Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

645 Az országgyűlés 21. ülése 1949. tém törekednünk kell a nemzeti vállalatok és a szövetkezetek, a nemzeti vállalatok és a dolgozó paraisztsiás

1 viszonyának helye« fejlesztéséire- A begyűjtő kereskedelmi vállal:vtok szervezetében csak olyan embereknek van helyük, akik biyei a népi demokráciának, képviselik a munkás-paraszt szövetség szellemét és a nem, ilyen., ia nemi a szocialista kereskedelembe való eléírnék leleplezésére és eltávolítására a legteljesebb miértékben irányt akell venni. (TrztisJ Tudjuk, hogy ezem a területen még hibák vannak, de a dolgozó parasztságnak soha sem sízabad elfelejtenie, hógv a fennálló hibák a 'kapitallistia. szelletm maradványai, és minél inkább és minél teljesebb mértékben vosiszük fel a harcot az élet egész területén- a kapitalizmus eltem, animál inkább biztosítjluk ezeknek a hibáknak a kiküszöböléséit, A

; nagykereskedelmi nemzeti vállalatok munkáját közvetlenül továbbra is a kereskedőim i központok irányítják, de a tárca opera; tív feladatainak helyes megoldása szükségessé testei, hogy végső fokon a minisztérium, mint aa áruforgalom, legfőbb állami operatív szerve működjékA szakosított, nagykereskedelmi nemzeti vállalatokon kívül az elmúlt időben a szoeialiiSfta típusú kiskereskedelemi, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem " is erős fejlődésnek indult. Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem építésének szintén igen nagy jelentősége vam

v nemcsak az áruforgalom helyes megszervezése, hanem a népgazdaság egésze szempontjából is. A dolgozó nép életszínvonalának állandó é« tervszerű emelése az ipari és a mezőgazdasági termékeknek a fogyasztóhoz való juttatásával érhető el. A kereskedeleminek kapcsolatot kell létesítenie a fogyasztókkal, fel kell mérnie azok igényeit, kívánságait és ezeket az igényeket a technikai fejlődés mértékémek megfelelően állandóan fejlesztenie és bővítenie kell i Arra a kérdésre, hogy miként működjék a szocialista és a szocialista típusú kereskedelemi, Sztálin ad feleletet, aki a kereskedelem feladatainak miegyatósítását a következőkben jelöli meg": »Nekünk olyan eaosztó és közvetítő gépezetet kell szerveznünk a város és a falu között, t amely képes az egész ország összes városainak és

1 összes falvaimafk szükségletét ^zármításba venni ós kielégíteni ugyanúgy, ahOigyam minden ember kiszámolja magának költségvetését, kiadásait és bevételeit«Az állanií kiskereskedellmi boltok szánnia az év végére el fogja érni a 3000-et. A hálózatban itt a két legerősebb szervezet: a Közért nagybudapesti élelmezési üzletei, valamint a Népbolt nemzeti vállalatnak az egész ország területére kiterjedő bolthálózata. E kettőn kívül azonban egyre nagyobb mértékben létesítünk az év folyamán, Budapestem és az ország többi városaiban is szaküzleteket, különösen a textilkereskedelemi voimaláni, amelyek alkalmasak árra, hogy dolgozó népünk növekvő igényeit és szükségleteit a fogyasztási cikkek minden fajtájában a kulturált kereskedelemnek megfelelő formák között elégítsük kiAz 1949. év tapasztalatai világosan deklarálják» hogy dolgozó népünk nagy bizalommal fordul az állami kereskedelemi felé; hogy rövid idő alatt megszerette az állami üzleteket és látja, hogy azoknak vezetőiben és évi december hó 16-án, pénteken. 646 dolgozóiban komoly törekvés, él a szocialista kereskedelmi! morál, a szocialista kereskedelmi sízellem megteremtésére. Elsősorban ennek tudható be, hogy az állami kiskereskedelmi hálózat forgalma ebben az évben óriási fejlődésen ment keresztül. A Közért 1948. novemberében 42 millió. 1949- novemberében 106 millió forint forgalmat bonyolított le. A Népbolt 1948 novemberében 17.3. 1949 november ebem 104 milliót forgalmazott. Az állami áruházak forgalma 1948 novemberében 20.8, 1949 novemberébem 79.6 millió forint volt. Külön meg kell emlékeznünk a földművesszövetkezetek b olthálózatának jelentős méretű fejlődéséről, A földművesszövetkezetek a mi társadalmunk feltételei között több-' féle funkciót töltenek be: egyrészt mint a szövetkezet! egyszerű formái, megkedveltetik a dolgozó parasztsággal a szövetkezés gondolatát és segítik azt a magasabb típusú szövetkezetek a termelő szövetkezetek felé más részt é szövetkezetek jelentik az állami felvásárlószervezet, ÜZ állami begyűjtő kereskedelem alapjait, amelyek a meggyőzés fegyvereivel tudatosítják ia< dolgozó parasztságban a begyűjtés, a felvásárlás fontosságát; ezenkívül a városból a falu felé irányuló iparcikkek forgalma is a szövetkezeteken keresztül bomyolódik le. A szövetkezet fogyasztási ágazatálnak minden vonatkozásban szocialista típusú keresk

edelemimiékell válnia. Fegyvernek kell leninié.a falusi osztályhairc során a dolgozó parasztnág kezében a falu kizsákmányoló elemei ellenA szövetkezetek ennek a feladatnak csak a munkásoszltlály által vezetett dolgozó nép, a dolgozó nép államhatalmai, az állami closztóhálóaait. a ^nagykereskedelmii nemzeti vállalatok segítségével tudnak megfelelni. A földművesszövetkezeti boltok száma 1949 elején 3010, deoember 1-én 3800 volt. Hozzávetőleges évi forgalmuk 1949-ben 1200 millió forint. 1950-ben a földmű vessző vetkezeti; boltioknak is komolv fejlődésem kell kereisdtülmemmiök, és iaz ediginél jóval nagyobb méritékbem kell kivenni ök részüket a falusi áruforgalomból. A szövetkezetek megerősítésére és ezen kereszitül a falunak minőségi árukkal való ellátására' az állami nagykereskedelem mindent el fog követni, és így reméljük, hogy a szövetkeztetek meg tudnak felelni azoknak a követelményeknek, amelyekéit a szövetkezeti tagság, az egész dolgozó parasztság, a fejlődő népgazdaság támaszt velük szemben. Az 1950. év folyamain termésaeltesen nemcsak a földművesszövetkezeti boltok hálózatát, hanem a Közért, a Népbolt, az állami áruházak és az állami r kiskereskedelmi szaküzletek hálózatát is tovább kell fejleszteni. Az állami kiskereskedelmi boltok számának erőteljes növekedése külön új szervezelti formák létrehozását teszi síziükségessé. Az állami kiskereskedelmi boltok hálózatát a nagykereskedelmi nemzeti vállalatoktól és SE azokat összefogó és irányító központoktól függetlenül külön kiskereskedelmi nemzeti vállalatok fogják össze, amelyeknek alapja: a területi egység, a városok, a megyék vagy a járások. A nagykereskedelem a szakosítás elvére épül és összefogásának alapja az áru. A kiskeresk'e'delem ezzel szemben a területi elvre épül és magában foglalja a területegységen működő 20—60 kiskereskedelmi hálózatot. Budapesten és a legnagyobb vidéki városokban azonban a kiskereskedelmi nemzeti vállalatok a dolog természeténél, fogva szakosítóit! munkakörrel létesülnek. Az állami kereskedelem 'irányítására,,