Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

627 Az országgyűlés 21. ülése 1949, gyarországot és ez. külkereskedelmünkben la meg fog mutatkozni; másrészt pedig kiviteli tervünk akkor biato« és szilárd, akkor bizto­sítja az ötéves tervünk végrehajtásához szük­séges beszerzendő gépek és nyersanyagok ellen­értékét, ha az értük kivitt áruk előállítását nem befolyásolhatrják természeti, időjárási té­nyezők- Márpedig a mezőgazdasági, termékek termelését egyielőre ilyen tényezők is befolyá­solják. Hogy kivitelünkben való ipari részesedé­sünket fokoznunk kell, az nem jelenti, azt, hogy mezőgazdasági termeivényeinknek küilfeereske­delmünkben való elhelyezése ietemtőségnélkü" livé Válik. Sőt ellenkezőleg! Főleg a kapita­lista országok felé tovább kell fokoznunk mezőgazdasági termeivényeink eladását» ki kell bővítenünk a piacokat e termélvények számiára. Sőt emellett arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy az, ipari termeivények ki­vitelünkben való részesedésének emelése csak fokozatosan történhetik majd meg. Meg keüíl javítanunk külkereskedelmi vállalataink mun­káját is. Itt sokszor túlteng a kapitalista szel­lem, sokszor mechanikusan, nem elég rugal­inasan végzik a munkájukat. Az igazság ked­véért azonban mev kell áMlapítanom, hogy kül~ kereskedelmi vállalataink munkájában komoly és állandó fejlődés mutatkozik­Lemaradás mutatkozik külföldön lévő kül­kereskedelmi kirendeltségeink kiépítésében, valamint az általiunk eddig még nem ismert piacok felkutatásában. A kapitalista államok­ban elmélyülő válság ennek a hiányosságnak á megszüntetés ét sürgőssé teszi. Az imperialis­táknak a piacokért folyhatott kiélesedő harca az ő kereskedelmi politikájukban úgy fog mu­tatkozni- hogy előreláthatólag fokozódni fog támadásuk a szocializmust építő országok árui ellen- • Hiányos a külkereskedelmi propagandánk, mind külföldi, mind belföldéi vonatkozásban. Külföldi vonatkozásban még nincsenek kellő számban megfelelő kiállítású és példányszámú kiadványok, mintaraktárak és így tovább- Bel­földi vonatkozásban a külkereskedelmi minisz­térium a maga vonalán nem tudatosította eléggé a külkereskedelem nagy szerepét és jelentőségét. Sokkal nagyobb mértékben kell tudatosítani széles dolgozó tömegeink előtt, hogy a kereskedelem álltai vállalt kötelezettsé­gek teljesítése egyik pillére a 'szocializmus építésének. Azza'1» hogy külkereskedelmünket abba a helyzetbe hozzuk, hogy vállalt kötelezettségeit jól és időben teljesítheti, ötéves tervünk fel" adatait hajtjuk végre- Sokkal nagyobb mér­tékben kell tudatosítani, hogy külkereskedel­miünk szocialista széktor és így a dolgozó nép külkereskedelme, a dolgozó nép szolgálatában áll» és hozzájárul — mégpedig nem is kis mér­tékben — dolgozóink életszínvonalának emelé­séhez. (Elnök: DRAHOS LAJOS- — 15.53.) T- Ont>zággyülés! Az eddig eltmondottakból és a hiányosságok felsorolásából külkereske­delmünk további feladatai világosak. Befeje­zésül újra azt szeretném megállapítani, hogy külkereskedemünk, külkereskedelmi miniszté­riumunk, külkereskedelmi szerveink, az ott dolgozó kommunisták és más párthoz tartozók, pártonkívüli demokraták vállaira, nehéz és ko" moly feladat hárul. Bizonyos vagyok benne, hogy ezeket a feladatokat meg fogják oldani, mert támogatja ezt a munkájukat a: eaociail&sta évi december hó 16-án f pénteken. 628 Szovjetunió, segíti munkájukat a többi népi demokratikus áJlam és vezeti őket ebben a harcban a magyar munkásosztály pártja, élén Rákosi Mátyás elvtárssal. (Hosszamtartó leb" ke s taps.) T- Országgyűlési A külkereskedelmi mi­nisztérium általános jeilentése azzal' fejeződik be» hogy a külkeresdelmi tárca költségvetését úgy állították össze, hogy a küszöbön álló fel­adatok megvalósítását lehetővé tegye. Mivel véleményem szerint is a tárca költségvetése ezt vette figyelembe. Pártom és a magam ne­vében a költségvetést elfogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több fel­szólaló nincs, az általános vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. országgyűlést; a kulkereskedeJlimi miniszté­rium költségvetését általánosságban, a rész* letes tárgyalás alapjául ©fogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés, a külkereskedelmi minisztérium költségvetését általánoí-ságbam a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás- Megálla­pítom., hogy a tárca egyes címeihez módosító indítvány nem érkezett be- Felteszem a kér­dést, hogy az országgyűlés a tárca költségve­tését részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Az. or­szággyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. (Élénk taps.) Napirend szerint következik a belkeres­kedelmi minmtérium költségvetésének tár" gyalása, Mielőrtt az előadó úrnak a szót meg­adnám, a t- Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Földes Mihály és Császár Balázs országgyűlési képviselők szólalnak fel­Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Barcs Sándor előadó urat illeti a szó. BARCS SÁNDOR előadó: T. Országgyű­lés! A hároméves terv befejezése, az Ötéves népgazdasági terv elindítása és a lakosság életszínvonalának szemanJellátható. állandó nö­vekedése nagy mértékben előtérbe helyezi a belkereskedelem jelentőségét- A magy Szovjet­unió példájából tudjuk, hogy a szocialista tár­sadalmi rend építésének törvényszerűsége sze­rint a ezocialSisiba kereskedelem megteremtése és fej'teszftése egyik igen fontos feltétele a népgazdaság felemelésének. A belkereskedelmi minisztérium, aimielyet az 1949. évi XV. törvénnyel hívott életre az országgyűlés, ebiben a szellemben és ebben az értelemben fedtti ki működését- Annak, hogy az ország gazdasági élete malagáéba szökken­hessen, hogy az iparnak és -a mezőgazdaságnak meglegyen az, amtii őket termelésük további (növeltekére sarkalja, előfeltétele az élénk ára­forgalom »a város és a falu között, az ország különböző kerületei között, népgazdaságunk különböző ágazatai között, — állapította meg a magy Sztálin a Bolsevik Párt XVII. kongresz­ezusán). Szükség van arra, — mondotta ugyan­ekkor — hogy az egész országot az áruraktá­rak, üzletek, boltok gaadag hálózata fogja áit; szükséges, hogy ezeknek a raktáraknak, üzle­teiknek, bolltokniak a csatornáin keresztül az áruk szünet nélkül keringjenek a termelési he­lyekről a fogyasztókhoz, A kapitalizmusban a tömegek fogyastetáslálnlak növekedései, a vá­sárlóképeeség sohasem éri utói a termelés nö­vekedését, áilandótaii lemarad mögötte, gyak­ran válságokba sodorva a termelést- Ezzel széniben, a szociaMsita gazdálkodásiban >a fo­i gyas&tás növekedése nem ismer olyan korláto­40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom