Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

171 Az országgyűlés 10. ülése 19Í9. évi az alkotmány az állaim és az államvezetés felépítésében az edldigi helyzethez képest alapvető különbségeket mutat M. Ilyen kiilonbse.gr az eddigi állapotokkal szemben a törvényhozó és a, végrehajtó háta lom egysége, amit az alkotmány tervezet az országgyűléstől kezdve le a helyi tanácsokig következetesen véghezvisz. Ez mutatkozíik az országgyűlés és a helyi tanácsok egységes rendszerében. Megnyilvánul abban is, hogy a helyi tanácsok nemcsak önkormányzati szervek, hanem egyben a központi hatalom végrehajtó szervei ás. Ezzel függ össze a tervezetnek, az a javaslata is. hogy a minisztertanácsot, tehát a minisztesreket szintén az országgyűléis, vagy az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanács válassza. Az alkotmánytervezet értelmében az országgyűlés, vtalamint a helyi tanácsok éts a dolgozó tömegek közt az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolat jön létre, mert az alkotmánytervezet kötelezően kimondja, hogy a képviselők választóiknak működésükről rendszeresen beszámolni kötelesek. A népi demokrácia széliemében folyik az alkotmánytervezetnek az a javaslata, hogy végesvégig meg kell valósítani ia visszahívás lehetőségét. Ugyanezzel van szerves Összefüggésben, hogy az alkotmánytervezet az egész vonalon — nemcsak az olyan népképviseleti szerveknél* mint az országgyűlés vagy a helyi tanácsok, hanem a bíróságoknál és a legfőbb ügyésznél is — a választás elvét érvényesíti. A népi demokrácia szelleméből folyik az ződik nemcsak a már elért eredmények és az edidig megtett út leszögezésénél, hanem még inkább ott, ahol a dolgozó nép győzelmének folyományaképpen a szocializmus elveit és már kimunkált, megvalósított alapjait rögzítjük. Az alkotmánytervezet ezért mondja ki. hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. (Viharos taps. A Ház tagjai felállva, hosszasan, ütemBsen tapsolnak.) Ezért mondja ki, hogy a Magyar Népköztiáraságbian minden hatalom a dolgozó népé. (Lelkes taps) Ezért szegezi le a tervezet, hogy nálunk a termelési eszközök zöme már társadalmi tulajdonbam van» ezért állapíthatja meg, hogy a Mstr gy ar Népköztársaság w társadalmi rendjének alapja a munka, és minden munkaképes polgárnak joga» kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. Ennek megfelelően a magyar népi köztársaság megváló; sítani tÖrelközik a saocializmuis elvét: mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság ezekkel a jogokkal együtt biztosítja polgáirai számára a munkahete, a. pihenéshez, az üdüléshez és a művelődéshez való jogot. Védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. Az új alkotmány a szocializmusnak ezekre az alapjaira és oszlopaira támaszkodik. Ezeket tükrözi vissza, ezeket rögzíti de- A burzsoá: alkotmányok olyan társadalmi rendre vannak szabva, amelyben az osztályok egymással szemben állnak. Ezért a burzsoá állam vezetésének mint diktatúrának, az a célja» hogy a kapitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa. Ezzel szemben a mi alkotmánytervezetünk abból indul ki, hogy társa dalmű okban egyre inkább visszaszorítjuk, augusztus hó 17-én, szerdán. .172 felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat. Társadalmunk ezzel párhuzamosan egyre inkább két egymással szövetséges, egymással baráti viszonyban álló osztályból, a munkásokból és a dolgozó parasztokból áll. Ennek megfelelően nálunk a dolgozó nép van uralmon s a dolgozók e szövetségén belül a vezetés, a társadalom és az állam vezetése a haladottabb, szervezettebb osztálynak, a munkásosztálynak kezében van. (Nagy taps.), Nálunk tehát az alkotmányra azért van szükség, hogy a dolgozóknak tetsző és nekik előnyös tátrsadalmi rendet szilárdítsa meg. Ez a jellemzője minden olyan ország alkotmányának» amely a szocializmust építi- Ezt mondta nagy tanítónk, * Sztálin, a szovjet alkotmányról (Hosszantartó ütemes,^ lelkes taps.) és ez áll az Összes népi demokráciák alkotmáinyára. Külön ki kell emelnem (alkotmánytervezetünknek azt a részét, amely népköztársaságunk területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatást és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Az alkotmánytervezet a szabadságjogokat az ország területén lakó minden dolgozó számára biztosítja és menedékjogot ad azoknak az idegen állampolgároknak» akiket demokratikus magatartásukért vagy a népek felssaabadtítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek. (Nagy taps.) A burzsoá nacionalizmussal szemben, mely nem hisz a nemzetek és fajok egyenjogúságában, a mi alkotmánytervezetünk abból indul ki, hogy minden nemzet és faj egyenjogú; azon alapszik, hogy minden nemzetnek és fajnak a társadalom és az állam életének minden területén egyforma jogokat kell élveznie- A felszabadulás előtti évtizedekben a magyar burzsoázia hol. nyiltan» hol leplezetten, de szívósan hirdette a magyar faj felsőbbrendűségét, szupremáciáját és uralomra jogosultságát a környező népekkel szemben. Ennek a faji felsőbbrendűségnek hirdetése közben harmincmillió magyarról fecsegtek és ugyanakkor egyik katasztrófából a másikba sodorták nemzetünket. Az alkotmány egy szer smindenkorra gyökeresen szakít ezzel a faji önteltséggéi. (Nagy taps.) Az alkotmánytervezet ezekkel a megállapításokkal egyben szolidaritását fejezi ki minden demokratikus felszabadító mozgalommal, kihangsúlyozza a haladás nemzetközi összefüggéseit és ezért őszintén nemzetközi, internacionalista. (Hoszawtartó lelkes, ütemes taps.) A mi alkománytervezetünk következetesen demokrata. A burzsoá alkotmányokban is gyakran le van fektetve a törvény előtti egyenlőség» a polgárok teljes egyenlősége, die mindannyian tudjuk, hogy mikor a jogok gyakorlásáról van szó, a szegény nem) egyenlő a gazdaggal* a kapitalista munkáltató nem egyenlő a, munkással, a művelt ember a műveletlennélA mi alkotmánytervezetünk nemcsak a jogok egyenlőségét biztosítja» hanem biztosítja e jogok gyakorlásához szükséges gazdasági előfeltételeket is. Munkát biztosít minden dolgozó-, naît, gondoskodik róla munkaképtelenség esetén és hozzájuttatja ahhoz a kultúrához, amely képessé teszi, hogy a kapott jogokkal élni is tudjon. Következetes a mi alkotmánytervezetünk demokratikus vonala, amikor leszögezi, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. (Hosszantartó lelkes taps.) Következetesen védi