Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-22
683 Az országgyűlés 22. ülése 19ÍÍ uika. az atomerő alkalanazásávial a sivatagok termőfölddé tételét valósítja meg. Csak a Szovjetunióiban valósulhatott meg mindez a parasztság, de az egész, dolgozó nép szeirníponlj álból is, ahol Lenin legjobb tanítványa él', az a nagy férfi» aki felé az egész haladó emberiség reménykedve és- szeretettbe! tekint, Sztálin generalisszimusz- (Lelkes taps.) Nyilvánvaló, hogy a példát a Szovjetuniótól és nem nyugatról, a kapitalista országoktól kell venni. Lenin és Sztálin azt tanítják: döntő kérdés a szocializmus kiépítésében az ipar, különösen a nehézipar fejlesztése, de nem állhat fenn a szociailizimus. ha az ipar fejlődésiével nem fejlődik a mezőgazdaság termelése. »Serkenteni kell a mezőgazdaságot, hozzá kell idomítanunk iparunk fejlődési üteméhez« _- tanítja Sztálin. Költségvetésünk éppen ezért iaz idén 117,742-000 forinttal töb" beit, összesen 443,796.000 forintot költ földmíyeiésügyi célokra- Ez aiz összeg magasabb minden eddigi fö'ldmívelésügyi költségvetésünk Összegénél. Feladataink: döntő megváltozásával megváltozott a tároa rendelkezésére álló összegeik felhasználása is. A minisztérium személyi kiadásai emelkedtek, de megváltoztak azok is, akiknek ezt a pénzt kifizetjük. Az elmúlt költségvetési évbe^ a minisztériumból eltávolítottuk Perneczkyék cimboráit, mintegy hatszáz embert, helyettük dolgozó parasztokat, főként ipari munkásokat hoztunk be. Az. hogy ma a földművelésügyi minisztériumiban munkáskáderek, a muákát osztály fiai dolgoznak nagyszámban, azt bizonyítja^ hogy a munkáspiarasizt szövetség megszilárdult, és' a imlunkásosztály a parasztságnak minden tekintetJben segítséget nyújt. A költségvetésben először szerepelnék a minisztérium új osztályai. A személyzeti osztály biztoslítjia. azt, hogy a minisztérium szociális összetételében a munkások és a dolgozó parasztok részvétele ne csökkenjék, hanem emelkedjék. I'tít kell tmegenrliteneim, hogy a költségvetésben gondoskodás történt arról, hogy a munkáskáderek szakmai, a szakmai káderek politikai képzésben részesüljenek. A termelőszövetkezeti főosztály a termelőszövetkezetek szervezésének, támogatásának és irányításának szerve. Meg kell jegyeznem, hogy a termelőszövetkezetek beruházási és forgótőke hitelellátása nem a minisztérium, hanem az ötéves terv kereteiből történik. A minisztérium kísérletek, elemi károk, valamint eíméteti 'képzés terén nyújt anyagi támogatást a ezövetkezetekmek. Az igazgatási főosztály atz átszervezett megyei && alsófokú. agrárigazgatásunk irányítását Hatja el. T- Országgyűlés! Az idén szerepelnek költsfégvetésünkbeTi először a megyei mezőgazdasági igazgatóságok- Istmerjük a múlt agráriglaizgatásániak megyei szerveit, a különböző gazdasági, vadászati, erdészeti és egyéb felügyelőket. Ezek a legutóbb^ időkig nagyrészt a régi rfend vissizasírói, a régi rend ügynökei voltak. Ma a mezőgazdasági igazgatóságok a a munkások és stzegényparasztok vezetésével a szocializmus őrhelyeivé váltak. Az 1950. évben, foe* miegtlörténni a mezőgazdasági igazgatóságoknak járásokig és községeikig való kiépítése. Ezek a szervek majd beépülnek a kialakuló népi köaigaizgaitás imieigyei, járási és községi szervezeteibe- A mezőgazdlasíági igaz'. évi december hó 19-én, hétfőn 684 gatás költségeire összesen 49,596.000 forint van előirányozva. A földművelésügyi miniisztériuui nagyszabású Wveit a termelés jelentős emelésére csak úgy tudja végrehajtaná, ha bevonja, a dolgozó parlasztsáig sízéles tömegeit'. Ebben nagy feladatai vannak a földuiűvesszö vét kezetéknek ós a DÉFOSz-niak. A DÉFOSz-nak biztosítania kell a mezőgazdaság szocialista azelkitorában a dolgozók 'résizivételét a tervek elkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzéséiben- A terveik végrehajtására tovább kell szervezni© és mind magasabb szintre kell emelnie a versenymozgalmat. Ki kell szélesítenie az újítók körét és a munkamódszerátadást. A földmívesszövetkezeteknek és a DÉFOSz-nalk a faluban a termelés vonalán közre kell muködniölk a termelési szerződéseik kötésének kiszélesítésében- Szervezniök kell a traktorszántást, ismerteltniök és tudatositaniok kell a termelési terveket és versenyt kell szervezniök azok végrehajtására. Éberen kell figyelniök a kulák tevékenységére, és kényszeríteniök kell azokat a tervek teljesítéséreEzen a vonalon már eddig is komoliy eredmények születtek, A falvak százai ajánlottálk fel az őszi mélyszántás határidő előtti befejezését Sztálin születésnapjára, és teljesítették' felajánlásukat. Az ál)!ami gazdaságok dolgozói egymás után jelentik a felajánlási mozgalomban elért erediményeiket. Matika Lajos, a krisztinamajori állami gazdaság dolgozója fejés* átlagát 17.2 literre emelte. Horváth Antal, a koimló&feeskósi állami gazdaság göbölyöse, a gö~ bölyök 1 kilogremimos napi súlygyarapodását 1.81 kg-ra emelte, növelve a minőséget és lerövidítve a hízlallási időt. A mezőgazdaság szocialista szektorában elért ilyen eredményiek nieim mások, mint a döntő fordulat kezdete a munka termelékenységében, lamelyet a nagy fordulat évében SzJtáliin az év első és legnagyobb Vívmányaként értékelt ki. Olyan tartalékokat tár fel ez a mozgalom, amilyenekkel a kapitalista országok mezőgazdaságai nem rendelkeznek és nem rendelkezhetnék. Költségvetésünk lehetőséget nyújt a szövetkezetekkel és a tömegszervezetekkel való kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésére. Meg kell jegyeznünk, hogy; az állami gazdaságok fejlesztése és traktorállományunk növelése nem a költségvetés, hanem az ötéves terv kereteiből fog történni. A tervszerű termelés, a traJkltorszántás, a műtrágyázás és egyéb segítség hattál&áira növénytermelésünk eredményei emelkedni fogynak. Komoly gondolt fordítunk emelleitt állattenyésztésünk fejlesztésére- Willjamsz szovjet akadémikus az állattenyésztés fejlesztésének jelentőségéről a következőket mondotta: »Ha mi fel akarjuk emelni a mezőgazdasági munka termelékenységét, akkor az állattenyésztést az egész mezőgazdasági termelésünk szerves részévé kell fejlesztenünlk«. SztáEn is fontosnak értékelte az állattenyésztés fejlesztését: »Az állattenyésztés problémája ma ugyanolyan elsőrendű probléma» (amilyen tegnap a már sikeresen megoldott gáboraaipirobléma volt.« A kérdés ilyen fontosságának megfelelően, a költségvetésben az állattenyésztés, fejlesztésére fordított össizegek 116 millió forintot tesznek ki. S oha ilyen összeget állatállományunk fejlesztéséire még nem fordítottak. Köztudomású hogy állatállományunk számszerű nőve-