Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

629 Az országgyűlés 21. iMése 1949. Jsat, mint amilyenek a kapitalizmusra jejlem,­aőek, és a tömegek fogyasztását a termelőerők fejlődési színvonala és a kibővített szocialista újratermelés feladata határozza meg. A szo­cialista kereskedelean célja az áruelotsztás biz­tosítása, ezen keresztül a dolgozó nép éleitezín­vomalanak emelése, <a város és falu közötti ter­melési szövetség kiegészítése áruszövetséggel és jelentőd szerep vár rá általában a város és falu közötti különbség* felszámolásában is. A belkereskedelmi minisztérium tevékeny­ségét abból a kritikai szemszögből kell tehát vizsgálnunk, hogy helyesen alkalmazza-e nagy szocialista tanítóink elveit, a Sziovjetúuió gya­korlati tapasztalati példáit a magyar életre, a magyar viszonyokra. Ugy érzem, erre a kér­désre igennel válaszodba tunk- A belkereiske­delini minisztérium a legnagyobb körültekin­téssel, az összes politikai és gazdasági ténye­zők figyelémbevé telével végzi munka ját és eredményei elismerésre méltók. (16.00.) A kereskedelem- és szövetkezetügy.i mi­nisztérium tulajdonképpen 1948 őszéin fogott hozzá a kereskedelem gépezetének szocialista átépítéséhez­Elsősorban a legfontosabb tömegszük seg­let! cikkek iiagykereskedelimi forgalmának le­bonyolítására alapította az állami nagykeres­kedeilimi vállalatokat. Ezek a nagykeresike­delmi nemzeti vállalatok nem kaptak egyed­árűságot, így a magánszektorral szembein ver­senybein áMtak és ennek a ténynek a fogyasztó­közönség, a dolgozó nép látta hasznát. A iiiagykeresdeliemi vállalatok f eláll ításá­az állami, szövetkezeti és magánkiskereskede­lasztani a termelő és értékesítő tevékenységet. A termelő vállalatok ezután teljés erejüket a termelés fejlesztésére fordíthatták, a kereske­delmi .nemzeti vállalatok viszont az értékesí­tést lenyegesen kisebb költséggel tervszerűb­ben tudják megoldani­Nagykereskedelmi nemzeti vállalatok elő­ször Budapestéin létesültek, maid ilyen áruel­látási bázisok képződtek a vidék nagyobb vá­rosaiban: Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett Szombathelyen, Székesfehérvárom, a továbbiakban pedig fokozatosan minden me­gyeszékhelyet árueHátó bázissá : fog kiépíteni a belkereskedelmi minisztérium. A nagykereskedelem feladata volt először az állami, szövetkezeti és magánkiskereslkede­lem részére szükséges áruk elosztása, másod­szor az árumozgatás racionális megszervezése és harmadszor a termelés és fogyasztás közti kapcsolat megvalósítása. 1949 júniusában a minisztérium felügye­lete alá 59 kereskedelmi vállalat tartozott, a nagykereskedelmi vállalatok forgalma 1949. januártól 1 júniusig 2815 millió forint volt. az alkalmazottaik létszáma 16-300 fő. Ebben az időszakban jelentek mets a Közért-üzletek, az állami áruházak, vidéken pedig a Népboltok, mint az állami kiskereskedelem első megje­lenési formái- Az állami kiskereskedelmi vál­laljatok hálózatának kiépítése az 1949. év során erőteljesen előrehaladt és ez a szektor most az év végén már több mint 3000 állami boltból áll. D'e emellett a magánkereskedelem a fo­gyasztókat ellátó kiskereskedelem területén az ország áruforgalmának jelentős részét bo­nyolítja le és bizonyos, hogy feladatai az el­következendő év folyamán is igen jelentősek lesznek- A mindjobban növekvő árutermelés ugyanis, amely nyomon követi, másrészt elő­évi december hó 16-án, pénteken. 630 »mozdítja az életszínvonal általános emelkedé­sét, mind nagyobb és nagyobb árukészletek értékesítését rója feladatként a kereskede­leimre. Az év folyamán megerősödtek és kiépül­tek a földmívesszövetkezetek boltjai és ré­szükre ugyancsak az állami nagykereskedelem biztosította, a megbízható és ió áruellátást. A szövetkezeti boltnak szolgálnia kell a földma­vesszövetkezet politikai és gazdasági célkitű­zéseit. A földművesszövetkezetek áruellátió te­vékenysége szerves része az általános földimű­vesszövetkezetek eigész működésének és az 1949- év folyamán a város és falu között 3-5—4 milliárdra beesülhető áruforgalomból mint­egy 20—25%-otmár a szövetkezetek bonyolí­tottak lie. A szövetkezetek feladata a falusi termel vé­nyek és termékek felvásárlása, vallamiait az iparcikkeknek a . falu lakosságához való eljut­tatása. Itt kívánom megemlíteni, hogy a kö­telező terménybegyüjtés az 1949. gazdasági évben már a szocialista szektorra épült fél és a várakozásoknak megfelelt­Az önálló belkereskedelmi minisztérium megszervezése után egyre világosabbá vált, hogy ennwk ;í tártának a kerekéibe kell r beillesz­teni nemcsak az ipari 'termékek szétosztása felett való felügyeletet és irányítást, hanem a mezőgazdíaiságí termékek és termények begyűj­tését is. Az átszervezett belkereskedelmi mi­nisztérium feladata lesz, hogy a tervszerű gaz­dálkodás fokozott áruforgalmát asz. állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatokkal és ma­gán kiskereskedők útján lebonyolítsa, a lakos­ságot ipari és mezőgazdiasági termékekkel tervszerűen ellássa. 1949 november közepén a minisztérium már 13 központ és 199 nemzeti vállalat műkö­dését irányította, amelynek 1888 fiókja és 3202 boltja volt. A minisztérium irányítása, alatt nemcsak a nagykereskedelmi vállalatok fej­lődtek, hanem a kiskereskedelmi vállalatok is. Az állami nagykereskedelem háló zabának tel­jes kiépítése és szervezetének tartós r kialakí­tása egyébként aiz 1950. költségvetési 'év folya­mán befejezésit nyer. A minisztérium munká­ját a kiskereskedelmi igazgatóságok ép a kereskedelmi központok támogatják. A kiske­reskedelmi igazgatóságok 1950 január hó 1-ével létesülnek. Feladatuk egyrószit a mezőglazda'­sági árubegyűjtés ellenőrzése és felügyeled, másrészt az illetékességi területükön működő kiskereskedelmi nemzeti vállalatok szervezése, működésük felügyelete, ellenőrzése és irányí­tása. Az igazgatóságok a minisztérium kiren­deltségei lesznek. Ilyen igazgialtóság mlmdien megye területén alakul. Az egyre növekvő létszámú kereskedelmi vállalatokialt gazdasági szervezetbe kellett tö­möríteni. Erre a célra létesültek a kereske­delmi központok, amelyeknek feladata, hogy a felügyeletük alá tartozó nemzeti vállalatok áru-, pénz- és munkaerőgazdálkodása felett köz­vetlen ellenőrzésit gyakoroljanak, szakmai szempontból a vállalatokat összefogják, s alz áruelosztásban érvényre juttassák a gazda­ságosság elveit. Az állami kereskedelmi vál­lalatok jó működését igazolja az ai körülmény is, hogy az ország áruellátásában az elmúlt évben sem volt fennakadás, sőt az imperialis­ták aljas provokációja, amely éppen az áru­forgalom terén tett kísérletet a magyar népi demokrácia gazdaságii rendjének megzavará­sára, közel százmilliós forgalomnövekedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom