Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

175 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi népi demokráciánk ezen a téren is felsorakozott a szocializmust építő többi országok xnelé. Az imperialistáknak természetesen nein tetszik az alkotaány tervezet. Mindjárt hozzátehetem, hogy a tervezetet kidolgozó bizottság erre nem is törekedett. {Derültség és taps.) A burzsoá bírálók túlnyomó többsége ter* mészetesen az alkotmányt az első betűtől # az utolsóig elveti és nem talál benne sejnnii jótEmellett azonban szép számmal találhatunk olyan bírálatokat is, amelyek fanyalogva elismerik, hogy alkotmánytervezetünk vallóban demokratikus. Ahogy az egyik nyugati tudósító írta: benne van minden, ami a demokráciában szem-szájnak ingere (Derültség.)* de mindjárt hozzáteszd: csak az a kérdés, hogy szeirkesztői végre te hajtják-© majd, amit a tervezetben lefektettek. Erre vonatkozólag csak annyit mondhatok, hogy a magyar demokráciának és benne nem utolsó soriban a mi pártunknak ereje éppen abban áll» hogy amit megígér vagy célul tűz ki, azt végre is hajtja. A magyar kommunisták éppen azzal nyerték meg a dolgozó mép rokonszenvét és támogatását, hogy azt ígérték és azt tűnték ki célul, ami a dolgozóknak hasznos és szükséges volt s éppen ezért be is tudták minden ígéretüket váltani. Amikor felosztottuk a földeket, ellenségeink megjövendölték» hogy ezzel évtizedekre visszavetjük a magyar földmívelést, s különösen a gyümölcsösöket, a szőlőket tesszük tönkre. Ma . négy évvel e jövendölések után a mezőgaizdasáe- minden téren utolérte, sőt el is hagyta a békebelit. Amikor mi arra vettünk irányt, hogy saját erőnkből, a nyugati kapitalisták segítsége nélkül építsük fel az országot, ellenségeink 40 esztendőt kevésnek tartottak ahhoz, hogy a békebeli termelés színvonalát elérjükE jövendölések ellenére ipari termelésünk már másfél évvel ezelőtt elérte a

z 1938-as év színvonalát és ami méer fontosabb: dolgozó népünk gazdasági és kulturális nívója ugyancsak a békebeli fölé emelkedett. Ellenségeink' klillát ástál annak tartották a jó pénz megteremtésére irányuló terveiJhSket. Pusztai propagandának mondották háromiéivleis tervünket» megjósolták, hogy iparunk a munkásigazgatóság kezén tönfcrenntegy, és így tovább és így tovlálblb. Az elimült négy-öt esztendő minden eredményié mellettünk szól és azt mutatja^ hogy amit célull tűzünk ki, azt meg iis valósítjuk. Az alkotmány új bizonyítéka lesz aknáik» hogy a mi szavunkra építeni lehlet, mint a kősziklára- (Hosszantartó lelkes, maéd ütemes taps-) Végül a burzsoá kritikusok egyhangúlag kétséghevonják, hogy ez az alkotmánytervezet demokratikus, merít biztosítja a kommunisták vezette anniinkásasztály döntő szerepét' az államon belül Az alkotmánytervezet ebben a tekintetben valóban világos, miniden kétséget kizár. Kétszer is aláibúzzta/ a. munkásosztály vezető szerepét. Egyszer a munkásság és a ' dolgozjó páraisztslág szövetségén helül, másodszor amikor kimoíriidja: a nép demokratikus egységére táaniaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység Vezető ereje. : ^ Ez a niegáillapítás, amely a munlkásosztály élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának a-z államion belüli szerepét rögzíti lie, szintén csak, a meglévő állapot tükörképe. Túlzás és dicsekvés nélkül el lehet mondani,, hogy minaugusztus hó 17-én, szerdán. 176 den tetthez, amely ,a felszabadulás óta hazánkat a mélységből és a romokból a felemelkedés felé vitte, a magyar tkioanlmunlistáik, a Magyar Dolgozók Pártja adták a kezdeményezést, a lendületet, ők vállalták az áldozatot és a vezetést. (Hosszantartó nagy taps.) Nyugodtan el lehet mondani, hogy a kommunista párt nélkül nem tudtuk volna megverni a régi reakciós rendet, nem építhettük voltoia fel az országot. Nélkülünk neim yai'.ósfulltafc volna meg az újjáépítés nagy eredményei. Ha a magyar dolgozó népet niía a biztonság- a megelégedés, a jövőbe vetett bizalomnak az a*z érzésie tölti el, amely újalbb sikereink záloga ési jövő bol; dugulásunk biztosítéka, akikor ebben pártunké az érdem oroszlánrésze- (Hosszantartó lelkes, mdjd ütemes taps.) A magyiaar munkásosztály élcslapatának, a kommunistáknak vezelő szerep!© nem erőiszak vagy furfang eredménye, hanem hosszú esz" teaidők és élvtizedlek áldozatos, fegyelmezett, átgondolt, eredményes munkájának természetes kövctkeziménye és gyümölcse. A magyar dolgozó nép azzal ismeri el és azzal hálálja meg teljesítményeinkéit, hogy eddigi jló tapasztalatai alapján és a további jó munka biztos tudatálban önként, szívesen követi a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetését (Lelkes taps.) és ezt a tényt helyes, szükséges a Magyar Népköztársaság alkotmányéiban leszögezni. Rátérek most a módosítások kérdésére- Egy sor módosítáái javaslat érkezett az előkészítő bizottsághoz, amely lényegében mind arra futott kii, hogy az 'alkotmánytervezetbe lehetőleg sok törvényt is szorítsunk bele- Ezt a tendenciát a töhbd, a szocializmmst épít'ő országokbau is tapasztaltuk, amikor náluk az alkotmányon dolgoztaik. Sztálin elvtárs a szovjet alkotmánytervezettel kapcsoíatbatn ezekről a módosításokról: mondotta: »Az alkotmányiból szinte törvénytárat akarnak csinlálni«- Az ilyen módosításokat, amelyeknek tárgya nem az alkotmányba, ' hainelm kiülönlblöző törvény alkotásolklbla kívánkozik, a bizottság merni fogadtad. Ugyancsak eil kellett utasítani egy sor olyan módosító Javaslatot, amely nem a meglévőt afcairta visszaltükrözni az alkotmányiban, hanem olyan célkitűzésekre vonatkozott vagy olyasmit tartalimazott» amit még nem értünk el, és ami a szocializmus építésének jövőbeli kérdéseire vonatkozilk. Ezeket szintén elutasította a bizottság. A bizottság elfogadott egy sor stiláris javaslatot. Elfogadta azt a javaslatot, (hogy néhány helyen a »közérdek« szó helyett a »dolgozó nép érdeked« meghatározást alkat" mázza. Elfogadta az előkészító bizottság azt a javaslatot, hogy a tanácsok választására vonatkozó 30. §-t egészítsék ki azzal, hogy a választások az országgyűlési képvüselőjk választására megállapított alapelveik szerint történjék^ A bizottság ezt a Javaslatot azért fogadta el, mleirt ez az új szövegrész egyrészt világosan kimondja, hogy a tanácsokat is az általános demokratikus alapelvek szerint keli választanul, másrészt ez a megoldás hangsúlyozza az államh átallom helyi szeirveimek alapvető egységét az országgyűlésseüL Sok javaslatot kaptunk arravoniaitkozóaln, hogy az előkészítő bizottság mindenütt a,z alkotmánysziolvegfben a »munkások és dolgozó paraisztok« kiitételhez ifcta,s»

a be a haladó értelmiséget is. Ez a kérdés fölmerült már a