Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
83 ; Az országgyűlés 5. ülése 1949. évi június hó 15-én, szerdán. 84 keire._ Attól a kommunista párttól kaptuk a legerősebb támogatást, amely ugyan éberein állást foglalt a fasiszta revízioniizmus. mindeai reakciós! fellobbauásával szemben» de éppen úgy határozottan és a legnagyobb eréllyel szállt síkra idegenbenl élő magyarjaink emberi jogarnak biztosításáért A leninii-ezítálini nemzetiségi elvek hangoztatása azonban mindkét részről csak súly talián jelszó kellett, hogy r maradjon mindaddig, amíg mindkét ország szerkezetében is áít néni tért Lenin es Sztálin tanításainak követésére és megvalósításaira. Hogy a nemzetiségi kérdés sztálini és szovjet értelmezését világosan és helyesen foghassuk fel, engedje meg a t Országgyűlés, hogy röviden éW is {idézhessek aibból & beszédbőíi. amelyet már előttem szólott Horváth Márton képviselőt ái'eam említeti: Sztálin generalisszdmusiznak 1946-ban a magyar, kormányküldöttség előtt elmondott beszédéből, amely számomra azért is emlékezetes, mert feliejtíhetetilen sízemél'yes éikaényem vo'lt. Ezt mondta Sztálin, (olvassa): »Minden nemzetnek, nagynak és kicsinynek,, van valami egyéni sajátossága, mindegyik hozzájárul obulusával az emberiség- köaös kincstárának gyarapításához. Vam mindegyükben valami, ami nincsen meg sem az oroszban, sem az ukránban, sem más népben. A Szovjetunióban vanniak nemzetek, amelyek már kihalóban voltak, de amelyek új életre keltek s amelyeknek mi adtunk például írásjeleket. Saját ideo'lóo-iánlkkal kerülnénk szembe, deziorganiizálnánk »aját pártűink sorait, ha nem becsülnénk a kis> népeket, ha nem tartanánk 'tiszteletben jogaikat és függetlenségüket.« Amikor mindkét ország. Csehszlovákia éppúgy, mint Magyarország megindult a szocializmus útján, amiíkor mindkét helyen a munkásság" szocialista pártja vette kezébe, a vezetést és a hatalmat és amikor ezeket a pár; tóikat ugyanaz iaz ideológia hatja át és viszi előre a vezetésben, ami a szovjet kommunista, párt ideológiája, akkor úgy hiszen, logikusain, sőt biztos tudattal alkalmazhatók Sztálinnak emelkedett gravai a nemzetiségi kérdésben osehszilovák-ma.eryar viszonylatban is. És meg vagyok róla győződve, hogy miután a népi demokrata csehszlovák köztársaság a demokrácia alapelveinek megfe'lélőeu a szlovákjai magyarokat visszahelyezte állampolgári jogaikba, nem lehet messze az idő, amikor ez a kérdési teljes egészében mindkét ország érdekében az emelkedett lenlinrsztáMinii elveknek megfelelő rendezésit nyer. A törvényjavasiMot eMogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Bencsik István képviselő urat illeti ia szó. • A , „. , '• BENCSIK ISTVÁN: T. Országgyűlés! A mai napon az a törvényjavaslat fekszik az országgyűlés előtt, annely hivatott pontot tenni a magyar, a cseh és a szlovák népek között fennállott viszályokra és vitákra. Bosszul mondtam, mert hiszen nem a magyar, a cseh és a szlovák nép, hanem e nemzetek reakciós osztályai között fennálló sovinisztáj, nacionalista ellentét állította a magyar, a. cseh és a szovák nép fiait sorozatosan egymással szembe. A magyar köztársaság és a csehszlovák. köztársaság között kötött baráttsági, együitltmiűkődésí és kölcsönös segélynyújtási egyezmény bevezetője megfelelően mutat rá erre a tényre, s ugyanakkor rámutat arra is, hogy a reakciós uralkodó osztályaink áltál mesterségesen szított ellentéteket idegen hatalmak sorozatosain arra használták . fett, hogy a két nemzet vérét onteák — egymái&iiak ugratva őket — idegen, legtöbbször német érdekekért. A történelem azonban — Len im szavával — arra tanít bennünket, hogy a népek, ha felszabadulnak elnyomóik, igája aífól, könnye» felismerik közös érdekeiket és könnyen megegyeznek egymással. Ennek a felismerésnek az igazságát régebbi történelmünk is bizonyítja, amikor a huszita mozgalom a cseheknél a népet 'utatta szóhoz, vagy amikor átmenetileg náunk -n mint Bethlen Gábor'liarcai idején vagy a 48-as szabadsáigharcban — több szava volt a dolgozó és a harcoló .népnek. Teljessé aizioinlbtan a közös érdiekek 'felismerése és a felismerésből a gyakorlati következések levonása csak akkor válhatott, amikor valóban a nép kezébe került a hatalom mindkét országban. Ez még a felsziaibaduláskor sem következett be. Az elmúlt úri rend maradványai megpróbáltak mérget keverni a pohárba; odaát például a sízilovákiaii magyarokkal szemben való bánásmóddal, nálunk pedig ugyanazok a körök a sérelmek felnagyításával igyekeztek olajat önteni a sovinizmus mesterségesen feszítőit parazsára. (Elnök: MOLNÁR IMRE. - 11,15) Nálunk is. Csehszlovákiában is akkor következett be változás ebben a circulus vitiosusban. amikor nálunk a parlament megtisztításával és a két munkáspárt egyesüléséveL Csehszlovákiában pedig az 1948 februári eseményekkel kétségtelenné lett, hogy a munkásosztály vezetésével 1 a magyar, a cseh és a szlovák néü valóban felszabadult elnyomói igája alól. A csehszlovák kommunisták hatalomrta^j utasából természetesen következett, hogy megszűnt a csehszlovákiai magyarság üldözése és a csehszlovákiai magyarok visszakapták állampolgársági jogaikat. Á magyar néoi demokrácia azonnal örömmel nyugtázta ezeket az eseményeket. Népünk vezére. Rákosi Mátyás a Búdé Pravo tudósítójának a múlt év decemberében, ezt mondotta : (olvassa): »'»A magyar demokrácia és mindenekelőtt a magyar kommunisták jól . tudják, hogy elsősorban a februárban szétzúzott csehszlovák reakciónak fűződött érdeke! a csehszTovak-magyar kiapcsiolatcfc leromlásához, és ez a reakció bűnös azokért a módiszerekért, amelyeket a Csehszlovákiában élő miacvarpkkal szemben álkallmaztak. aiztoikkal szemben is. kik nem vétettek a csehszlovák köztársaság ellen. Mi magyar demokraták sohasem kételkedtünk abhatn^ hogy a testvéri csehszlovákiai kommunista párt leküzdi és kiküsizíö'böli ezt a befolyást«. Rákosi Mátyásnak most is igaz a lett: nem sikerül többé a két nép javuló viszonyát megrontani, mert Imimár valóban a két nép viszonya ez és nem a, két nép egymással vetélkedő kapitalistáinak, földesurainak v : iszo" nya. "" A jó jelekbői ítélve, Rákosi Mátyás a Rudé Priavo tudósítójának már akkOr is megmondotta (olvassa)- »A két népi demokrácia jó együttműködése és á szlovákiai magyarok helyzetének javulása Magyarország és Csehszlovákia között -barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötéséhez vezethet.« Es minidén! jó demokratának, minden jó haza-
