Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-9
125 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi augusztus hó 16-án, kedden. 126 Amikor ezt a tör vény javas latot az országgyűlés tárgyalja, egy pillanatig sem. szabad megfeledkeznünk arról' hogy ez azért vált lehetségessé, ment hazánkat a nagy Szovjetunió 'diadalmas hadserege fölszabadította és lehetővé tette, hogy a műnk ás osztály és élcsapata vezetésével, a dolgozó nép vegyp a hatalmat kezébe. Ma már az egyetemek kapui nyitva állanak minden becsületes, dolgozó fiatal előtt, az ifjúmunkások, a dolgozó parasztfiatalok és a néphez híí értelmiség fiai előtt. Különös örömmel állapító m ezt meg én ils, aki vasas ifjúmunkás vagyok és mint a SzIT főtitkárhelyettese saját szememmel látom,, mennyire vágynak tanulni az ifjúmunkások. Most a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére . népi demokráciánk a műveltség új'abb ésújabb kapuit tárja fel előttük. Ezeknek az egyetemeknek létrehozása is azt segíti elő, hogy egészséges, új szellemmel frissítsük fel műszaki értelmiségünket, amelyből éppen a legöntudatosa'bb osztály, a munkásosztály ifjúsága volt kirekesztve. I A mi népünk ,a szocializmust épít; és ehhe z az szükségies, hogy az élet minden .területén a szocialista Szovjetunió tapasztalatát haszaiálljuk fel ós példáját kövessüík. A Szovjetunióban ebben az iskolai évben 600-000 fiatal végzi el a főiskoláit. A szovjet diákok száma säftkszorossn felülmúlja bármely kapitalista ország diákjainak számát. A szovjet kormány az ötéves terv keretében 60 milliárd rubelt i^ol&iéipí'fcesiie fordít. Ezekben az intézményekbe.'i tainul a szovjet ifjúság. Ezt az utat kívánjuk járni, amikor eláő lépésként ezt a tervet igyekcziünk megvalósítana. Csak ,a miskolci egyetem, amely két részletben épül fel, 120 millió forintba kerül é s 1951 szeptember 1-ére teljesen elkészül. A veszprémi egyetem építkezései már ez év szeptemberében elkezdődnek. Ezen a főiskolán évenkiut 110 vegyésiamérnököt képeznek kii. Itt meg;' kell jegyeznem azt, hogy a most létesítendő két egyetem semniáivel sémi csökkenti a .régi egyetemiek jelentőségéi 4* azok hallgatóinak értékét. Ép ellenkezőleg, hazánkban minden beiesiületes, a demokráciához! hű értelmiséginek fontos szerepe van. Amikor kormányzatunk mindent c 1 követ ifjúságunk; szellemi felemelkedésének érdekében, a magyar munkásai'jósági -i és ainnak harcos szervezetére, ugyanakkor a SzIT-re hatalmas feladat hárul: a munkásfiatalok mozgósítása a meglévő és ja később létesítendő egyetemekre. A .munkásfiataloknak az ia köbeleséigük, hogy elfoglalják az intézményeket, amelyek azért épültek,,hogy új, szakmailag jól felkészült kádereiket (képezzenek ki a, szocialista építőmunka uniinden vonalán. Elsősorban a iipinkásifjusagra kell a Párt és kormányunk hívó szavára ímegtöltenie az egyetemeket és kell soha nem látott szorgalommal tanulnia. Egy pallianatig^ sem szabad elfelejtenünk Sztálini elvtárs figyelmeztető és ma különösen aktuális szavait: <»A munkásosztály — mondotta — nem Válhat aa orseág igazi vezetőiévé, ha nem tud kiveirgődmii a műveletlenségből, ha nem rendeikeizilk tudománnyal és ha nem tudja a gazdaságot tudományos alapon vezetni.« Ezen a téren is sokat kell tanulnunk a szovjet nép hós ifjúságától, a Komszomoltól> amely magáévá tette a Párt és Sztáljin elvtárs hívó szavát és tízezrével indult lelkesen, hazája iránti szeretelttől áthatva, >ai tudomány várainak bevételére. A magyar ifjúság elhatározta, hcxgy tanul a Ko'raszomol példájából és ez az elhatározása elmélyül most , a személye« találkozás napjaiban..Ezekben a napokban zajlik le Budapesten a viliág demokratikus ifjúságának találkozój ai, amely a békéért folytatott harc hatalmas demonstrációja. A világ ifjúsága hazánk fővárosát választotta ki erre a nagyfontosságú találkozóra. Amíg a, kapit-alriisita országok ifjúsága s a gyarmati elnyomás alatt élő fiatalok szenvedésteli életükről számolnak be, — arról, hogy Amerikában, Franciaországiban és a gyairma" tokon a munkásif júslág előtt zárva vainnak, az egyetemek kapui s csak a kiváltságos osztály, a. burzsoá gyermekeik számára van biztos/iWia a tanulás lehetősége — addig elsősorban a Szovjetunió küldöttei elmondják haizÉjukban hogyan van biztosítva minden ifüatal előtt a 'tanulás lehetősége. A baráti népi demokráciák fiataljai büszkén számolhatnak be azokról .az eredményekről, amelyeik biztosítják országuk ifjúságánajk jobb életét, boldog jövőjét. Lehe|t-e jobb bizonyíték az áltailuk ^elmondottaik igazolására, mint az,, hogy országgyűlésünk a 'mai napon, tárgyalja ezt a javaslatot, aane'lynek el; fogadása ifjúságunk, a munkás-, a dolgozó paraszt- és a. haladó értelmiségi fiatalok tudásszomját és tannlásii vágyát elégiti kii? Ez neim álom azóta, almióta Magyarországion a munkásosztály a Magyar Dolgozóik Pártjai vezetésével .annyi áldozat é s hősi küzdelem után vezető erővé vált. Munkás- és dolgozó parasztifjúságunk nem ünnepelheti 'méltóbban, a világif jtíságíi találkozót, a kiállást a béke n'aigy ügye mellett, matat azzal, hogy a termelésiben való fokozott részvétele mellett legjobbjaiit tömegesein küldi , a z egyetemekre és főiskolákra, ahonnan kikerülve fiatalos lendülettel, alkotó késZ'séggeil veszik ki részüket aiz ötéves terv sikeres munkájából, a boldog szocialista Magyarország felépítéséből. Ennek a nagy feladatnak megoldásával mérhetetlen szolgálatot teszünk nemcsak dolgozó népünknek, hanem a Szovjetunió által vezetett nemzetközi béketábornak isKérem ,a t. Országgyűlést, hoigv a két be : terjesztett javaslatot. >ai Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről és ,a, budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról mind általánosságban, mand 'részleteiben fogadj a* el. (Élénk tWps.) ELNÖK: Szólásra, következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző- Rudas, Lásziló! RUDAS LÁSZLÓ: T.' Országgyűlés! Az előttünk fekvő két törvényjavaslat benyújtása nem szorul bővebb magyarázatra. Uj műegyetemeink megalkotása, szerves réazie annaík a grandiózus átalakulási folyiam'aitnak. ^ amely hazánkban .a Maigy a ,r Függetlenségi Népifront és azon belül a Magyar Dolgozók Párt ja veizer téeével folyik. Ismeretes, hogy az ötéves tervben 35 mü" liárd forintot fogunk népgazda'ajságunkria fordítani. Ezt a hatalmais összeg/et új gyárak építésére, iá meglévők fejlesztésére, mezőgazdaságunk és közlekedésiünk fejteszltésére és építikeziésekre fogjuk beirnházni. Ez iái hároméves terv beruházásaink iminteigv hatszorosa. EnJ n ek következtében gyökeresein 'átalakul oirSzág/urnk képe: agráripari országból ipari agráronszagigá leszünk. Bányászatunk. iparunk. r közieke. désünk, mezőgazdaságunk sohasem látott mér tékbe.n fog fejlődni, neimesiajk térj edelemben, hanem technikai istziínvonalban %B. Mindez olyan követelményeket támaszt műszaki oktatásunkkal szemben, amelyeket .az eddig rendelkezésünkre álló kádereikkel és in-
