom