Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

173 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi az ifjúság érdiekéit is, amennyiben megálla­pítja, hogy a magyar népköatársasásr külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és neve­lésére. A kapitalista országokban nemcsak a dolgozók vannak elnyomva, hanem a munkás­osztályon belül még külön elnyomatás alatt szenvednek a nők és gyakran az ifjak. De­mokráciánk itt is gondolkodni kíván arról> ; hogy az írott jog ne csak papíron maradjon» hanem meg is valósuljon, átmenjen az életbe. Ezért szentel alkotmánytervezetünk külön para­grafusokat a nők és az ifjak egyenlő jogainak megvédésére. A polgári demokrata államok, amelyek olyan szívesen oktatnak ki bennünket a demo­krácia, az »igazi diemokrácia« alapelemeire, eb­ben a tekintetben is vizet prédikálnak és bort isznak. Ezekben az államokban a törvényben lefektetett egyenlőség legtöbbször papíron ma­rad. Az Egyesült Államokban az uralkodó osz­tály meg tudja tenni, hogy a választásokon a felnőitft lakosságnak csak a fele vesz részt. Fran ­ciaországban nemrég láttunk egy községi vá­lasztást, ahol a kommunisták, bár több mint 25%áít kaptákba szavazatoknak, csak 2 , /»-áit kap­ták a mandátumoknak. Svájcban, amely azt hirdeti magáról, hogy Európa legrégibb demo­kráciája, a nőknek még ma sincs választójoguk. Azokban a burzsoá országokban, ahol » női választójog a papíron^ meg is va m a parla­mentben, a kormányzásban a nő ritka, mint a fehér holló. A népi demokráciáknál a szó és a tett itt is egybeesik és ezt kívánja külön leszögezni az alkotmánytervezet. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy elismeri és védi a munkával szerzett tulajdont és biztosítja az öröklési jogot- A^otmányter­vezetünknek ea a része újra aláhúzza, hogy a, dolgozó kisembernek a szocializmus építéstől nincs miit tartania. Ellenkezőleg: munkájával szerzett^vagy öröklött tulajdonát az alkotmány biztosítja. Ugyanígy biztosítja az alkotmánytervezet a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Éppen ezért a lelkiismereti szabadsáer biztosítása- érdekében javasolja a tervezet az egyház és az állani különváíasztáísát. (HoSseoMtartó lelkes, ütemes taps.) A« állam-és az egyház elválasztásának kö­vetelése nem szocialista követelés. Ezt a legtöbb polgári demokrata országban már régen meg­valósították. Éppen á napokban voltunk tanúi annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyház kül'Ön van választva az állam­tól, elutasítottak egy olyan kísérletet, amely az állam anyagi segítségét követelte a kato­likus egyháznak. Amikor az alkotmánytervezet a vallás szabad gyakorlásának jogált az alkot­mányban is le akarja fektetni, ezzel is csak egy meglévő állapotot rögzít meg. A magyar demokráciában soha senkit vallásos meggyő­ződése vagy vallásának gyakorlása miatt nem üldöztek. Ez így volt a múltban és ennek így kelll lenni a jövőben is. (Lelkes taps.) Be a demokrácia megfelelően védiekezett azok ellen, akik az egyház palástjával takarózva próbál­ták aláásni demokráciánkat, és az ilyen kísér­leteket a jövőben is meg fogjuk torolni. (HossmniPrtó élénk taps.) Végül, de nem utolsó sorban az alkotmány­tervezet védi a házasság és a család intézmé­nyét. (1100.) A reakció aaœal rémítgette a hiszékenyeket, hogy a szocializmus a házsasság és a család augusztus hó 17-én, szerdán. 174 intézményének felbomlásával jár. A dolgozó ma­gyar nép most saját tapasztalatából győződhe­tik meg az ellenkezőjéről. A demokrácia fejlő­dlése, dolgozó népünk anyagi és kulturális meg­erősödése a házasság és <a család intézményénél is eredményesen megmutatkozott. A háborús vér veszteség következtében számbelileg erősen, csökkent férfilakosság ellenére soha nem volt olyan nagy ai házasságkötések száma, mint most. A magyar nép veszedelmes, gyógyíthatatlannak látsizó betegsége: az egyke, melyrőll: évtizedeken át egész könyvtárakat írtak össze, a demokrá­cia gazdasági és kulturális eredményeinek ha­tására mintegy varázsütésre megszűnt. Felhívom a t- Orsizággyűíés figyelmét a Népközt ársasáls! alkotmánytervezetének arra a pontjára, amely kimondja: polgárainak meg­tisztelő kötelessége, hogy az általános védköte­zettség alapján katonai szolgálatot teljesítse­nek, és hogy a haza védelme a Magyar Népköz­társasáp- mindjén polgárának szent kötelessége. (Hosszantartó lelkes, pwíd ütemes magy taps.) Azt hiszem» ezek a pontok nem szorulnak küliönösebb magyarázatra. A magyar dolgozó nép semmit sem óhajt jobban, mint a teremtő békét, de ugyanakkor tudja, hogv eery fegyver­telen orszaer valóisággal csábítja a kalandokig és provokációkra az imperialista háborús uszí­tókat; aast is tudja, hogy a békét nem elég óhajtani, a békéért harcolni is kell, a békét meg is kell védeni. A mi honvédségünk a dol­gozó nép honvédsége, a béke és a boldogullás hadiserege lesz. (Hosszantartó lelkes, ma.jd üte~­mes nagy taps.) Szólni kívánok most alkotmánytervezetünk bírálatairól és visszhangjáról. A magyar dol­gozó nép lelkes örömmel üdvözöllte az alkot­mánytervezetet. Táviratok és levelek tízezreit kaptuk, melyek mind lelkes helyesléssel támo­gatják a tervezetet. A dolgozókon belül'ki kell emelnem a nők és az ifjúság helyeslését, azo­két, akik a régi rendben nemük vagy koruk miatt szakádatltanul hátrányt szenvedtek. A nők, akiknek a népi demokrácia felé for­dulását már a választások alatt nagy elégtétel­nél tapasztalhattuk, örömmel álllapítják meg­hogy aa alkotmánytervezet a demokráciától ed­dig nyert jogaikat most már törvényben lerög­zítve biztosítja. Ezek a női levelek nem egy­szer megható és lelkesítő bizonyítékai annak, hogy a felszabadulás óta milyen hétmérföldes léptekkel halad a magyar nő, a magyar dol­gozó asszony politikai és kulturális fejlődése. Hasonló lelkes támogatást tapasztalunk azokon a kis- és nagygyűléseken, amelyeken a dolgozók százezrei megvitatták az alkotmány­tervezetet. Ügy találták, hogy a tervezet vilá­gos, közérthető, szabatos % helyesen tükrözi visszta, rögzíti le a meglévő állapotokat. Száz és száz megnyilvánulásból derül ki, hogy az új alkotmányiból dolgozó népünk új erőt merít, új biztatást, új lendületet nyer. Nagy érdeklődést és őszinte rokonszenvet keltett az alkotmánytervezet a demokrácia min­den kövekezetes hívénél, elsősorban a szocia­lizmust építő országoknál és főleg abban az or­szágban, amelynek helyeslő véleménye szá­munkra a legértékesebb: a Szovjetunióban. (Percekig tartó lelkes, ütemes wagy taps.) Az alkotmánytervezetet ezek az országok részlete­sen ismertették» és a magyar népi demokrácia egészséges fejlődésének jelentős határkövét lát­ták benne. Az alkotmánytervezetet a baráti or­szágok közvéleménye és vele a haladás hívei világszerte úgy tekintik, mint annak jelét, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom