Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

177 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi szovjet alkotmány kidolgozásaikor is. amikor Sztálin elvtárs mutatott rá, hogy a munkások é& a parasztok osztálya mellett az értelmiség sojhá nem vol* és nem is leihet osztály- Az értelmiség mindig olyan réteg

1 volt és az is marad, amely tagjait a társadálom összes osztályaiból toborozza- A mi időnklbiein — mondotta Sztálin elvtárs — a szovjet korszakban az értelmiség tagjait főleg a munkások és a panasztok sorából toborozza. De akárhonnan toborzódik is az értelmiség, és akármilyen jelleget is visel, mégiscsak réteg, nemi pedig osztály- És Sztálin fcüíön megmagyaráziza, hogy ez a íkörülsmény seniímiképen seim csorbítja a dolgozó értelmiség jogait vagy egyenjogúságát. Az előkészítő bizottság a javaslatok figyelembevételéivel mégis utóLaíg beledolgozta az alkotmányteriyezetbe az 53. §-b amely így szól: »A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szagláló tudományos munkát, valanrntt a nép életéit, hJairieait. ia valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetlet s mindéin rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hű értellmiség kifejlődését«. Ezzel a megállapítással nemcsak a demokrácia eddigi tényleges gyakorlatát alkartuk íleszögezni, hanem egyben megnyugtatásul is szántuk azokfcalJL szemben, akik attól tartanak, hogy az alkoitmány a munkások és a dolgozó parasztok mellett azért nem említi a haladó értelmiséget, ruert jelentőségén vagy szertepén változtatni kíván- Meg vagyok győződve, hogy alkotmányunknak ez a szakasza teljes egészében kielégíti és megelégedéssel tölti el a haladó értelmiséget. Érkezett hozzánk olyan Javaslat is, hogy az államhatalom helyi szerveinek meghatározásánál az alkotmány a

z egyes szervezetli egységeket ne említse mteg, csak az elvet rögzítse le- Enne javaslatuk szerint azért lenne szükség, hogy ne kössük le magunkat a megye; rendszer mellett. A javaslatot a bizottság elntasította, mert a megye mint területi egység megfelelő javításokkal még jó ideiig fentn fog maradni. Javasolták, hogy az Elnöki Tanács jogkörével kapcsolatban mondja ki az alkotmány> hogy az Elnöki! Tanács akormiány javaslatára hozz*a rendielléteit. A bizottság e javaslatot nem fogadta el, meirt ez csorbítása lenne az Elnöki Tanács jogkörének és így csorbítása lenne a nép szuverenitásának, mely 'akkor, ha az Országgyűlés nem ül együtt, a

z Elnöki Tahiácsban van megszemélyesítveNéhány javaslat kifogásolta a főügyészintézményét és Javasolta, hogy ne vegyük be az alkotmánytervezetbe. A mi véleményünk az volt. hogy ez a javaslat niem fogadható el, mert az Országgyűlés által válásztotfot és laiz Országgyűlésinek felelős legfőbb ügyész egyik biztosítéka annak> hogy a minisztériumok, az állami szervek és a polgárok a törvényeket be is tartjákAz alkotmánytervezetet megtárgyaló gyűlések során a helyi tanácsok felépítésével kjaiposollatosan különösen a tisztviselők részéről ismét el" ten felmerült az a kérdés, hogy szűk" séges lesz-e majd a továbbiakban a közigaz' gátlása, tisztviselőikre, vagy a tanácsok maguk Végzik az ügyeket. Az alkotmányba erre vonatkozólag természetesen nem vettünk fel seihimit. nemcsak aaér*, mert ez a jövőire voORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÓ L augusztus hó 17-én, szerdán. 178 natkozik, hanem azért is, .mert nyilvánvaló, hogy ,a közigazgatási tisztviselőkre a jövőben is szükség lesz. Végűül ikét kérdéssel óhaitok foglalkozniA Független' Demokrata Balogh-párt az állam és az egyház elválasztásáról szóló bekezdést a következőiképen kérte megváltoztatni: »A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az állaimitól és figyelembe veszi az «gyes egyházak és az állaim között máir létrejött megegyezéseket és hasonló értelmű megegyezést káván létrtehozni a katolikus egyházzal is« A bizottság ezt a javaslatot nem fogadta el, minthogy ilyen jellegű hatáirozatok nem az alkotanányba va'lók. Magától értetődik, hogy azokat a megegyezéseket melyeket a népi demokrácia az «gyes egyházakkal már megkötött, érvényben hagyjuk és érvényben maradnak. Ugyanígy magától értetődik^ hogy demokráciánk ugyanúgy, mint ahoigyan a múltban ezt gyakran hangsúlyoztuk, a jövőben is szívesen kötnie hasonló értelmű kölcsönös megegyezéseklein és engedékenységen alapuió szierződést, ha a katolikus egyházban még mindig meglevő demjokráciaellenes erők és külföldi támogatóik ezt meg nem hiúsítanák. Egylébként e kérdéssel kapcsolatban még megemlíthetem, hogy kaptunk olyan javaslatokat is, mélyek az összes felekezeteik lelkészeit éfe

t papjait ki akarták ziárni a választójogból]. Hivatkoztak arra, hogy ezt nem egy polgári demokrata állam meg is teszi. Ezt és a választójog megrövidítésére vonatkozó egyéb jayaslatokiat a bizottság nem fogadta elMódosító javaslatok érkeztek a címerre vonatkozólag is. Néhányan azt ajánlották, hogy tartsuk meg az 1848-as Kossuth-eímert. Az alkotmánytervezet előkészítő bizottsága ezt a javaslatot nem fogadta el. A kossuthi címer leválasztotta a régi címerről azoknak, a területeknek jei'.képeit, amelyek már régen nem tartoztak az 1848-as Magyarországhoz és azonkívül levette a címerről a koronát is. Azóta azonban több mint száiz esztendő telt el- A népi demokrácia címerének csakúgy, mint alkotmányának, a tényleg meglevő helyzetet kél] visszatükröznie- Anniikor az országok uralkodó osztálya az elnyomó nemesség volt, akkor a címerek tele voltak kardokkal, páncélokkalpaJzsokkail. A Magyar Népköztársaság, a dolgozó nép átlaima helyesen teszi, ha címerében egyszerűen, világosan és félreérthetetlenül ki" fejezésre juttatja azt, ami az öntudatos szocialista munkás és a dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, a búzakoszorút és a

z aranyos bűzakaiászt a piros-fiehér-zöld nemzeti színekkel. Aki a címert lati a, magyarázat nélkül is rögtön megérti belőle, hgoy ez a dolgozóik országát jelképezi. (Hosszantartó lelkes, majd ütemes nagy wps.) Voltak, akik a tradíciókra való hivatKozással kérték az ősi címer meghagyását. Mi. magyar kommunisták .és velünk együtt a népi demokrácia a legnagyobb gondossággal őrizzük és ápoljuk az ezeréves magyar történelem minden <eleiven és fejlődőképes tradíe'ójátFéltő gonddal őirködünk azoin, hogy a Jó tradíciók ne csaJk megmarad jianak, hanem új életre keljenek, új tartalmat kapjanak a népi demokráciában. (11.30.) Különösen ŐTfrzzük és ápoljuk azokat a tradíciókat, amelyek do'lgozó népünk történelmével függenek össze- Ezért keltettük új életre 12'