Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-4
55 Az országgyűlés 4. ülése 19 és a népi demokráciák következetes békepoütíkájának "eredményeként a nagyhatalmiak újra leültek tárgyalni, de ugyanakkor szükségesnek * tartjuk, bogy ia békef rostnak ránk eső részét változatlanul erősítsük. A rniniszjterelnök úr. amikor a béke kérdésével foglalkozott beszédében és meghatározta a kormány proigiramját a béke megvédése és biztosítása érdekében, 'lényeigéb en egész dolgozó népünk legfőbb vágyát és óhlaját fejezte ki. Dolgozó népünk az ez év május e'lisejei ha. taJimas seregszemlén és a választási harc ideje alatt is tanújelét adta annak, hogy egyik legfontosabb feladatának a béke megvédését tartja. Éppen ezért, mert a mi elemünk a béke, mert jövő boldogulásumknaik egyik döntő előfeltétele a békés fejlődés és mert nekünk, ha békénk van. a többiről saját munkáskezünkkel majd csak gondoskodunk, hozzá kell tennünk. hogy a békét nemcsak óhajtani kell, azt me>g kell. védeni, azért küzdeni kell. A béke védelmének hatalmas tényezője népünk békeaikiarata. De a béke védelméhez a népből vaí'ó, * nép fiaiból álló, a népet^védő hadsereg is kell. Ezért zárta szívébe népünk olyan gyorsan fiatal néphadseregünket, amelynek élén napról-napra mindinkább a munkások és a dolgofzió parasztok sokaiból kikerült tiszteiket látjuk. (T\aps.) Mert a béke katonái vagyunk. örömmel láttuk, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák szívós békeakaratának eredményeként a 'nagyhatalmak Parisban tárgyalásra ültek össze. A magyar dolgozó nép a legnagyobb figyelemimel és rokonszenvvel kíséri azt a szívós küzdelmet, amelyet a Szovjetunió most a r diplomáciai asztalnál mindannyiunk békéjének megőrzéséért és megszílá r dítátaáért folytat. Dolgozó népünk tudja, hogy a béke megvédéséért folyó harcban azzal is ereídiményesen vehetjük ki részünket, ha minél jobbbn és minél gyorsabban hajtjluk végre a termelés frontján előttünk álló feladatokat» ha oi'száguknkat gazdaságilag miniéi erő'sebbé tesszük. Dolgozó népünk azonban azt is tudja, hogy gazdaságilag» politikailag és katonailag egyre erősödő országunk úgy harcolhat egyre eredményesebben a béke erőinek nemzetközi táborában, ha ebben, a harcban szilárdan és hűséggel támaszkodik a nagy Szovjetunióba, hazánk felszabadítójára, a békéért harcoló demokratikus erők legfőbb bástyájára. (Taps.) Dolgozó népünk ezért küldte ki képviselőit a párisi békekongresszusra, ezért készül olyan harci elszántsággal és nemzetközi szolidaritással eltelve '. a budapesti békekonfereneiára, mert a békét nemcsak óhajtja, hiatneim kész érdekében harcolni, azt meg is védeni. T. Országgyűlés: A béke. a haladás, a demokrácia tábora nagyobb, erősebb, mint az imperialisták, a háborús gyújtogatok ereje. A magyar dolgozó nép is büszkén tekinthet vissza a feliszabiaidulás óta elért sikereire. De mindezek tudatában sem szabad lebeesülinünk ellenségeinket. Fokozottabban ébereknek kell lennünk. A demokrácia minden katonájának szem előtt kell tartania, hogy bár megvertük az ellenséget, de a fegyvert _flz ellenség még nem tette le. Ellenkezőleg, minél jobban megerősödünk, annál elkeseredettebb a helyzete, annál szívósabban, alattomosabbian fogjla folytatni harcát. Elsősorban külföldi segítőibe, az imperialistákra fog támlaszkodni. . évi június hó 4-én, kedden. • 56 kémkedni fog, provokációkat követ el, és nincs az az eszköz, amelytől visszariadma, ha feltételezi, hogy azzal megsemmisíti 'eredményeink egy részét, vagy éppen vissza tudja nyerni azt, amit .elveszített. Ezért népi demokráciánk fejlődésének mostani szakában, különösen veszedelmes aiz ellenségnek ez az lalattomos, meglapuló, álcázott működése, és külön: fokozott éberséget követel, éppen mert nehezebben felisimerlhető. ' Viszont a népi demokráciának már ötesztendős tapasztalata áll rendelkezésünkre, és megnyugtathatunk mindenkit, hogy az ellenséget, melyet megvertünk, a nyüt ütközetben, ebben a kísérletben is szét fogjuk zúzni, T. Országgyűlés! A mi pártunk, a magyar dolgozó nép pártja, attól a tudattól vezérelve, hogy célkitűzései helyesek és nemzetünk felemelkedését szolgálják, a legnehezebb helyzetekben is törhetetlen ül folytatta munkáját. Nem estünk pánikba a vereségek hatása alatt és most nem szédülünk meg a sikerektől, de az a tudat, hogy mögöttünk áll dolgozó népünk nagy többsége, természetesen új) erőforrás, az alkotó energiák új tárháza. Mi ebből az erőforrásból bőven akarunk meríteni a további fejlődéshez és minden tehetségünkkel támogatni fogjuk ezt a kormányt, amelynek többsége a kétkezi dolgozók ési pártunk soraiból került ki. E kormányt pártom, a Magyar Dolgozók Pártja, a Függetlenségi Népfront többi pártjaival együtt teljes erejével támogatja, programját helyesli és rajta lesz, hogy ezt a orogramot sokat szenvedett, népünk boldogulás-ára, felvirágoztatására minden térem győíielímesein valósítsa meg (Hosszantartó, nagv taps-) ELNÖK: Parragi György képviselő urat illeti a szó. PARRAGI -GYÖRGY: T. Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mint a Magyar Függetlenségi Népfronthoz csatlakozott kisebb párt szónoka szóljak hozzá la kormányelnök úr áltál előterjesztett kormánynyilatkozathoz,. Bár előttem szólott Piros igen t. képviselőtársam kimerítően méltatta ennek a kormányprogriammnak a jelentőségét, mégis úgy gondolom, hogy nemosia/k az igazi parlamentarizmus Íratlan törve" nyelnek engedelmeskedem» amikor felszólalok, hanem az eíbben az országban oly hatalmasan megnyilatkozó nemzeti egységnek is szolgálatot vélek vele tenni s ezt ;a mieimzeti egységet akarom kifelé és befeflé dokumentálni, amidőn más szempontok szerint, mag súlyponttokról nézve azt. foglalkozóim a kormányprogrammal és egészítem ki Piros képviselőtársam beszédét. T. Országgyűlés! Ezzel a felszólalásommal is bizonyítani akarom, hogy a Magyiatr Függetlenségi Népfront nem mechamikus utón létrejött, külső, látszategység. nem ia régi. Laza és széthulló, sokszor szét is húzó koalíciós politikai játéknak más formáikban, más felállításban való reprize, felevenítése, hanem valóban igazi nemzeti egység, amelyet nem felülről. a régi pártközi értekezletek szabályai szerint teremtettek meg, hanem amely alulról, ai mélységekből, az ország dolgozó tömegei között indult, meg és jött létre a szerves politikai fejlődés eredményeképpen. A mai országgyűlés tehát nem egyéb, mint az 1947—49 évek politikai fejlődésének produktuma. E fejlődés során történelmi szükségletként alakult ki a dolgozó magyar milliók egy-
