Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
181 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 182 nak. Ezektől az úgynevezett bírálóktól meg kell kérdeznünk: melyik múlttal! való szakításra gondolnak az urak? Ha arra a múltra gondolnak- amelyet Zápolya, Werbőczy, Ka raff a, Haynau, a Tisza grófok- Bethlen István, Gömbös, Imrédy és Száláéi, a Habsburgok és Horthy jelentettek, a&kor megkell állapítanunk, hogy alkotmányunk valóban teljes szakítást jelent ezzel a múlttal. Ha azonban azt a multat tekintjük, amelyet Dózsa. Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics, Ady; Landiler Jenő, Sallai, Fürst, Ságvári, Schönherz, József Attila és Bajcsy-Zsilinszky Endre neve jelez, akkor meg kell állapítanunk, hogy alkotmányunk a legteljesebb szolidaritást jelenti ezzel a múlttal. És ez nem lehet meglepetés a nyugati urak szaunáraMi nem Zápolya, hanem Dózsa, nem a Habsburgok, hanem Rákóczi és Kossuth, mi nem Bethlen és Horthy, hanem Ságvári és BajcsyZsilinszky utódainak és örököseinek tekintjük magunkat. Nem az elnyomók, a kizsákmányolók és hazaáruüók. hanem az évszázadokon át elnyomott és kizsákmányolt magvar nép, ai» orsziá'ig* függetlenségéért, a nép szabadságáért harcolók és szenvedők utódainak és örököseinek. Azokénak, akik Petőfivel így kiáltottak fel: »Hazát kell nektek is teremteni ! Egy új hazát. mely szebb a réginél és tartósabb is, kell alkotnotok. Ëary új hazát, ahoil ne légyenek kiváltságok kevély nagy tornyai, sötét barlangok, denevértanyák. Egy új hazát, hol minden szögletig eljusson a nap >g tiszta levegő, hogy minden ember lásson s ép legyen.« Azokénak, akik Kossuthtal így szóltak: »A szabad embert nem elégítheti ki a politikai. szabarVálgnak azon paránnyá szétmosott adagja, amely abban határozódik, hogy időszakonként egy-egv szavazatot vet ezreik vagy mitlliók szavazata közé a választásoknál. Neki sérthetetlennek kell éreznie magát egyéni 'jogaiban s szakadatlan befolyással kell bírnia községi s megyei ügyeiben.« Azokénak, akik Táncsiccsal ezt vallották: »Mindenkinek szent és sérthetetlen tulajdona az, amit saját munkája által igazságos úton, mások ártalma nélkül szerez, de csak ez a tulajdona.« Magyarországnak két múltja van. Arra a múltra, amelyet az elnyomás, a kizsákmányolás, szolgaság és hazaárulás jé l eiit, örök sírkőként hengerítjük alkotmányunkat. Arra a múltra pedig, amelyet felkelések, forradalmak és szabadságharcok jeleznek, győzelmi jelentésnek helyezzük alkotmányunkat. Jelentjük alkotmányunkkal forradtalmár és szabadságharcos őseinknek, azoknak a dolgozó népmillióknak, akik évszázadok során meghaltak anélkül, hogy a szabadság napjának felkeltét megérhették volna: új hazát teremtettünk .ahoil nincsenek már »kiváltságok kevély nagy tornyai«, új hazát, ahol minden szögletig eljut a nap s a tiszta levegő» új hazát, amely szebb és tartósabb a réginél. Jelentjük, hogy új hazát teremtettünk a magyar dolgozó népnek, a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, Eákosl Mátyás vezetésével. (Naay tops.) Büszke érzéssel állok itt az országgyűlés előtt annak a pártnak szónokaként, amelynek legnagyobb érdeme van nemcsak alkotmánytervezetük kidolgozásában, hanem politikai feltételeinek megteremtésében is. À magyar kommunisták több mint három évtizedes harca országunk felszabadításáért és függetlenségének megvédéséért, alkotmányunk létrejöttének legfontosabb belső tényezője. Az, hogy népünk megindult a népi demokrácia útján a szocializmus felé, az, hogy népünk négy év alatt egyik győzelmet a másik után aratta az imperializmus és a reakció ügynökei felett, az, hogy egyik sikert a másik után érjük el gazdasági és kulturális építésünk terén, végül az, hogy eddigi munkánk és harcaink eredméjnyét alkotmányunkkal koronázhatjuk meg, mindez ellsŐsorban a unkásosztálynak s pártjának, a magyar kommunistáknak köszönhető. (Nagy taps.) Imperialista bírálóink azzal vádolnak bennünket, hogy alkotmányunk végkép megszünteti országunk önállóságát; mi azonban úgy véljük, hogy alkotmányunk éppen ellenkezőleg, végkép megszilárdítja országunk önállóságát és függetlenségét. Miikor önálló és függetóen egy ország? Akkor, h a olyan bel- ós külpolitikát folytat és folytathat, atmely a dolgozó nép érdektelnek mJegifeltel. Nem önáü'l'ó egy ország abban az esetiben, ha belpolitikáját dlyan. néptől idegen' és ellenséges érdekek irányítják« mint például a burzsoáziáé és a flöffldesuraké- Nem önálló egy ország abban az eseltben, ha külpolitikáját olyan idegen és ellenséges érdekek irányitjáík, mint példám], a viliáiguriaHóuira törő és új háború kitörését szító aimerikai imperializmus érdekei. Nálunk azonban más a halyziet. _ »A nagy Szovjetunió fegyveres ereje« — mint alkotni ánytervezetünk ef®ő mondataiban olvasható — »felszjalbaditotta országunklat a német fasisz" ták igája ia lóí. szétzúzta a földesurak és nagytőkéseik népelllenes ál'laimhatallmát, megnyitotta dolgozó népüník előtt a demokratikus fejlődés útját.« Nálunk nJégy esztendő kemény harcainak eredményieként a burzsoázia és a nagybirtokos osztály megszűnt hatalmi tényező lenni. A Magyar Népközítársiaság, mint alkotmány tervezetünk I- fejeztetének 2- §-a fe'imondja, a munkíáísok és dolgozó parasztok állama, a Magyar Népfeöztáirsaiságban minden hatalómi a dolgozó népé. A mi országutak független és önálló ország s eHmondíhatjuk, hogy történelmünk során sohia nem volt annyira független és önálló, mint éppen miost. Ezt annak köszönhetjüki hogy sikerült kivívnunk és biztosítanunk országunk öcrfállóságának legifőbb alapját, a hazaáruló reakció ík ; bzoirfítását a hatalomból s minden batailoirn lététedét a dolgozó nép erős kéziébe- (Nagy taps.) Ezt a fejlődést szentesíti alkotmányunkHa egy önálló és független, a szocializmus felé vezető úton járó nép érdekei azt kíválnáák. bogy szoros szövetségre -épjen egy másik önáil'lló és független szocialista állaimmal, akkor ébbeta osfak a függetlenség és a demokrácia ellenségei találhatnak kivetni valót. A felszabadult magyar nép azonban éppen abban látja függetlenségének és önáílóságániak legnagyobb külső biztosítékát, bogy olyan országokkal lép baráti és szövetségi 1 ikiapesoil'atoikrtev _ aímleflyek szintén függetlenek és amelyekben minden hatalom sziítítén a dolgozó népé. A felszabadult és függetlenségéit visszanyert magyar népnek éietösiztöfne sugalja ezt a poliiitiíkiát. Hadd mond p juk ki újra. egyszer most alkotmánytervezet tünk tárgyalásakor: sóba sieanímíisem választhat el benniüktet attól az országtól, aimeily felszabadítónk, függetlenségünk legfőbb őre és példakép ünik egyben: Sztálin elvtárs hataümas szovjet országától. (Hassgavtitartó ütemes nagy tapsi.) Soha siemimi sem választhat el benirriinket 12*
