Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
73 Az országgyűlés 5. ülése 1949 ' kötésének a pillanatában is folytatni ugyanazt a politikát, aimely való-ággal évszázados volt. A soviniszta és később az irredenta uszítás eszközeivel, fegyvereivel, egiymáá elletni uszítják ezt a két népet. Egyszerűen nem hisznek a szemüknek, úgy, hogy m Economist így ír: »A Csehszlovákia, és Magyarország- közötti hivatalost k.'lbékülés- imég a keleteurópai népi dieimokráciákria vonatkozólag is nem határozható nieig máskép, mim: demagóg álszente-r ke dés!« Akkor, amikor mi politikánkkal és ennek a szerződésnek a megkötésével lelepleztük, hogy az imperialisták és magyarországi 'barátaik voltak azok, akiktől a soviniszta, a& irrendenita uszítás folyt, ők voltak : aizok. akik demagóg élsz*'n'esk édessel próbálták egymás ellen ugratni ezt a két népét, akkor, amikor megköti ük a szerződést, ilyen módom, ilyen vádak; kai. ilyen rágalmaikkal próbálják befeketíteni ezt a szerződéskötést. Azt írja 'az Economist tovább: »Rendkívül szükséges, hog-v a nyugati közvélemény megértse!, mieninyire nincsenek elveik a kommunistáknak. Először a sovinizmust olyan magas fokra hevítették, amilyenre ritkán volt példa. Aziután hirtelen bejelentik, hogy fcölké'letes megegyezés áll fenn és csupán Mindszentyhez és Ripkához hasonló reakciósok használják fel rombolásra a, nemzetiségi kérdést.« T. Elvtársak! (Derültség.) T- OrsaágKryű1 és ! Nem értetlenül állmaik szemben ezzel iái jelenséggel, ezzel q fejlődéssel, ezzel, a változással nyugat résziéről és a nyugati közvéleménynek magyarázattal próbálnak szolgálni, hogy itt mi történik. Nem értük meg azt. holgy ha régen tényleg a sovinfißlmnsi, az inledentiznius lehetett a vezérsz ólaim & két nép rossz viszonyáéban, akkor éppen az a fejlődés, amely az utofeó évek -alatt zajlott le, az igen ds felszámolta azt a ^ sovinizmust az irredentizinus mérgét a két nép jó viszonyában és igenis teljes joggal jelenthetjük be most. ho~* r a két nép között — az Economist szavait hasizmaivá — valóba^ tökéletes megegyezés áll fenn. Ezt hossKii küzdelem előzte meg. Andié s • képviselőtársunk, az előadó beszélt azoknak aiz ellent étieknek történelmi gyökereiről, aaní 1lyek Csehszlovákia és Magyarország' között fennállottak. A történélem kétségtelenül -asrra tanít, hogy addig, amig Magyarországon nem a magyar nép volt uraimon, afmig Csehszlovákiában nem a cseh és szlovák nép volt uralmon, addig kétségtielenüiT az volt az, aflápelv, hogy ezeket a népeket egymás ellen ugrassák. Ez volt a helyzet a Habsburgok uralma 'alatt. Tudjuk jól. hogy a Habsburgok politikájának vezérlő szempontja az »oszd meg ég uralkodjál« volt. Talán egyetlen területem sem sikerült ezt olyan messzemenően keresztülvininiök, mint éppen a. cseh és a magyar viszonylatot illetően. A monarchiában a cseheket engedték e<gy bizonyos iparosodáshoz jutni, ugyan" akkor megfosztották őket az állami függetlenség látszatától is. Magyarországnak az osatrák-magyar monarchiában volt egy bizonyos látszat, — részfleges állami függetlenség^ a monarchia keretén belül, ugyanakkor az ipari, a gazdasági fejlődést minden erő vet fékezték, korlátozták. Ezért ' egymás ellen szították, uszították a osehelkiet és a magyarokat, a szlovákokat és a ma avarokat. Tudjuk jól, hogy egy ilyen évstzíáziados »nevelésnek« hallatlan kihatásai vannak magát a népet illetően is, Ugyanezt a politikát, ugyanezt az ellentéévi június hó 15-én, szerdán. 74 tekéit folytatta kétségtelenül Horthy Magyarországa és Benes Csehszlovákiája ie- Nem kétséges, hogy Horthy Magyarországa és az akkori kisantant környező államai köiziül a legerősebb ellentét talián éppen Csehs'zflövákia. és Magyarország között volt. De ezek a fogalmaik; t. Országgyűlés — amikor azt mondom: Csehszlovákia és Magyarország — nem fedik a tényeket. Mindig csak Hoir thy ék ur alkod/) köreiről^ és Beneséknek, a cseh burzsoáziáinak uralkodó köreiről leltet beszélni, ha tényleges ellentétről van SIZ'Ó. Horthyék áldozata, nemcsak 'a sízflovák nép volt, amelyet német . bíztatásra Horthyék megtámadtak, hanem áldozata volt éppen ilyen módon és éppen ilyen ni értékben .a magyar nép dg. És iámnak íaz. ül; dözésn'eik, amelynek Csehszlovákiában tanúi voltunk, annak a magyarellenes irányzatnak, amelynek Benes volt a fő Szószóló .in. és képví;^ eelője, éppen úgy áldozatai, volt a eeeh és a szlovák név is. Ebbe» a pillanatban, amikor mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában meghúzták a halál harangot a régi ura'lkodó osztályok felett, amikor az. elmúlt háborúbiam a. Szovjetunió mind a két országot felszabadította, amikor a Vörös Hadsereg nyomán mind ta két •országban sikerült a szabadság uralmát megteremteni, amikor mind a két ország elindulhatott a népi demokratikus fejlődés útjain, ami lényegében a munkásosztály hatalmának megteremtéséhez vezetett és a szocializmus megvalósítását inapi programmá tehette, létrejött a történelmi előfeltétele aaögk a fejlődésnek, amelynek, sorám szakítunk ezekkel a gyászos és szomorú történelmi tradiciókkal. amelyek megmérgezték a két nép viszonyát. Nagyom jól tudjuk, hogy egyik napról a másikra nem lehetett ezt megtenni. Meglehetős nehézségekkel kellett, megtküzdenünik ezen a térem. Mielőtt ismertetném azt a nehéz utat, amelyet a. felszabadulás után kellett- megtennünk, hogy eljussunk arra a pontra, ahol ma állunk, szeretnék néhány szót Sízólni e szerződés, nemzetközi jelentőségéről. A nyugati kommentátorok arról beszélnek, hogy niaoa értik, miért r nem tüntetik fel ja Szovjetunió és a népi demokráciáik részéről ezeket a szerződéseket, úgy. minti amelyek — ahogy ők mondják — valami keleti blokkot, létesítenek, mint amelyek megfelelnének az ő Atlanti Szövetségüknek. A párizsi rádió például április 17-i adásában így beszél : »Ami a vasfüggöny mögötti teriilet katonai üsszef.ágasát illeti, arról a nyugata államférfiak ismételten leszögezték, hogy ez egyenesen a nyugati demokráciák védelmi egyezményéhez vezetett.« Ök tehát úgy állítják be a dolgot, mintha az ő Atlanti Szerződésük - egyszerűen válasz volna arra a szövetségi hálózatra, amelyet a Szovjetunió és a népi demokráciák hoztak .létre. Hogy áll ea a kérdés, t. Országgyűlés 1 ? Összehasonlítani ezzel a szövetségi hálózattal a*z Atlanti Szerződést annyit jelent, mint összehasonlítani a békét a háborúval. Az Atlanta Szerződés háborús, támadó szándékú szerződés, az imperialisták szerződése. Ez a mi szövetségi hálózatunk a béke védelmének a szerződése, a népeknek szerződése. • Az Atlanti Szerződés még a szerződő felek függetllettségének letiprását is jelenti, amelyet hazaáruló szolgakormányok összeesküvése köt nemcsak a világ békés és szabad népei ellen, hanem bizonyos érteleimben saját népeik ellllen, is. Ez a szerződés^ kormányok» vezetők, a monopolkapitalisták és im-
