Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
617 Az országgyűlés 21. ülése Í949. a téglia- és eserépiparban is felszámoljuk az idény jeligét. Jövő évi beruházásaink során jelentős összegeik kerülnek felhasználásra necmzeti vállalataink szociális építkezéseire, betongyárak, gömbvaeitseleipek. keverőtelepek létesítésére, több mint százmillió forint értékbenT. Országigyűlés! Beszéltem eredményekről és beseelten! hibákról, hiányosiságokról- Kétségtelensül vannak eredoményeiük. s ezeket az eredményeket az építőipari munkásoknak, a műszaki értelmiségnek, de mindenekelőtt a munkásosztály nagy pártjának, a Magyar Dolgozók Párti a ég .népünk nagy vezetője. Rákosi Mátyás irányító sejgrítségének és építő kritdkájániaik köszönhetjük. (Hosszan'ártó lelkes. ütemes t&pS') Vannak hibáink, hiányosságaink is; ezeket kiküszöbölni cslak a munkásság és a műszaki értelmisíég fokozott erőfeszítésével,. de mindenekelőtt a Párt és Rákosi Mátyás irányító segítségével, állandó építő kritika-iával tudjuk. A szocializmust építő ötéves terv az eddiginél! iß sokkal hatalmasabb feladatokat ró reánk, hiszen — mint ismeretes — az, ötéves terv beruházásaiban az építőipar — a magas^ és a mélyépítés együtt — több mint 21 milliárddal szerepel- Ebből a magasépítő iparnak •már a jövő évben. 1950be;n 2150 milliót! kell teljesítenie. Hogy mit kéül építenünk, azt nem részletezem; erről a Népgazdasági Tanács «Änöke is és a Tervhivatal elnöke is részletesen beszélt már »az országgyűlés előtt. A feladat, amely a jövő esztendőben és az egész ötéves terv során reánk vár, egyáltalában neim könnyű. ^De az építőipar ezt a feladatot el fogja t végezni, mert ezt köveiteli a szociallizmus építése, ezt várja tőle a magyar nép, a Párt és Rákosi Mátyás- (Lelkes taps.) Kérem a t. Országgyűléstől az építésügyi minisztérium költségvetésének elfogadását(Nagy taps.) r ELNÖK: Minthogy a tárcához több felszólaló nincs, a vitát bezárom- A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozatihozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az építésügyi minisztérium költségvetését általánosságban a részletes tiárgyallás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országigyulés az építésügyi minisztérium költségvetését általános slágbatn a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Megállapítom, hogy a tárca egyes címeihez módosító indítvány nem érkezett be. Felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben elfogadja-e'? (Igen!) Az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. (Nagy taps.) Az ülést felfüggesztem. (Szünet; 13-16—15.02.) ELNÖK: T- Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a külkereskededimi minisztérium költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Szurdi István országgyűlési képviselő szólal fel- Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Földes László előadó urat illeti a szó. FÖLDES LÁSZLÓ éb'adó: T. Országgyűlés! A külkereskedelmi tárca költségvetési téévi december hó 16-án, pénteken. 618 teleinek tárgyalásánál nem állnak rendelkezésünkre összehasonlító adatok, mivel a külkereskedelmi minisztérium csak ez évben alaku'lt meg a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium szétválása után- Az önálló külkereskedelmi minisztérhim felállításával is alá kívánta kormányzatunk búzni népgazdaságunk életében a külkereskedelem fontosságát. Az elmúlt év külkereskedeiltmi életlünkbeo is komoly fordulatot hozott. A munkásosztály hatalmának megerősödésével párhuzam osan nőtt ezerepünk a külkereskedelemiben is. 1949ben külkereskedeJimünkből is véglegesen kiszorultak a miagántőkések, a spekulánsok, akik addis? (mérhetetlen vagyonokat szereztek- A külkereskede'leni kézbentartása számukra ezenkívül arra isi jó volt, hogy könnyebben kisíbolják küldőidre vagyonukat, a nemzeti vagyon egy részét, melyet a dolgozó nén verejtékéből, áldozatos munkájából harácsoltak össze. Ma már megelégedetten állapíthatjuk meg, hoery külkereskedelmiünk teljes egészében állami kézben van és külkereskedelmünket állami kézben lévő külkereskedelmi vállalatokon keresetül bonyolítjuk leEz a fiafel minisztérium nemzettgazdiasági életünk fontos tényezője lett. Kiegészítette az ország külpo Etikáját és leraknia a szocialista Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá" gokkal n politikai együttműködés után a gazdasági együttműködés alapjait is. Bár komoly haladást értünk el, de még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Ezekkel az országokkal egy egészen újfajta gazdasági kapcsolat alakuilt kiEzekre a kapcsolatokra nem azok a tulajdonságok jelflémzőek, amelyek jellléniaik a kapitalisták és a kapitalista országok gazdasági kapcsolatait Itt most nem arról van szó, hogy egy erősebb kisizApolyoizza a gyengébbet és gyarmatosítsa, amiben nekünk, a magyar nemzetnek is annyi évszázad alatt része volt eleinte Bécsi, majd Berlin és a többi nyugati imperialista! haltaiban által- Itt moist nem ilyen üzletfelek álltak és álllnak egymással szemben. A cél most itt az, hogy kiegészítsük egymás gazdaságát, segítsük egymást, példát véve a nagy Szovjetuniótól. ameHy nemcsak egyenrangú félként tárgyalt vélünk, az őt indokolatlanuil 1 megtámadó és általa legyőzött állammal, hanem nagylelkűen már a fegyverszüneti áíh' pótban kereskedelmi megállapodást, gazdiasági kapcsolatot teremtett velünk és ezzel felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű segítséget adott gépekben és nyersanyagokban iparunk, nemzetgazdasáigunk félépítésére. (Élénk taps-) Át kellett állítanunk külkereskedelmünket más tekintetben is- Véget kellett vetnünk annak a félgyarmati állapotnak, amelyben oly hosszú ideig éltünk, hogy a felszabadulás előtt szánté mhidig csak nyersanyagokat szállítottunk ki és kész iparcikkeket hoztunk be, ami azzal járt. hogy mind az áruk minőségét, minid az árát illetően ki voltunk szolgáltatva a kül- földi kapitalisták kényémek-kedvének. Most az a cél, hogy egyrészt minél több iparcikket szállítsunk ki, természetesen nem elhanyagolva a mezőgazdasági exportot sem, hogy ezáltal minél több munkásnak biztosítsunk iparunkban foglalkoztatást, másrészt, hogy ezáltal a behozatallal r biztosítsuk népgazdiaságunik bizonyos szükséglétéit. Itt is komitoily eredményt értünk el. Ma már ipari kivitelünk több mint 60°/o-át teszi ki egész kivitelünknek. Külkereskedelmi apparátusunknak biztosítania kell nemzetgazdaságunk számára azo"
