Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

609 Az országgyűlés 21. ülése 1949. ban ^elmeilyezetit egészségügyi berendezések használatára és megbecsülésére. Amit a Hortobágyon láttam, tapasztaltam, és aminek annyira megörültem, azt ma, már az ország számos vidéki városában és községében látjuk. Tudom, hogy ezek az újítások el fognak jutni az ország minden részébe, a legkisebb faluba is, s a létesítendő tanyaközpontok útján a tanyai dolgozó parasztnép világába is. Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvény «lapjául ,a dolgozó nép kormánya nagyarányú középítkezéseket fog végrehajtani. Fejleszteni fogja a városok és falvaik közműveit, növeli a város- és községfejlesztés céljaira szükséges bemházásokat. Középítkezésekre öt év alatt 480 millió forintot, város és községfejlesztésre 851 millió forintot, vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére 545 millió forintot fordít. 40 millió forint költséggel 400 új községházát épít, 285 millió forint beruházással kibővíti a meglevő vízvezetékhálózatot különböző helyeken, és nagy tömegeket kapcsolnak be a>z egészséges ivóvízellátásba. Öt év alatt 2000 új kutat építenek 60 millió forint költséggel, hogy a falvak jórészét egészséges ivóvízizei lássuk el. öt esztendő alatt 250 tanyaközpontot kell létesíteni, hogy ezzel is előbbre vigyük a parasztság kulturális elszigeteltségének és elmaradottságának leküzdését. Igen szépek és a magyar falusi nép életszínvonalának felemelése szempontjából nagyjelentőségüek ezek a tervek- Mi, akik egész életünkét falun töltöttük» s ott öregedtünk meg> fel tudjuk mérni a maga valóságában a népi demokrácia kormánya által kitűzött cél jelentőségét: le kell bontani, meg kell szüntetni a város és a falai életszínvonala között még meglevő különbségeket. Tudjuk, hogy ennek a célnak elérése érdekében a munkásoknak és parasztoknak, az egész, dolgozó nemzetnek milyen nagy munkájára, milyen erőfeszítésére, milyen áldozataira van szükség, de azt is tudjuk, hogy a mi népi demokráciánk milyen nagy teljesítményekre képes. A hároméves terv végrehajtása lenyúlt minden falu életébe; úgyszólván minden falunak vitt valami szépet, újat, értékeset. Vannak falvak, amelyek félmilliós vagy enmél is nagyobb Összegű beruházásokat is kaptak. Az ötéves terv végrehajtása meggiyorsí'tjia a falu átalakulásait Ennek az átalakulásmaík igen fonta» része, hogy a falusi szegény dolgozó népnek egészséges épületeket, jó lakóházakat adjunk, hogy az építésügyi minisztérium minden vidék szamára megtervezze az ott legalkalmasabb lakóházformát, és ezeket a mintaházakiait minél nagyobb számban és minél gyorsabban felépítsék az összes falvakban. Ezizel példát foigunk adni azoknak is. akik ek% tehetősek az építkezéshez, de eddig nieira. csináitjak semmit egyszerűen azért, mert nem álltaik előttük jó példák; nem figyelmeztette őket senki sem arra, hogy iái szülőktől és a nagyszülőkből örökölt rozoga házakat őrizni értelmetlen dolog, és legtöbbször bűnös egészségrontás a gyermekekkel és unokákkal széniben. Az építésügyi minisztérium különböző nagyjelentőségű feladatainak vizsgálatába nem kívánok belemenni- Örömmel olvasóim a költségvetés bevezető részéiben, hogy a nagy Szovjetunió építőiparának munkamódszerével, a szovjet nép, a szovjet építőmunkások és sztabJano viták tapasztalatainak felhasználásával, évi december hó 16-án, pénteken. 610 széleskörű elterjesztésé vei és a # gyakorlatba való átvitelével milyen nagy mértékbieín tudjuk emelni a magyar építőipar szánvonalált Helyeslem azt a vidék szempontjából nagyjelentőségű ítényt, hogy Szegeden, Debrecenben, Cegléden, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Gyulán és Kaposvárott építőipari tanulóiskolákat létesítettek. Ezael megszűnt iaz a hátrányos állapot hogy ilyen tanulóiskola az egész ország területén csak Budapestem működött. Most már a vidéki városokban vagy a környékükön dolgozó építőipari tanulóik is bejuthatnak a lakóhelyükhöz ífiölidlrajíziijljag legközelebb fekvő iskolába, és így gondoskodás történik megifelelő szakmai kiképzésükről. Ezek az iskolák, és egyáltalában az építésügyi minisztériumi: munkája, hozzláaárulinialk népgaz daságunk fejlődéséhez, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez, a szocializmus építéséihez. T. Országgyűlés! Minthogy az építésügyi minisztérium munkáját a munkás-paraszt szövetségi szempontjainak: figyelembevételével, az ipari munkásság és pártjának vezető szerepét tekintetbe véve egész dolgozó népünk, javara végzi, meggyőződésemi, hogy a költségvetésnek az életben való megvaióeítéisa nagy mértékben hozzá fog járulni ial falu életszínvonalának emeléséhez. r A költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Elénk ta*ps.) ELNÖK: Az építésügyi miniszter úr kíván szólni. DARVAS JÓZSEF mfotiszter: T. Országgyűlési! A Magyar Népköztársaság i'ejllődésénefc ós a szocializmus építésében megtett előrehaladásunknak egyik jelentős bizonyítéka latz a döntő változás, (amely a hároméves terv során, de különösen a harmaduk tervévben építőiparunk fejlődésében bekövetkezett. Amikor az országgyűlés az elmúlt 'évi költségvetést tárgyalta, építőiparunk lényegében még a szervezés kezdeti stádiumában volt. Az álllamosítás idején a múltból nagyon súlyos örökséget vettünk át. mert Magyarországon a múltban szervezett, komoly, nagyiparjellegű építőipar sohasem volt. Az építőipar a mmítbam. inem megszervezett, állandó jellegű vállalatokból állott nálunk, hamem kisebb-nagyobb spekuláns vállalkozásokból, legtöbbször csak egy-egy cégtáblával, irodával, néhány állványnyal, jó összeköttetésekkel, s alkalmilag összetoborozott, alaposan kiuzsorázott és hamarosan szélnek bocsátott munkásokkal. Bármenynyi munkást , foglalkoztatott is az építőipiar, nem volt nagyipar, hanem szinte még a, céhszerű (kézműipar majdnem középkori módszereivel dolgozó spekuláns váliiadlkozió iparsok-sok lelkiismeretlen tőkésvállalkozónak dús vadászterülete. Az államosítás tette -lehetővé, s népi demokráciánk hatalmas arányú fejlődése, a hároméves terv nagy építkezési programija tette sürgős felad/atttá, hogy majdnem a semmiből, valójában üres keheitekből megteremtsünk egy komoly, szervezett, uagyipari jellegű építőiparltu De ugyanez tette szükségessé azt is, hogy az építés- és közanunkiaügyi minisztériumból, ebből » lényegében közigazgatási, ai Mastoth-hagyományokkal megterhelt minisztériumiból valóban és nemcsak nevében építésügyiminisztériumot alkossunk, operatív, a termelést irányító minisztériumot. Ez az átalakulás a minisztériumi most tárgyalt költségvetésiben is tükröződik, Költségvetésünk sokkal kisebb, mint a tavalyi volt