Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
625 Az országgyűlés 21. ülése 1949. künk volt alkalmunk tapasztalni, hogy a kapitalista államok a kereskedelmi kapcnolatokat nálunk is megpróbálták felhasználni arra. hogy politikai befolyásukat érvényesítsék, országunk önállóságát, függetlenségét gyengítsék. Szocialista államunk ezeket a kísérleteket minden egyes esetben visszautasította. T. Országgyűlés! Mi a szocialista árucsereforgalom tartalma a Szovjetunió és a népi demokratikus államok között, mi ennek a külkereskedelmi kapcsolatnak az elvi alapja? A küT kereskedelem ez esetben nemcsak egyszerű áruforgalmat jelent. Nemcsak arról van szó, hogy ezek az államok a baráti államok piacán megvásárolják a nekik szükséges behozatali cikkeket, és ugyanúgy eladj ák árufeleslegeliket. Ezek az országok, élükön a Szovjetunióval, ahol a szocializmus már megvalósult, tervgazdálkodást folytatnak. A külkereskedelmi kapcsolat itt nem egymással a nagyobb haszonért versengő kapitalista államokat, hanem a szocializmust építő, íervgazdálkodó államokat kapcsolja ossza. A kiépített külkereskedelmi kapcsolatok — és itt megint alá kell húznom a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsainak szerepét -r lehetővé teszik a gazdasági tervek összeegyeztetését, ez pedig meggyorsítja ezekben az országokban a termelő erők fejlődését és így a szocializmus építésének ütemét- Az az árueserefqrgalom tehát, amely a kölcsönös segítés szocialislta élvéin alapul, a szocializmus építésének, megszilárdításának ügyét szolgálja nemzetközi méretekben. Ez az árucsereforga* lom a proletár internacionalizmus szellemében történik, és így hozzájárul a benne résztvevő országok nemzeti önállóságának és függetlenségének megszilárdításához. Ez az láiruosereforgalom nem háborús célokat szolgál, hanem a béke megvédését célozzaT. Országgyűlés! Ezek a tények egymagukban is indokolják, hogy miért kéli külkereskedelmi forgalmunk súlyát a lehető legnagyobb mértékben a fcervgazdálikodó országokra helyezni, és alátámasztják, mennyire helyesek első ötéves tervünk törvényének ezirányú útmutatásai. A másik ok, hogy a lehetőség határáig függetlenítsük magunkjait a kapitalista piacoktól s az e piacokon jelentkező és mindinkább erősödő gazdasági válságtól. Amilyen mértékű a kapitalista piacokkal való külkereskedelmi kapcsolatunk, amilyen mérltekben támaszkodunk behozatalunkban és kivitelünkben a válságokkal küzdő kapitalista piacokra, oilyan imérftékben viszünk bele tervgazdálkodásunlkibla bizonytalansági tényezőket. A kapitalista piacokkal való küilkereskerielmi kapcsolatunkban mindinkább korlátozódik az a tényező — bár bizonyos vonatfcozásolklban még megvan — hogy,a nekünk szükségéig "beruházási cikkeket, gépeket, nyersanyagokat nehezen tudjuk megvásárolni, ellenben mindinkább előtérbe lép iaz a tényező, hogy a kapitalista országok nem képesek: megvásá" rolni, felvenni a mi termékeinket, ipari és •mezőgazdasági cikkenfket- Ilyen módon veszélyeztetve van a kapitalista piacok felől behozatalunk és kiviteliünk egyensúlya. T- Országgyűlés! Mi jellemzi a szocialislta Szovjetunióval és a baráti népi demokratikus államokkal való külkereskedelmi kapcsolatunkat? Ezt a kaposolaitot, elsősorban a Szovjetunióval való kapcsolatiunkat, akkor látjuk legvilágosabban, ha kezdettől fogva követjük. évi december hó 16-án, pénteken. 626 Magyar országgal elsőnek a Szovjeitúnió kötött külkereskedelmi szerződést 1945-ben. A Szovjetunió és Magyarország között akkor még fegyverszüneti állapot volt. (A törlténelem intetm ismer példát arra, hogy a megtámadott és győztes fél egy támadó és legyőzött országgal, amelylyel még nem kötötte meg a békét, külkereskedelmi eizerződést kössönMit jelentett számunkra ez a szociaíisltta elveken nyugvó külkereskedlellmi szerződés? Ez volt iaz állapja talpra állásunknak, annate hogy országunkban ma a szocializmust építhetjük. Ez volt az alapja nehéziparunk megindításának!- Nyersvasat, acélt, kokszolt kaptunk, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ez volt az alapja annak, hogy textiliparunk nemcsak megindulhatott, hanem teljes kapacitással dolgozhatott is. |A íSzovjetúnió gazdasági támogatása és bizalma annak alapját is megteremtette, hogy a bennünket környező demokratikus orsizágok a kölcsönös bizalom és megsegítés alapján ugyancsak külkereskedelmi megálHapodálsokat létesítsenek velünk. Ezek a külkereskedelmi kapcsolatok, elsősorban a Szovjetunió gazdasági segítsége tette lehetővé stabilizációnkat, hároméves tervünk időeiőtti, sikeres befejezését, és teszi lehetővé ötéves tervünk megkezdését. Ezt sohasem feledhetjük elHogy ikülkereskedeilmünket > a Szovjetunió és a baráti demokratikus országok irányában fej lesülhet jüfc, azaz olyan országok irányában, amelyeknek gazdasági rendszere nem ismeri a válságot, lehetővé teszi, hogy kereskedelmi megállapodásaink hosszúlejáratú, több évre szóló egyezmények legyenek:. Ez megkönnyíti i párunk fejlődését, üzemeink profiliroziálsáit, az iparcikkek szériában való gyártását, és így továbbT- Országgyűlés! Külkereskedelmünk nagy eredmény eá mellett azonban külkereskedelimünk hibáiról is beszélnünk kell- A hibák jelentős része objektív okokból adódik. Hía elmomdhaibjuk, hogy állannunk vezetése új feladatott jelentett a magyar munkásosztály számára, akkor az állam vezetésén belül különösen vonatkozik ez kereskedelmi és külkereskedelmi tevékenységünkre- A magyar munkásosztály tagjai a felszabadulásig nem igen foglalkoztak a nagy gyakorlatot, szakmai tudást, piacismeretet kívánó külkereskedelemimel. De a külkereskedelem eddig eilért eredményei is azt bizonyítják, hogy a magyar munkásosztály a vezetésnek ezt a területét is mindjobban elsajátítja és megismei'iMelyek azok a területek, amelyeken kül" kereskedelmünknek még komoly tennivalói vannak? Elsősorban: sokkal erősebb mérték-í ben kell külkereskedelmi forgalmunknak a tervgazdálkodó államok felé fordulnia. Igaz, hogy ha összehasonlítjuk az 1948. év tizenegy hónapját az 1949- év tizenegy hónapjával, akkor látható a fejlődés, de ez még korántsem kielégítő. A külkereskedelmi minisztérium általános indokolásában feltüntette^ hogy kivitelünk 60%-át ipari, 40%-át mezőgazdasági cikkek teszik ki. Bár ez a kép sem kedvezőtlen, és megjavítása nemcsak külkereskedelmi szerveinken múlik, véleményem szerint mégis ez a pont jelenti külkereskedelmünk egyik szűk keresztmetszetét. Az iparnak kivitelünkben való részesedését tovább kell növelnünk. Az ötéves terv döntően ipari jellegű állammá teszi, Ma"
