Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-22
665 Az országgyűlés 22. ülése 19Í9 retétt és tisztelt vezérének irányításával,' (Hossz^ntarió lelkes, majd ütemes ' taps.) az élét min dien területén nagy eredményt ért el az 1949-es esztendőben. Hasonló eredmények biztos reményében indulunk neki az 1950-es évnek. Erősítjük a népi demokráciát, a Magyar Népköztársaságot, építjük a szocializmust és a maguk helyén szolgáljuk az egész világra kiterjedő békemozgalmat, amelynek élén felszabadítónk, a hatalmas . Szovjetunió és a nagy Sztálin áll. (Hosszantartó, lelkes, majd ütemes taps.) Az elért nagy eredmények! örömére és a jövőbe vetett biztos reménnyel, a kormányzat iránt érzett bizalommal, a költ" ségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SZABÓ PIROSKA jegyző: Baráti József. BARÁTI JÓZSEF: T. Országgyűlés! A közlekedési tárca költségvetéséhez még az után sem hálátlani feladat felszólalni- hogy előttem szólott képviselőtársaim a súlyponti kérdéseket és a legnagyobb eredményeket már ismertették. Éppen ezért a magam részéről inkább apró részletekről és a falu dolgozó népét a legközvetlenebbül érintő kérdésekről kívánok beszélni. Közutaink szempontjából , a 4278/1949. számú minisztertanácsi rendelet kétségkívül nagy és eredményes változást jelent. Az eredményes közúti politika szempontjainak hathatós érvényesítése, valamint a közutak állapotainak fokozott feljavítása érdekében, az eddig törvényhatóságok kezelése alatt álló közutakat 1950 január 1-től állami kezelésbe veSzi a minisztérium — mondja ^z indokolás, Ehhez^ az indokoláshoz oSak néhány szempontot kívánok felhosni. Mindnyájan tapasztaltuk és tapasztaljuk, hogy az állami utak jobbak, gondozottabbak. mint a megyei utak. De ez természetes is. ha figyelembe vesszük azt hogy a megyei költségvetésekben jóval kisebb összeg lett előirányozva egy kilométer útszakaszra, illetőleg" egy négyzetmétarére, mint az azonos építésű állami utaknál.™ De ezen belül is, a megyei utak minőségében döntő szerepet játszott a megyék anyagi helyzete. Amelyik megyének ugyanis nagyobb volt az adóbevétele s így nagyobb volt az adórészesedése, az ilyen gyei utak minőségében r'iöntő szerepet játszott a megyék, amelyek adórészesedésben kedvezőtlenebb helyzetben voltak- A megyék út- és hídépítési programjában, útfenntartási munkáiban komoly zavart, sok fontos tervbevett munkában elmaradást okozott az, ha egy-egy megyében az év folyamán valamilyen ok miatt zavar állt be a z adófizetés teljesítésében. Az ilyen és hasonló tervmumkák kiesése az állami útkezelésbevétel után, az országos terv keretében nem fordulhat elő. A most már egységes kezelésben lévő közutak fenntartására a költségvetés — mint hallottuk — keréken 213 milliót irányoz elő. Ennél az összegnél azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy népgazdaságukban ez bőségesen megtérül, _ mert a gondozott utak nagy megtakarítást jelentenek a gépjárómiűveiknél, a szekereknél, de az igavonó -állatoknál^ is. Gondoljunk csak arra, hogy az úttestein négyöt gödör eléig 1 ahhoz, hogy az autónak, vagy a megterhelt szekérnek tengelye törjön, de az állat is egyenletesebben. ki s ebb erővel nagyobb terhet húzhat a gondozott úton, mint amikor . évi december hó lÖ-én, hétfőn 666 sainte lépésenként rángatja az állatot a folyton döccenő szekér. A közutak fenntartásával kapcsolatos másik nagy változás, hogy a következő évben, az útfenntartási munkákat már az e célból felállítandó nemzeti vállalatok fogják végezniTermészetesen a létesítendő utak megépítése is hasonlóképpen az útfenntartó nemzeti vállalatok feladata lesz. Ha az eddigi útépítési gyakorlatot nézzük, akkor ez az intézkedés mindenképpen helyes. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az államépítészeti hivatalok az utakat legtöbbször házikezelésben építették, ami azt jelentette, hogy a hivatal megtervezte az utakat, ő irányozta elő a költségeket, saját magát bízta meg a kivitelezéssel és ugyancsak saját magát ellenőrizte!. így tertermészetesen az önköltség-csökkentés ezeknél a munkálatoknál illuzórikus volt. Ezzel szemben most a nemzeti vállalatok feladatta, hogy a normák és egységárak alapján munkába adott építéseknél, a munka előírt minősége mellett, megtalálják az önköltségcsökkentés lehetőségét és felállítandó nemzeti vállalataink nyilván meg is fogják találni a jobb és olcsóbb útépítés módját. Útépítési prograimmunkból a falu dolgozó népét legközvetlenebbül a "bekötő utak építése érdekli. A bekötőutak jelentőségéről ebben az országgyűlésben nem kell részletesen beszélni. Nem kell beszélni arról, hogy mit jelent agy falu számára bekapcsolódmi az ország gaœdasáigi vérkeringésébe; hogy mit jelent az. h.a. egy falut az év miniden szakában el lelhet érni; hogy mit jelent a bekötőút a gazdaságig szempontokon túl, politikai, közegészségügyi, kulturális, fctb- szempontból. Jellemző a Horthyfasiszta kormányokra és politikusaikra, hogy a bekötő utakat kortesfogásnak tartották: és alkalmazták. Ha könnyebb volt egy község félrevezetése, akkor a választások előtt a bekötő utakat esiak megígérték. Ha a falu nehezebben akart hinni az Ígéretnek, akikor a választás előtti napokban szemfényvesztőnek kiküldtek egykét mérnököt, akik ott méregettek, ténferegtek, itt-ott karókat verettek fe, hogy azután a választás után sem mérnök, sem képviselő feléié se .menjen ennek a falunak. Igaz, hogy sok ilyen becsapott faluba nem is lett volna tanácsos hamarosan elmenniök- Ha visaont úgy értékeltek ki egy falui hogy ott még a mérnöki jövés-menéssel sem tudnak eredményt elérni, oda még egy csomó követ is hordattak, hogy azutáu évekis: ött felejtsék és ott heverjen bedolgozatlanul. Hány ée hány falut találtunk a felszabadulás után, ahol az út mentén öt-hat éve hevert már a kő. amiből csak annyi haszna volt a parasztnak, hogy a nagyobbjából káposztasavanyítás idején a szekere derekába lökött egyet, vagy a taiHeskáján hazatolta, nyomatéknak a káposztáshordójára. Viszont az is megtörtént, hogy a vaksötétben szekéré vei-lovával nekiment a kőrakásnak, ée letört kereke feletti mérgében újra elmondhatta »keresetlen« véleményét az urakról és az uraknak a bekötő utaíkat Ígérgető politikájáról. De a felszabadulás utáni politikánkra mi sem jellemzőbb a falun, mint az. hogy az emberek ma már hisznek a bekötőút Ígéretének. Az örökké becsapott és így méltán bizalmatlan parasztságunkat a szabadságon kívül, a megvalósított ígéretek nyerték meg népi demokráciánknak. Ez a bizalom okozza, hogy a bekötőút nélküli falvaink parasztsága nia már nem a>z iránt érdeklődik, hogy leeiz-et bekötő
