Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
611 Az országgyűlés 21. ülése 1949. évi december hó 16-án, pénteken. 612 nem azért, mintha a minisztérium jelentősége és feladata csökkent volniai, ellenkezőleg, az építésügyi minisztérium jelentősége, és feladatai hatalmasan megnőttek. Költségvetésünk azért csökkent a mulít évivel szemben, inert a főigazgatóságok é? a megyei igazgatóságok megszüntetésével a minisztérium munkájának súlya az igazgatásról a termié-lésre, az építkeziési üzemekre, váill álatokra ég építési helyekre tevődött át. A minisztérium átszervezési munkája lényegében befejeződött. Ez az átszervezés természetesen nemcsak azt jelentette, hogy , a , közigazgatási feladatokat leadta a miniisztéráum, hanem azt is. hogy olyan főosztályokat Jefesítettünk, amelyek — mint például a műszaki főosztály, a munkaügyi főosztály — operatív munkánk Jobb elvégéséhez, az építésügy korszerűsítéséhez, műszaki színvonalának felemeléséhez feltétleniül szükségeseik. De különösen ebben az esztendőben igen jelentőisi lépést tettünk előre nemcsiak a minisztérium, hanem az egész építőipar megszervezésének területén, is. Az államosítás idején még csak 18, egy évvel ezeliőtt 23 építőipari nemzeti vállalatunk volt két ipari központ irányítása alatt. Ma 81 nemzeti vállalatunk működik és 6 ipari közponr tunk van- Az államosítás idején még csak 4000 munkás dolgozott az államosított magasépítőiparban, ez év nyiarán pedig már 87.000, a műszaki és tisztviselői személyzettel együtt 95.000 fő. Az építőipar nehéz szervezési munkájával együtt, valóban menetközben hatalmas, ngrásszerüeini növekedő építési feladatokat is éí! kellett végeznünk. Míg 1948 _ ban. a múlt esztendőben 450 millió forint volt az építkezési beruházások össizege, ebben az évben már 1400 millió forint értékű munkát végeztek el nemzeti vállalataink- A nemzeti vaälalatok maximális havi kapacitása a mul't esztendőben 75 millió forint volt. Ebben az évben ez már megháromszorozódott, 220 millióra,. A munkahelyek száma is ugyanilyen arányban nőtt meg, és erre jellemző, hogy ez év nyarán az egyidőben végzett építkezések száma megközelítette a 2000-et. A minisiztérium felügyelete alá tartozó téglaés cserépgyáriak ez évben 375 millió téglát gyártottak, az 1947- évi mennyiség 200% ^át. Ha a miagaeépítőipar hároméves tervtelj©sítését nézzük, azt látjuk, hogy a hároméves tervben előirányzott nem egészen kétmilliárd forint építkezési beruházással szemben 2400 millió forint értékű beruházást végzett el a magasépítő ipar, ami 124%-os. tervteljesítést jeilemt. Az építkezési beruházásoknak ez a hatalmas megnövekedése lehetővé tette az építőipari munkanélküliség teljes felsizámoiliását. sőt a nyári hónapokban már komoly munkaerőhiányunk is mutatkozott, főleg szakmunkásokban!. De jelentős lépést tettünk előre az építkezések idényjeMegének megszüntetése terén is. Már az elmúlt télen is 22.000 építőmunkást foglalkoztattunk, amire a kapitalista rendszerben sohasem volt példa. Most,_ deeamfber közepén pedig, a mai •napon még mindig 75-000 munka* dolgoizik az építőipariban, a műszak ai aikkiall és a r LÍsztviseilőkkel együtt 82.000. Egy többszázmilliés építési program megszervezésével biztosítottuk azt- hogy egész télen át átlagban 55—60 ezer építőmunkást fogunk maid foglalkoztatni. Ugy hiszem, t. Országgyűlés, nem kelU mindennek a jelentőségét külön is kiemelnem, ha tudjuk azt iogy építőmunkásságunk tízezrei a Horthy-Magyarországon áMandóan munka nélkül voltak, vagy az év néhány napjában jutották csak munkához. De mindezieken túl a kereseti viszonyok i? állandóan javulunk az építő iparban. Április óta, az új kollektív szerződés megkötése óta az építőipari munkások átlagos órakeresette a növekvő teljesítmények eredményeképpen mintegy 20%-kal emelkedett' ami természetesein az olcsóbbodás révén a reálbérben még jóval nagyobb emelkedést jelent. Ez a helyzet nálunk az építőiparban- Hatalmasan növekvő beruházások, állandó és biztosított munkaalkalom, emelkedő életszínvonal az építőipari munkásság számára' .soha neui látott építési tevékenység- A háborús pusztítás nyomai szinte teljesen eítünítiek. A háború folyamán elpusztított .lakásállományból 1110.000 lakást állítottunk helyre, több mint 62.000 új lakás, illetőleg lakóház épült, ebből több tízezer .a cMgozó parasztok, főleg az újgazdiák számára, új otthonul a eselédlakások odúi helyettA volt nagybirtokok területén úl faluk nőttek ki a földből. A bányatelepek és az ipari telepek mellett új muiikáslakóteilepek épülnekAz ipari üssemek, kórházak, iskoláké óvódák, kultúrotthonok, napközi otthonok százait^ és ezreit építettük újjá» vagy teljesen újakat építettünk. Soha Hor'Jhy-Magyiarorsiziágon ilyen méretű építkezési tevékenység nem volt. De nemcsak mennyiségben múlja felül népi demokráciánk építésügye a toapitalijfcta rendsiztert, hanem az emberről, való gondoskodás, az építéspolitikai gondoskodás tekintetében is- Ezrével felépült, s ezután épülő munkás lakásaink nem egészségtelen odúk többé, hanem egészséges, kényelmes otthonok, nagy többségükben kétszobás lakások központi fűtéssel, fürdőszobával, s hideg-meles' folyóvízzel. Az úgynevezett munkáslakásnak azt a típusát, amely a kapitalista rendszerben a szoba-konyhás odúkat jelentette a külvárosi sivár bérkaszárnyákban, a mi építéspolitikánk^ többé nem ismeri. De egészséges, korszerű, új üzemeink, szociális és kulturális építményeink ^ is »az emberről való gondoskodás, az új szocialista építéspoilitifca szellemét tükrözikHa mindezt összehasonlítjuk azzal, ami a kapitalista országokiban vain, — ha aalt látjuk például, hogy az Egyesült Államok 1950-es költségvetésében csak 3% az építkezések összege; ha azt látjuk, hogy Angliában a háborús pusztulásoknak alig csak egy kis részét állították még helyréi, és hogy ismétlődő tüntetések vannak a lákásnyomor miatt: ha azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, ,a kapitaiista országokban mindenütt az építőmunkások százezrei vannak tmunka nélkül: akkor ai építésügy területén is világosan ilátszik a szociajlizmust építő népi demokráciánk hatalmas fölénye a kapitalista országokkal szemben. —— T. Országgyűlés! Eddig az eredményekről beszéltem, és ezek <az eredmények — különösen, ha számításiba vesszük aizt, hogy építőiparunk a telepített iparokkal szemben súlyos hátrányokkal indult a fejlődés felé — nem lebecsülendőkDe hadd beszéljek most a hibákról és hiányosságokról is. Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az építőiparról. Ez a határozat kemény, de igazságos birálatban részesítette az építőipart s rámutatott a főhlbákra, hiányosságokra, elsősorban a magas ön39*
