Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

683 Az országgyűlés 22. ülése 19ÍÍ uika. az atomerő alkalanazásávial a sivatagok termőfölddé tételét valósítja meg. Csak a Szov­jetunióiban valósulhatott meg mindez a pa­rasztság, de az egész, dolgozó nép szeirníponl­j álból is, ahol Lenin legjobb tanítványa él', az a nagy férfi» aki felé az egész haladó emberi­ség reménykedve és- szeretettbe! tekint, Sztálin generalisszimusz- (Lelkes taps.) Nyilvánvaló, hogy a példát a Szovjetunió­tól és nem nyugatról, a kapitalista országok­tól kell venni. Lenin és Sztálin azt tanítják: döntő kérdés a szocializmus kiépítésében az ipar, különösen a nehézipar fejlesztése, de nem állhat fenn a szociailizimus. ha az ipar fejlődésiével nem fejlődik a mezőgazdaság termelése. »Serkenteni kell a mezőgazdaságot, hozzá kell idomítanunk iparunk fejlődési üte­méhez« _- tanítja Sztálin. Költségvetésünk éppen ezért iaz idén 117,742-000 forinttal töb" beit, összesen 443,796.000 forintot költ földmíye­iésügyi célokra- Ez aiz összeg magasabb min­den eddigi fö'ldmívelésügyi költségvetésünk Összegénél. Feladataink: döntő megváltozásával meg­változott a tároa rendelkezésére álló összegeik felhasználása is. A minisztérium személyi kiadásai emelkedtek, de megváltoztak azok is, akiknek ezt a pénzt kifizetjük. Az elmúlt költségvetési évbe^ a minisztériumból eltávo­lítottuk Perneczkyék cimboráit, mintegy hat­száz embert, helyettük dolgozó parasztokat, fő­ként ipari munkásokat hoztunk be. Az. hogy ma a földművelésügyi minisztériumiban mun­káskáderek, a muákát osztály fiai dolgoznak nagyszámban, azt bizonyítja^ hogy a munkás­piarasizt szövetség megszilárdult, és' a imlunkás­osztály a parasztságnak minden tekintetJben segítséget nyújt. A költségvetésben először szerepelnék a minisztérium új osztályai. A személyzeti osz­tály biztoslítjia. azt, hogy a minisztérium szo­ciális összetételében a munkások és a dolgozó parasztok részvétele ne csökkenjék, hanem emelkedjék. I'tít kell tmegenrliteneim, hogy a költségvetésben gondoskodás történt arról, hogy a munkáskáderek szakmai, a szakmai káderek politikai képzésben részesüljenek. A termelőszövetkezeti főosztály a termelő­szövetkezetek szervezésének, támogatásának és irányításának szerve. Meg kell jegyeznem, hogy a termelőszövetkezetek beruházási és forgótőke hitelellátása nem a minisztérium, hanem az ötéves terv kereteiből történik. A minisztérium kísérletek, elemi károk, valamint eíméteti 'képzés terén nyújt anyagi támogatást a ezövetkezetekmek. Az igazgatási főosztály atz átszervezett megyei && alsófokú. agrárigazgatásunk irányí­tását Hatja el. T- Országgyűlés! Az idén szerepelnek költ­sfégvetésünkbeTi először a megyei mezőgazda­sági igazgatóságok- Istmerjük a múlt agrár­iglaizgatásániak megyei szerveit, a különböző gazdasági, vadászati, erdészeti és egyéb fel­ügyelőket. Ezek a legutóbb^ időkig nagyrészt a régi rfend vissizasírói, a régi rend ügynökei voltak. Ma a mezőgazdasági igazgatóságok a a munkások és stzegényparasztok vezetésével a szocializmus őrhelyeivé váltak. Az 1950. év­ben, foe* miegtlörténni a mezőgazdasági igaz­gatóságoknak járásokig és községeikig való ki­építése. Ezek a szervek majd beépülnek a ki­alakuló népi köaigaizgaitás imieigyei, járási és községi szervezeteibe- A mezőgazdlasíági igaz­'. évi december hó 19-én, hétfőn 684 gatás költségeire összesen 49,596.000 forint van előirányozva. A földművelésügyi miniisztériuui nagysza­bású Wveit a termelés jelentős emelésére csak úgy tudja végrehajtaná, ha bevonja, a dolgozó parlasztsáig sízéles tömegeit'. Ebben nagy fel­adatai vannak a földuiűvesszö vét kezetéknek ós a DÉFOSz-niak. A DÉFOSz-nak biztosítania kell a mező­gazdaság szocialista azelkitorában a dolgozók 'résizivételét a tervek elkészítésében, végrehaj­tásában és ellenőrzéséiben- A terveik végrehaj­tására tovább kell szervezni© és mind maga­sabb szintre kell emelnie a versenymozgalmat. Ki kell szélesítenie az újítók körét és a munka­módszerátadást. A földmívesszövetkezeteknek és a DÉFOSz-nalk a faluban a termelés vona­lán közre kell muködniölk a termelési szerző­déseik kötésének kiszélesítésében- Szervezniök kell a traktorszántást, ismerteltniök és tudato­sitaniok kell a termelési terveket és versenyt kell szervezniök azok végrehajtására. Éberen kell figyelniök a kulák tevékenységére, és kényszeríteniök kell azokat a tervek teljesíté­sére­Ezen a vonalon már eddig is komoliy ered­mények születtek, A falvak százai ajánlottálk fel az őszi mélyszántás határidő előtti befeje­zését Sztálin születésnapjára, és teljesítették' felajánlásukat. Az ál)!ami gazdaságok dolgozói egymás után jelentik a felajánlási mozgalom­ban elért erediményeiket. Matika Lajos, a krisz­tinamajori állami gazdaság dolgozója fejés* átlagát 17.2 literre emelte. Horváth Antal, a koimló&feeskósi állami gazdaság göbölyöse, a gö~ bölyök 1 kilogremimos napi súlygyarapodását 1.81 kg-ra emelte, növelve a minőséget és le­rövidítve a hízlallási időt. A mezőgazdaság szocialista szektorában elért ilyen eredményiek nieim mások, mint a döntő fordulat kezdete a munka termelékenységében, lamelyet a nagy fordulat évében SzJtáliin az év első és legna­gyobb Vívmányaként értékelt ki. Olyan tartalé­kokat tár fel ez a mozgalom, amilyenekkel a kapitalista országok mezőgazdaságai nem ren­delkeznek és nem rendelkezhetnék. Költségvetésünk lehetőséget nyújt a szö­vetkezetekkel és a tömegszervezetekkel való kapcsolatok és együttműködés továbbfejleszté­sére. Meg kell jegyeznünk, hogy; az állami gazdaságok fejlesztése és traktorállományunk növelése nem a költségvetés, hanem az ötéves terv kereteiből fog történni. A tervszerű termelés, a traJkltorszántás, a műtrágyázás és egyéb segítség hattál&áira nö­vénytermelésünk eredményei emelkedni fogy­nak. Komoly gondolt fordítunk emelleitt állat­tenyésztésünk fejlesztésére- Willjamsz szovjet akadémikus az állattenyésztés fejlesztésének jelentőségéről a következőket mondotta: »Ha mi fel akarjuk emelni a mezőgazdasági munka termelékenységét, akkor az állattenyésztést az egész mezőgazdasági termelésünk szerves ré­szévé kell fejlesztenünlk«. SztáEn is fontosnak értékelte az állattenyésztés fejlesztését: »Az állattenyésztés problémája ma ugyanolyan elsőrendű probléma» (amilyen tegnap a már sikeresen megoldott gáboraaipirobléma volt.« A kérdés ilyen fontosságának megfele­lően, a költségvetésben az állattenyésztés, fej­lesztésére fordított össizegek 116 millió forintot tesznek ki. S oha ilyen összeget állatállományunk fejlesztéséire még nem fordítottak. Köztudo­mású hogy állatállományunk számszerű nőve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom