Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-9

123 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi augusztus hó 16-án, kedden. 124 ELNÖK: Az előadó úr ál-W beadott jelentést az ország-gyűlés kinyomatja, tag-j

ai köpött szétosztatja, napirendre 'tűzése iránt később fogok a t- Országgyűlésnek javaslatot tenni. Erdei Mihály képviselő úr, mint ,

a politikai bizoititleág előadója kíván jelentést tenni. ERDEI MIHÁLY előadó- T. Országgyűlés! Beterjesztem «aa országgyűlés politikai bizottságának 24. számú jelentését, amely a magyar k&zltársatság kormánya áltail az 1948 :LVL te. 1. Vában. illetőleg az 1949:XVII. te. 1- ^ában nyert felhatalmazás alapján 1949. évi június hó 1. napjától júHiu». hó 31. napjáig kibocsátot't rendeleteket tartalmazzaA jelentés mellékletében felsorolt rendeleteket a politikai bizottság megvizsgálta és azokat az 1947: XXVI. te. 2. §-ában biztosított hatáskörében utólagosan jóváhagyta. Kérem a jelentéé tudomásulvételét. ELNÖK: Az országgyűlés a politikai bizottság jelentésében foglaltaikat tudomásul vette. T- Országgyűlés! Napirend szerint követkeizi'k a budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról szóló törvény javas lat tárgyalása. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a napirend 2. pontjaiként szereplő, a Nehézipaiii Műszaki Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslattal tartalmi összteiüggésben van, |avasilom a t. Országgyűlésnek, hogy a; házszabályok 75. Vának (4) bekezdése alapján ez^k általános vitáját egyesítse. Hozzájárul ,

a t. Országgyűlés javaslatomhoz? (Igen!) Am országgyűlés az, elnök javaslatához hozzájárul és a két törvényjavaslat általános vitáját egyesíti.. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogíy a; törvényjavaslatokhoz & Magyar Függetlenségi Népfront résziéről Rudas László és SzádeezkyKardos Elemér országgyűlési képviselők szólalnak fel- Aa országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Kádas István elő adó urat illeti ,

a szó. KÁDAS ISTVÁN előadó: T. Országgyűlés! A hároméves terv sikeres befejezése után népünkre ujabb nagy feladat vár: az Ötéves terv megvalósiítása. Aizl ötéves terv amely^ lerakj a hazánkban a szocializmus alapjait, elsősorban iparunk elé állít hatalina,

s feladtatot. Öt év alatt ipari termelésünk színvonalát 80°/o-kal emeljük. Egy sor új és a követkeeményeknek megfelelő újrendszerű gyár építéséit, a termelés korszerűsítését, nagymértékű észSzerűsítését, egyszóval 'i termelés kiszélesítéséit a termelékenység emelését kell ^ végrehaj tani. Ahhoz, hogy valóra váltsuk népünk nagy vezérének. Rákosi Mátyás elvtársnak útmutatását, hogy bazánkbc'l fej" lett. gazdag ipari országot teremtsünk, szükségei; az. hogy az ötéves terv elsősorban a>z iparosítás terve legyen, ezen belül is döntő mértékben nehéziparunk kiszélesítésének terveDolgozó népünk a munkásosztály vezetésével számtalan komoly és jelentős feladatot: oldott meg, de ennek a feladatnak teljesítése az eddigieknél sokkal nagyobb erőfeszítést követel meg- Nehéziparunk ilyen hatalmas mértékű fejlődése biztosítja a könnyűipar fejlődését, mezőgazdaságunk gépesítését. Ez a két tényező együttesen, előfeltétele dolgozó népünk gazdasági és kulturális felemelkedésének. Ez a cél csak abban az esetben érhető el, ha biztosítjuk a munkásosztály, a dolgozó nép soraiból kikerülő vezető szakembereket, mérnököket. Az ötéves "terv közel tízezer mérnök kiképzését és munkába állítását követeli meg- Ezt a hatalmas számot csak akkor tudjuk előteremteni, ha egyetemeink számát növeljük. A két törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, megnyitja az új intézmények felépítésének sorozatát- A két egyelem létesítése világosan megmutatja, hogy a Magyar Dolgozók Bátrtja által defektetett Programm hogyan válik valósággá, A Magyar Dolgozók Pártjának prograînmja feladatul tűzi ki> hogy az álta'iános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó né]) legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát. Ezeknek az egyetemeknek célja, hogy a megváltozott politikai és társadalmi helyzetnek megfelelően biztosítsuk a munkásosztályhoz, a néphez hű, a modern, technikai követelményeknek megfelelően felkészült értelmiség kinevelését. ^Az ipar fejlődése megköveteli azt. hogy elsősorban ott építsük fel, ezeket az intézményeket, ahol megvannak a tökéletes szakképzés előfeltételei, ahol vannak gyárak, kothók» bányák, aho] a munkásosztály és annak ifjúsága él. így válik lehetővé az is, hogy a tanuló ifjúság még jobban egybefonódik osztályával és megteremtődik az egészséges éa szoros kapcsolat az egyetemi diákok és az ipari munkások közt* ami biztosítja a jó és eredményes munkát. ( 10 30-) Ezeket a célokat igyekezik szolgálni ez a két törvényöayaslat, amelyeknek első 'Paragrafusai kimondják, hogy a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet, a budapesti Műszaki Egyetem keretében pedig új tudománykarként nehéz vegyipari kart kell létesíteniMiskolcion és Veszprémben, a szénbányák, kohók, gyárak* vegyipari telepek szomszédságában létesítünk új műszaki egyetemeket; elvisszük a tudományok erődjeit a gyárak és a földek fiataljaihoz, hogy belőniük váljék a magyar ipar új vezető gárdájaA miisko'lei egyetemen négy esztendő alatt 1800 fiatal tanulhat. Biztosítani fogjuk azt, hogy közülük egy se vesszen el, hanem tanulmányaik elvégzése után valamennyien mint alaposan felkészült szakemiberek' mérnökök kapcsolódjanak be az építő, termelő munkábaA miskolci egyetem két karra- bánya- és; kohó-, valamint gépészmérnöki karra tagozódik. Az országgyűlés közoktatásügyi bizottságának módosító javaslata azt a célt szolgálja, hogy a fiatalokkal olyan nevelők is foglalkozzanak, akik nemosak a szakkérdések megismerésére, hanem társadalomtudományra, népi demokráciánk szeretetére, a szocializmus építésére, osztályhűségre ,is nevelik őket- _ Míg Horthyék fasiszta rendszere lehetetlenné igyekezett tenni a munkás- és parasztfiatalok tanulását és ennek eredményeképpen a főiskolákon tanuló ifjúmunkások és parasztfiatalok száma nem érte el még a 3%-ot sein? addig ta mi hazánk, a dolgozók Magyarországa minden kaput megnyitott a tanulni vágyó ifjúság, elsősorban a munkásifjúság előtt. Míg Horthyék a néppel'való szembeállásra, a munkásosztály gyűlöletére oktatták az egyetemek hallgatóit, addig a népi demokratikus Magyarországon a munkásosztályból^ és> a dolgozó parasztságból a nép szeretetére és szolgálatára, a munkásosztály tiszteletére nevelik az új értelmiséget-