Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

681 Az országgyűlés 22. ülése 1949. évi december hó 19-én, hétfőn 682 gyűlési képviselők szólalnak fei Az országgyűlés

; a bejelentést tucWiásul veszi. Hegedűs László előadó urat illeííi a szó. HEGEDŰS LÁSZLÓ előadó: T- Országgyűlés! A földmívelésügyi tárca. 1950, évi költségvetése nemcsak összegében, hanem jellegében is különbözik *z 1949. évi költségvetéstől Az 1949-es költségvetési évben alakult gépállomásaink, állami gazdaságaink területe elérte a félmillió holdat, termelő szövetkezeteink állandóan növekednek, és ma már 250.000 holdon 40.000 dolgozó paraszt indult el a felemelkedés útján. Falvaink dolgozó parasztsága nemcsak a választásokon, hanem a termelés frontján is hitet tett a népi demokrácia mellett. A termény begyűjtés eredménye mintegy 25%-fcal volt nagyobb, mint az elmúlt évben. Földjeink megművelése terén pedig* olyan nagy eredményt értünk el. hogy soha ennyi szántásunk, ilyen jól megművelt földünk nem volt a felszabadulás előtt. Mindez azt bizonyítja, hogy politikánk ezen a téren is helyes, mert a Magyar Dolgozók Pártja paTasztpolitikáját követi, és alkalmazza Lenin és Sztálin tanításait^ azt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság híven! és lelkesen követi 'nagy vezetőjét és tanítóját, Rákosi Mátyást. (Nagy taps-) A mezőgazdiaság területén bekövetkezett változások, dolgozó parasztságunk lendülete, mellyel a fejlődés útján halad, és az ötévé« terv indokolják költségvetésünk jellegének megváltozását. Ezért lett az új költségvetés az újjászervezés, a termelés jelentős emelésének költségvetése, mely az ötéves terv el&ő évére szól, és előkészíti az ötéves terv során reánkváró feladatok teljesítését iß. Mindezek fokozottabb gépesítést, tudományos termelési és munkaszervezési eljárások alkalmazását, a kizsákmányolás további korlátozását, és a szocializmus építését jelentik mezőgazdasá" gunkban. Megállapíthatjuk, hogy r a költségvetés minden fillére gyakorlati útoin és közvetlenül a dolgozó nép, a dolgozó paraisztság érdekeit szolgálja. T. Országgyűlés! Áttanulmányoztaim a felszabadulás előtti néhány év földmívelésügyi költségvetését. Nem mondok újat, ha megállapítom, hogy a mi költségvetésünkkel szembein ezek a költségvetések az utolsó fillérig - közvetlenül vagy közvetve — az urak érdé" keit szolgálták. E költségvetések összege forintra átszámítva sokkal alacsonyabb, mint a mi költségvetésünké, és ezt a kis östszeget sem a termelés emelésére, hanem — mint mondottam — az urak hasznának biztos ítá*ára költötték el. (13-30) Csak egy dolgot említek meg. Szikjavításra csak 900 pengőt irányoztak elő. Erre és ehhez hasonló célokra nem volt pénz. de volt pénz arra, hogy gróf Esterházy Tamáls 11 millió pengős adósságát, aimj megfelelt az 1930-as évek földmívelésügyi költségvetései mintegy harmadainak, befagyasszák, védetté tegyék, és e hatalmas összeg kamatait a védett s ég értelmében az állam fizesse a bankoknak. Ez az ehhez hasonló aljasságoknak viszonylag kis töredéke volt az elmúlt rendszerben. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar mezőgadaiság fejlődése félévszázad óta úgyszólván megállt, a terméshozam nem emelkedett, de állandóan csökkent a talaj termő ereje. Komoly területeink haladtak szemelláthatáan a pusztulás, az elsivatagosodás felé. A munkásság é

s a dolgozó parasztság mind mélyebb nyomorba süllyedt és rákerült a fizikai elnyomorodás útjára A mi politikánk az óletszínvonrl emelkedése, a békés, boldog jövő felé vezet. Ezért harcolunk, ezt védjük. Az uraik politikája a nyomorúság, az elnyomorodás, a pusztulás felé. vitte a népet. Ez a mi politikánk éa a kapitalisták politikája közötti különbség lényege, és ez jellemzi a mi költségvetésünk ós a felszabadulás előtti költségvetések közötti különbséget is. T. Országgyűlés! Nincsenek pontos adataim az imperialista országok költségvetéseiről, de tudjuk, mi a helyzet náluk. Nem foglalkozom most a mezőgazdasági munkásság és kisparasztsag közismerten tűrhetetlen helyzetével, amely például Olaszországiban hatalmas sztrájkokban és földfoglalásokban robbant ki. Kevésbbé ismert, de jellemző folyamat, hogy a> kapitalista országokban a pusztulás a középparasztok gazdaságaira is átterjed. Az Északamerikai Egyesült Államokban a hivatalos statisztika ezerint a középfarmok arányszáma 1920'ban 20 3% volt. Ez 1945-biew 14.2%-ra süllyedt. A farmok jelzálogadóssága elérte értékük 42.5%-át. A tönkrement farmerekből a kóborló far" merek tömegei alakult ki. Az egyes államok kormányai minden, eszközzel arra törekednek, hogy távoltartsák maguktól ezeket a nyomorult- félig már óhenhalt áttelepülőket. Az államok úgy cserélgetik egymással az áttelepülőket, mint a hadviselő felek cserélgetik hadifoglyaikat, írja Williamsz. Ajkén szenátor, akit nem vádolhatunk azzal, hogy a nép bajaira valami különös érzékenységgel reaigál. írja. hogy az összes farmok 43%-a túl kiesi ahhoz, hogy kielégítő életszínvonalat biztosítson. A család rosszul táplálkozik és ruházkodik, rossz lakásviszonyok között él, a gyermekhalandóság és a betegségek arányszáma igen magas. Fryer írja, hogy a farmerlakosságnak mintegy kétharmad része, azaz 20 millió ember, következetesen nem tudja megkeresni a normális amerikai létminimumot. Több mint 10 millió közülük állandóan bor" zalmas Ínségben él. Bármerre nézünk a kapitalista, orszáígok mezőgazdaságaiban, mindenütt a -véhé,s. a pusztulás, a kizsákmányolás fokozódásánlak nyomait látjuk. Csak a szocializmus országában, a Szovjetunióban emelkedintefe a «terméseredmények, halad rohamléptekiben előre a tudomány^ és a technika, emelkedik eddig soh.a

;/ nem látott színivonalra a lakosság és a mezőgazdaság dolgozóinak jóléte. Csak a Szovjetunióban áll a mezőgazdaság rendelkezésére teljes mértékben az államhatalioim seigítsége, a tudomány és <a technika- Csak a Szovjetunióban juthlatott diadalra n

, kolho'zmoz" gaiom» mint a dolgozó parasztság munkájának és életének alapvető fordulata, a szocializmus a felemeiUkedés" felé-. Csak itt valósíthatták meg általánosságban a talaj termőerejének állandó növekedését biztosító füves vetésforgót. Osak itt tűzhették ki feladatul és fogtak hozzá olyan kontinensnyi területek éghajlatát megváltoztató :

t©rv megvalósításához. mint az erdősávok és fasorok létesítése; csak itt valósulhatott meg az a történelmi fordulat, amely à kapitalista országok ama folyamatával szemben, amely a 'termőföldek elisivatagosodásiához vezet — lásd az Északiamerikai Egyesült Államokat _ a legferiletWbb teeh-