Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
179 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi az annyit ócsárolt és rágalmazott Dézsa György emlékét, ezért ünnepeltük olyan bensőségesen az egész dolgozó nép együttesével' az 1848—49-es forradaloim emfékét- A legutóWbi napokban lánglelkű kötőnk, Petőfi Sándor halálain)3ik százéves évfordulója alkalmáivá] elértük, hogy nemcsak a magyar nép ünnepelt, haníefm először a történelemiben velünk ünnepélte és' mé 1 "tattá a magyarság © nagy fiát az egész bMadó válság. A magyar nemzetet ez er esztendőn keresztül azok a munkások és parasztok építették és tartották meg, akiknek kérges keze békében keményen szorította a szer számot és kiapanyelet és háborúban nem kevéshbé' erősen a , fegyvert. A haza* ezer esztendőn Ikbresztül verejtékével, vérével védő és építő és ezer esztendőn át mellőzött és elnyomott dolerozó magyar néo elégtétele és megtisztelese ,a K új citmer. (Hosszantartó lelkes tap ft. A Há^, tagjai ütemesen tapsolnak.) Ezért fjgadia örömmel és helye&léssíel minden öntudatos munkás és dolgozó paraszt, minden igaz haziafiLegyen szaibadmég néhány s sót monídanom ú:i alkotmányunk jelentőségéről. Amfió'ta, az alko'tináinytervezet szövege nyilfvániosislágra került, a miagyar dolgozó nép száz és ezer jelét ' adt a annak, hogy az alkotmányt, mint ni erő ! forrását emelkedett hangulatban fogadják és I lelkesen helyeslik. Országszerte érzik a dolgo- j zök, hogy az alkiortimány rengeteg munkájuk ! és szenvedésük er'sdményeképipfein jött létre- Az egész magyar dolgozó népet áthatja a z a felemelő és lelkesítő tudat, hosry nem voltak hiábavalók eddigi áldozatai, hogy a rengeteg nélkülözés, amelyet az újjáépítés nehéz hónapjaiban- a> pénzromlás idején, éhezve és fázva, de a jövőbe vetett biza'lomiiua] tűrt a magyar * nép- most hozza meg dús kamatait. • A munkás, aki a felszabadulás után aknák ! ps< törmelékek közül éhezve, rongyosan kaoarta ; ki a gépeket» a dolgozó paraszt, aki iga híján j maga húzta az ekét, az értelmiség, aki romok ; között, fagyoskodva látott újra munkájá/hn^. ; most az alkotmány fényénél meggyőződik róla, . hogy jó ügyért szenvedett, jó ügyért hullatta j verejtékét és jó ügyet védett, amikor a régi j reaktíitával, a külföli imperialistákkal széniben j elszántan, meg nem tántorodva harcolt a de- j mokrácia politikai és gazdasági vívmányaiért, i Most előtte az eredmény, a tengernyi erő- i feszítés, a szívós munka, a dolgozó nép ierazába ! és a szocializmusba vetett hit gyümölcse, a : Magyar Népköztársaság Alkotmánya. (Hosszan- j tartó lelkes taps.) Befejezésül engedjék meg. hogy alkotmány- | tervezetünk első mondatát ir'iézzem: »A nagy , Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította or- s szagunkat a német fasiszták igája alól, szét- . zúzta a földesurak és nagytőkések népellenes | államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt, a demokratikus fejlődés útját.« / Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, melyet à magyarság megértő na— barátja, a bölcs Sztálin nyújtott és nyújt nekünk (Hosszantartó víha,ros taps. A Ház taqjai felállnak és ütemesen tapsolva kiáltják: Mhn Sztélin! Élfân Sztálin! ffltjmt Rákosi! Éljen Rákosi!) Ezen a napon, amikor a magyar f népi demokrácia új határkövét tesszük le. újra hálatelt szívvel és forró köszönettel fordulunk nagy segítőnk és támogatónk, a Szovjetunió felé. I augusztus hó 17-én, szerdán. 180 Kérem a t Országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetét fogadja el. Kívánom a magyar dolgozó népnek, az egész magyar nemzetnek, hogy ez alkotmány jegyében annyi balsors és szenvedés után, a jövendő századokon át étien békében, erőben, boldogan és szabadon. (Szűnni nem akaró viharois, letkes taps. A Ház ta\gjat felállva, ütemesen tapsolva kiáltják: Éljen Rákosi! Éljen Rákosi! Mien a Párt! Éljen a Párt!) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést felfüggesztem. (Szünet.- 11.40—12.14.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Losonczy Géza! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. LOSONCZY GÉZA: T. Országgyűlés! Nemcsak mi, az egész dolgozó magyar nép ünnepnek tekinti a mai napot, amikor alkotmánytervezetünket itt az országgyűlésen tárgyaljuk ós minden bizonnyal el is fogadtíuk. Az esemény kivételes jelentőségét és ünnepélyességét juttatja kifejezésre az a körülmény, hogy az alkotmányról szóló törvényjavaslat előadója népünk szeretett vezetője és tanítója, Rákosi Mátyás elvtárs. (Lelkes taps-) Ünnepnek tekinti dolgozó népünk a mai na pot, mert az alkotmányban négyasztendos munkájának, küzdelmeinek, harcainak megkoronázását látja. Ünnep a magyar munkásosztály számára, amely négy esztendővel ezelőtt ínséggel, nyomorral és a reakció támadásaival küzdve látott hozzá a hidak, a vasutak, a bányák, a» ipar helyreállításához és amely, az elmúlt négy esztendő során nemcsak termelésünket emelte a békebeli színvonal fölé, hanem kemény harcok közepette vezette egész népünket előre és mindig- előre a népi demokrácia útján Ünnepe dolgozó parasztságunknak, amely négy esztendővel ezelőtt szinte tíz körméveT művelte meg a kifosztott földeket és az elmúlt négy esztendő folyamán a munkásosztály oldalán védte meg a földreformot, a munkásparaszt szövetséget és a további felemelkedés lehetőségét. Ünnepe a haladó értelmiségnek, amely négy esztendővel ezelőtt az infláció áradatával (küzdve segített a termelés és a kulturális élet megindításában és amely az eJlmuU négy esztendő folyamán mincíiinkáhb összeforrott a munkásosztállyal és a dolgozó néppel a reakció elleni harcban. Ünnepe a kisembereknek, akik az elmúlt négy esztendő során megértették, hogy becsületes munkájuk a népi demokratikus Magyarország megbecsült tagjaivá teszi őket. Ünnepe röviden mindazoknak a dolgozó millióknakakik nrankával és harccal hoizzájlácrultak népi demokráciánk szakadatlan győzelmeihez ég megszilárdításához. Az alkotmány, t. Országgyűlés, nem valami véletlen ajándékként hullott az ölünkbe. Négy év, cte nyugodtan mondhatnám, négy évszázad küzdelmeinek és szabadságharcainak gyümölcse. Azért kell ezt az elemi igazságot hangsúlyozni, mivel akadnak alkotmánytervezetünknek bizonyos nyugati bírálói, akik úgy vélik, hosry alkotmánytervezetünk teljes szakítást jelent a múlttal. Felesleges mondanom, hogy ezek az úgynevezett bírálók nem népi demokratikus hazánk barátai, hanem ellenségei közé tartóz-
