Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

677 Az országgyűlés 22. ülése 1949. rendezéseit kell korszerűsíteni, befogadóképes­ságükiet bővíteni. A budapesti távbeszélő koz~ pontoknál egyenkint 4000 új állomásisal kell végrehajtani a bővítést. A vidéki központokat sein hanyagolhatjuk el s ezért kibővítjük a bé­késcsabai és a szolnoki -automata központot­Uj automata központ létesül Nagykanizsán, uj korszerű központ kerül felszerelésre Szarva­son, Kalocsán. Nagykőrösön, Siófokon és Bala­tonbogláron­Lényegesen emelnünk kell a. rádióieílőfizje­tők számát. Olcsó vevőkészülékek keltenek. A . napokban nyitjuk meg Budapest egyik utca­negyedében .a vezetékes rádiót, — már hallgat­ják — amely a legolcsóbb formája a rtáldió­vevőkészülékeknek. Egészen biztosra vesszőin, hogy tetszeni fog, ez a kísérlet jó eredménnyel fog végződni és tervbe vehetjük nagyarányú kiterjesztését. A posta — hasonlóan a vasúthoz — a szom­szédos népi demokráciák, elsősorban la Szov­jetunió postarendszerével a legbar átibb vi­szonyban, a legtökéletesebb összhangban mű­ködik együtt- A Szovjet postarendszerétől ' egyre több új. racionálisabb kezjelést (biztosító munikar end szert veszünk át. Egymlálst kisegítve [ az- átmenő postafOrgalimat hiány és zökkenő ; nélkül bonyolítjuk le; Közű ta ink állapota javulóban van- Mind kevesebb a panasz az utak ellen. A háborús károk helyreállítása már megtörtént és a köz­úti hálózat iíj fejlődés útján van. Ennek a fej­lődésnek, az ütemét 1950-iben lényegesen 'meg akarjuk gyorsítani. Ennek jegyiében áll az, hogy a törvényihatósági közutakat január Intői állami kezelésibe vesszük. Az állami úthálózat; hoz eSato'Jjuk a nagyobb ipartelepekhez vezető utakat is, hogy a rohamosan fejlődő gyáripar előhaladását ezláiltal is előniozdítsuib Az útfenntartást eddig azi államépítészeti hivatalok házilagos úton és nem éppjeaa korsze­rűen végezték. A közlekedés mai igényeinek | jobban meg fog felelni, ha a közutak fenntar­tási munkáit útfenntartó nemzeti vállaltatok­kal végeztetjük­Errőil a helyről kell szfeimbaszálluom azzal à téves felfogfáíSsal, amely azt állítja, hogy az útfenntartásnak nemzeti vállalatokkal való végiréhajtása annak eddigi rendsizeirével szem­ben drágább megoldást jéLent. Ennek éppen el­lenkezője igaz. Kétségtelen» hogy a vállalat áraiba a közterheket és a szociális terheket is kénytelen beleszámítani- Ezek azonban (állami bevételek, amelyeknek levonása után az út­fenntartás tényleges költsége azi edldigi költsé­get egyetlenegy fillérrel seitn haladjia túl. Sőt éppen a szocialista válllalati kereteken belül fokozottabb mértékben reaidellkezésre álló munkaszervezés módot nyújt arra, hogy gazda­ságosabban vigyük a munkát, csökkentsük az önköltséget, az újítás munkamódszereit hono­sítsuk meg és az egyes vállalatok között kiala­kuló verseny az eredményes önköltségcsökken­tés lehetőségeinek legyen biztosítéka. Nagy arlátny ban. fejle/szteni akarjuk gép­kocsiparkunkat. Ezzel együtt kell járnia az. útfejlesztésnek- A gépkocsik megkívánják a jó makadám útpályákat. A makadámútaikon az eddig kötőanyagul használt víz helyett bitu­ment és kátriátnyt kívánunk kötőanyagként. 1950-ben már legalább kezdőlépéseket akarunk tenni ezirányban. A kötésnek ez a módja nem­csak a közlekedés részére jelent előnyt, hanem a makadámutak fenntartását is lényegesen gaz­évi december hó 19-én, hétfon 678 daságosabbá 1 teszi. Kétségtelen persze, hogy az elkő bitumen- és kátrányitatás számotittetvő többkiadással jár- Ez azoniban bőségesen vászr szatérül azokban a megtakarításokban, ame­lyek a későbbi évek során a fenntartási költ­ségek terén okvetlenül jelentkeznek. A korszerűen kiépített betonpályás uta­kon a szomszédos országok felé megvan a kap­csolat, egyet kivéve, nagy szövetségesünkéit és barátunkat: a Szovjetuniót. Ezt a sajnálatos hiányt a legsürgősebben pótolná kiívántiuk. Ezért már a^ 1950-es éviben folyamatba t»sz" szűk és befejezzük a nyiregyháza—vásáros ­namény—íberegsurányi útvonalnak korszerű betonpályává történő átépítését- Ez 80 kilo" méter hosszban történik, és a jelenlegi 4-es számú állaimi közúton át kifogástalan össze­köttetést teremt Budapest és a steovjetTmiagyar határ között» Ugyanezt a célt szolgáltja a miskele—sátor­aljaújhelyi útvonalnak a korszerű közlekedés követelményeit kielégítő átépítése is. Itt mint­egy 81 kilométer kerül átépítésre 1950—51 fo­lyamán. Főközlekedési útvonal építése vam folya­matban a 6-os számú, budapest—mohácsi betonos közúton is. 1950-ben továbbépítjük. Az idén Dunaföldvárie: jutottunk el- A jövő év­ben folytathatjuk az építést Toilnáig­Egyre több kerékpár kerül rá a közutakra­A közúti gépjárműforgalom tehermentesítése érdekében kerékpárutak építése válik szüksé­gessé. A jövő évben egyrészt az Alsónémedi és Soroksár irányából, másrészt a Mátyásföld felől Budapest felé tartó, továbbá a Miskolc— Dósgyőr között lebonyolítandó forgalom szá­mára külön kerékpárutat építünk, és fezt az ötéves terv további éveiben folytatni fogjuk. Az útépítéshez kőanyagra 1 van szükség. A kőterrnelésnél ma még elég szűk a kereszt­metszet. Emelni kell a bányák termelési kapa­citását, mert nemcsak az útépítés, hanem más szektorok egész sora is. mind nagyobbodó igénylést támaszt a kőbányákkal r szemben. Meglévő kőbányáink gépi berendezéseinek fel­újítására és kibővítésére és ezáltal termelő" képességük növelésére igen nagy súlyt helye­zünk. Kákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes elvtárs utasítása az volt, hogy véget kell vetni »annak a középkori szokásnak, miszerint tél idejéni az építési niunlkák teljesen szünetelje­nek. Az építkezések főanyagát szoligáltató kő­bányáknál végrehajtjuk ezt a z utasítást- Ha azelőtt a kőbányákban decembertől márciusig szüneteltek a munkák, ezután nem úgy lesz­December végével, január elejével 2—3 hétre termelési szünetet kell ugyan tartani a fokozott termelés következtében leromlott gépek tataro­zására de ezit követőtlteg a kőbányában egész időn át dolgozni fogtunk, és ezzel megteremt­jük az 1950­eg, év nagyarányú építkezéseihez szükséges kőanyag első depóit- Régebben egy váltásban dolgoztak a kőbányában. Most két váltásban, a sötétség óráiban is, megfelelő vi­lágítással és arra törekszünk, hogy hármas váltást vezessünk be. De még ezek az intézkedések seim terem­tik elő teljes mértékben a követ, és az egyre növekvő igények kieliégítése céljából új kő­bányákat kell nyitni. A Balatontól 20—40 kilo­méterre húzódó hegyláncok kellő mennyiségű, útépítésre, ég fenntartásra alkalnDais kőzetet tartalmaznak és azonkívül hányásítási tehető­ségek állanak rendelkezésünkre a horsod­göimöri hegyvidéken is- Ezzel egyidejűleg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom