Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
85 Az országgyűlés 5: ülése 1949. évi június hó 15-én, szerdán. 86 fiinak igaz örömére ia két ország- m épe- között egy re javuló jóviszony végre ez év április hó 16-án valóban a barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötéséhez vezetett. Ami azombiam -a .népek öröme és boldogulása, az a népek szipolyozó : aialk, az imperialistáknak bánata és keserűsége. A magyarcsehszlovák barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény isméit szertefoszlatott egy imperialista reménységet, azt a reménységet, hogy a népi demokráciák két országa és azok népei közé éket tudnak verni és így » népi demokráciák közt rést tudnak nyitni. Ez a reménység füstbe ment. és a magyar-csehszlovák egyezmény megkötése a háborús uszítók újabb hatailmas veresége. Ezzel a szerződéssisl teljes lett a népi demokráciák közötti sízeírződések rendje és bezárult a kaipu az aneolsizász imperialisták orra előtt, Most már csak erőszakolt, illetéktelen és illetlen beavatkozási kísérletekkel próbálkoznak és ha nem is rést, de legalább vakmi apróbb repedést keresnek ;) keleteurópai népek között. - Kelet-Európa népei azonban — lerázva élősdi uraik hatalmát — már felismerték érdekeik közönségét és A'állvetve építik jobb jövőjüket, a szocializmus rendjét. Ezt a közös munkát figyelte meg Zápotoczky csehszlovák miniszterelnök, amikor Bulgáriából Román : án • és. Magyarországon keresztül ment vissza hazájába és Budapestéin így fejezte ki megfigyelését: »Közös nyelvet beszélünk, a néni: demokráciák nyelvét.« Ez iá közös 1 nyelv, t. Or-zággyűlés. a nép myelve. Ezen a 'nyelven van megszerkesztve az igeai rövid, igen világos magyar-cseh^jplovák barátsági és> kölcsömös _ segélynyújtási egyezmény, amely néhány világos mondatával áldatlan viszály után tesz pontot és a magyar, a cseh és-^a szlovák népek közötti új korszak küszöbét jelenti. Rendeztük: végire közös dolga ink at. Ez csak addig látszott nehéz problémának, amíg külső • és belső bitangok ültek mindkét ország népeinek nyakán. Siroky eáiehsizllovák miniszteíelnökhelyeittes mondotta a Ganz vagengyár saereildéj ebein: »Le^ kellett vernünk a német fasizmus uralmát, le kellett " vernünk gaját reakciónkat, hogy végre megértés és barátság legyen a két orsfcásg között.« Ennek a kijelentésnek a fényénél világosodíik meg, hogy kinek köszönhetjük végső fokon dolgaink: jó rendezését. Vájjon ki tudott volna-e szabadulni: a cseh és a szlovák nép a maira erejéből abból a rettenetes kálváriáiból, amely Julius Fucsik naplójából tükröződik. vagy ki tudtunk voüna-e mi eimelkedni a szégyennek abból a ^fertőjéből, amely a Horthy-uralom következményeként zúdult ránk nyilt germán urtallonu képében 1 ? Vagv le tudtuk volna-e rázni nyakunkról kizárólag a magunk erejéből — akár a cseh vagy ., szlovák nép. .akár a magyar néP —, a földesurak, gyárosok ég baníkárok piócahadát, atmely a kapitalisták kaméleon •természetiével mindig olyan szint váltott, amilyent a pénzjv. tárcája kívánt; azt az elvetemült, ^ingyenélő társaságot am ;e 'lv volt' Habsburg-párti, volt hoirthysita és nyilas — a kereslet szerint — é» csak egyben volt állandó: a nép vérének és verejtékének bankóra/váltásában? Nein tudtuk voilnia), % Országgyűlés ! A. nehmet nácizmus leveréséhez v ,a^ vele wjßvetíkiezett ingyenélő uraink hatalmától v&lo megszabaduláshoz iL mi erőnk csekélynek bizonyult. A német hordákat, amelyek elözönlötték, egésíz Európát, a hős Vörös Hadsereg katonái' zúzták • össze Szitáiin lángeszű vezetése alatt. Ennek a világtörténelmi győzelemnek köszönhetjük, hogy felemelhette fejéit a nép* a cseh. a eizilovák és a magyar nép egyaránt és magasra emelhette 1 a szabadság, zászlaját. A felszabadulás után is a Szovjetunió hatalmas segítsége, gazdag tapasztal)atai tették lehetővé, hogy 1948-ban mindkét országban mlár a munkásosztály 'lehetett a nép vezetője. Mivel pedig az idegen rabságból való megszabadulás és a belső reakció leverése volt nyilvánvalóan a magyar-csejhszlovák barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésének is előfeltétele, azért világos, hogy közös dolgaink jó elrendezését, a szövetség megkötését nagy barátunknak a Szovjetuniónak és bölcs vezérének, Sztálin generalisszimusanajk köszönhetjük. (Hosszantartó ; ütemessé váló tups.) T. Országgyűlés! Tudunk kell ezt. amikor ezt a szerződést a magyar köztársaiság törvényei közé iktatjuk. Tudnunk kell aizért, hogy ífoha el nem. múló hálával gondoljunk a nagy Szovjetunióra., de azért , : s, hogy lássuk. mit jelent eiz a hatalmas szocialista népköztársaság a. szocializmus építése és a mépek egymás közötti kapcsoM.,1 szieonpontjából. Az imperializmus a viszály magvát hinti ezét a világiban és az ellentéteket éleszti ki a népek között, a szocializmus pedig a generációkon ^ke^ resztül egymái? elleni ugratott országok n-épei között teremti meg a tartó© barátság alaipiait. Nemcsak a szerződés nyelve és terjedelme, hanem tartalma ig, alapvetően megkülönbözteti a magyar-csehszlovák eg-yezményt aizi imperialisták államközi szerző dései<fcŐl. Ez a szerződés — aim int a 2- cikk mondja —- a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésére és megvédésére irányul, az Egyesült Nemzetek alapokmánya elveinek megfelelően. Arra irányul, tehát, hogy a támadó politikája Mújitáisát megkísérlő Németország, vagy Vele ilyen célból szövetkező bármely ország a német agreszeziótól mérhetetlenül sokat szenvedett cseh, szlovák és magyar nép egységesen és efesápt ellenállásába ütközzék. Hogy pedig a támadástól elmenjen a kedve a támadónak, szükséges, hogy a két nép egymás, erejénlek növeléséhez egymásnak támogatást nyújtson. Ezért az egyezmény 6. cikke kimondja, hogy a szerződő felek a legszorosabbrra fűzik kulturális és gazdasági kapcsolataikat a barátság szellemében. Mi osak osztani, tudjuk Zápotoczky csehszlovák miniszterelnökinek a szerződés megkötése alkalmából mondott szavait, amikor kijelentette (olvassa): »Meisiayő" ződésem. hogy a gazdasági együttműködés a két ország között olyan fejlett lesz, hogy har; móniknsian egészítjük ki egymás gazdasági életét s kihas'ználjuk mindazt a számtalan lehetőséget, amely közvetlen szomszédságunkból önként adódik«. A rablók elleni közös védelem, egymás gazdasági támogatása és a két ország kulturális értékeinek, kicserélése eninek a szerződésinek. a tartalma. Egyenrangú feliek egyezsége, ez a szerződés, akik 'tudják, hogv ki a barát és honnan fenyegeti őket veszedelem' honnaa lopakodik a£ ellenség. Építőjellegű szerződés, amely a béke táborát kovácsolja erlősieibbé, vihiaírtáJllóbbá. A magyar, cseh és szlovák nép békiei utáni vágya — több ennél: e népek bekeaka6*
