Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

589 -Az országgyűlés 21. ülése 1949. inté&inényes -üdültetésben. Azokon a helyeken üdültek a mi dolgozóink, ahol azelőtt a Horthy­világ lovagjai, hercegek, .grófok, bárók, méltó­ságos urak és hölgyeik üdültek- Ma már Lilla; Füred, Galyatető, Balaton, Hévíz és a többi üdüflő, mind-mind a dolgozók pihenését, jólétét és egészségét szolgálja. Dolgozóink eljutottak a bulgáriai, csehszlovákiai üdülőhelyekre is, ahová ezelőtt esak a feudális és kapitalista urak járhattak. A dolgozók növekvő szociális igényét szol­gálja az a 180.000 lakás is, amely öt év alatt fog felépülni; ezzel megszűnik lakáshiány, amelyet ;a fasiszták hagytak ránk örökségül. Egészséges, világos, napfényes, fürdőszobás, modern lakás okihoz fognak jutni dolgozóink. T. Országgyűlés ! Gerő elvtárs a napokban terjesztette be a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervét; részleteiben ismer­tette a feladatokat és ismertette azokat az eredményeiket is, amelyekéit öt esztendő múlva, illetve már az öt esztendő folyamán is el fo­gunk érini. A t. Országgyűlés elfogadta ia tör­vényjavaslatot, az ötéves terv törvény lett, .a. magyar dolgozók yégre fogják hajtani a ter­vet minden részletében, mert ez a terv a ma: gyár nép terve­ötéves tervünk ^ munkájában, a szocializ­mus építésében továbbra is számíthatunk a nagy Szovjetunió segítségére és segítséget je­lent számunkra a népi demokráciák országai­val való gazdasági együttműködés r is. ^agy feladataink teljesítésében segít a Párt és r utat mutat továbbra is szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. (Lelkes, ütemes tav*.) Haddi fejezzem be beszédemet Rákosi elv­társ szavaival (olvassa): »Ma, amikor egy győztesen megvívott nehéz harc után erőben, tapasztalatban gyarapodva, magabiztosan -fo­gunk új munkánkhoz, hálatelt szívvel emléke­zünk meg a hatalmas Szovjetunióról, a ma­gyar nép nasjy barátjáról, a holes szeretett Sztálinról. Mögöttünk áll a hatalmas Szovjet­unió védő karja. Ez a tudat ad erőt, biztonsá­got további utunkra:, belőle merítünk új lendü­letet, új elszántságot arra. hogy tántoríthatat­lanul haltadjunk tovább új küzdelmek és győ­zelmek felé. Ez a terv a békét, a jólétet, a ma­gyar dolgozók életszínvonalának, emelését, bóliduguláisát és boldogságát jelenti«. A nehézipari minisztérium most beterjesz­tett 1950. évi költségvetése is ezt a célt szol­gálja; azt szolgálja, hogy első ötéves- népgaz­dasági tervünket minél jobban, minél, eredmé­nyesebben tudjuk teljesíteni. A «nehézipari mi­nisztérium 1950. évi költségvetése a nehézipar, a gépipar fejlesztését szolgálja, ami alapja egész ötéves tervünknek. A nehézipari minisz­térium költségvetése ötéves tervünk első esz­tendejének előfeltételeit biztosítja. A nehézipari minisztérium 1950. évi költ­ségvetését pártom, ia Magyar Dolgozók Partja nevében s a nehézipari dolgozókés a magam nevében örömmel elfogadom. (Élénk ta<ps.) ELNÖK: Szólásra következik? SZABÓ PIROSKA teauző: Katona Sándor! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. KATONA SÁNDOR: T. Országgyűlés! A nehézipari minisztérium költségvetésének bevezetésében olvassuk, hegy ta minisztérium feladatait ebben az évben már az a célkitűzés határozza meg, hogy Magyarországot egy olyan mezőgazdasági országhói, ^melynek vi­szonylag fejlett ipara van, olyan ipari országgá tegyük, amelynek fejlett mezőgazdasága van. évi december hó 16-án, pénteken. 590 Éhben a célkitűzésben mindannyian egyet­értünk; egyetértenek azok a dolgozó parasztok is, akik vállalták és vállalják a szocializmus építését a, falun és vállalják az e feladatból adódó összes tennivalókat. Ezért a magam s a Független Kisgazdapárt nevében elfogadom ,a nehézipari minisztérium költségvetését. Egyetértek azzsal, hogy a szocializmus épí­tése nem mehet végbe a termelő erők nagy­arárnyú fejlesztése nélkül, s hogy a termelő erők fejlesztése megkívánja a nehézipar meg­erősítését. A miagyar ipar az eltmúlt időben a német nagyipar, a nyugati nagytőke függvénye ós tartozéka volt. Önálló, a magyar nép érdékei szerint való fejlesztéséről nem lehetett szó­1945-ben, amikor a diadalmas Vörös* Had­sereg Magyarországot felszabadította a fasiszta elnyomás alól. ebben a tekinltetben is döntő fordulat következett be. Az iparfejlesztés lehe­tőségei különösen megnövekedtek akkor, ami kor a felszabadulás után az ipariban és a hitel­életben is megsemmisítettük a nagytőke urai­imát. T- Országgyűlés! Jól tudjuk, hogy a o* a " gyár mezőgazdaság mostani állapotában, a mia­gyar föld mostani felaprózottságában!, nem maradhat meg. A kezdetleges eszközökkel, el­maradt munkamódszerekkel, főleg emberi és állati munkaerőveil dolgozó masrvar paraszt­gazdaságok nem tudnak olyan mennyiségben, olyan minőségben és olyan olcsón termelni, hogy a világverseny jelentkezése esetén is ver­senyképesek lehessenek- Anyagi tekintetben pedig nem olyan erősek, hogy az esetleg jelent­kező válságokkal, nehézségekkel külön-külön meg- tudnának birkóani. Népünket tanács ok­kal, útbaigazítással, irányítással, gépek és más termelőeszközök juttatásával kell rávezetni az egészséges fejlődés útjára ott is, ahol még eddig erre az útra nem lépett rá­Gépek nélkül nincs mezőgazdasági tömeg­termelés, tömegtermeilés nélkül nincs alacsony önköltség nehézipar nélkül nincsenek mező­gazdasági gépek. Ezzel a parasztoknak és mun­kásoknak egyforanau tisztában kell Ifenniök. Pa­rasztságunk nagy többsége már látja, hogy a fejlődés útja egyedül és kizárólag a nagyüzemi termelés- A nagyüzemi termelésnek nálunk legalkalmasabb forrná ja a szövetkezet, a. szö­vetkezeti gazdálkodást pedig a mezőgazdasági gépek szaporításával tudjuk gazdaságossá, egészségessé, a szövetkezeti tagok számára az eddigi színvonalat meghaladó mértékben jöve­delmezővé tenmi. Néhány iniappal ezelőtt tárgyaltuk az ötéves népgazdasági tervről szálé törvényjavaslatot. Paraiszttársaim még emlékezhetnek arra. hogy az^ ötéves terv 8 milliárd forint beruházásit * irányoz elő közvetleaiül a mezőgazdaság szá­mára, a mezőgazdaságot érintő ipari, közleke­dési, építkezési, egészségügyi és kulturális be­ruházások teljes Összege pedig 12.5 milliárd forint, A törvény javaslat tárgyalásából tudjuk, hogy a konmiány a mezőgazdaságban: beruhá­zandó összeg 50-3 százalékát gépesítésre szán­dékozik fordítani. (11.00) Egy ilyen arányú gépesítés, amely az eredményeket nézve, annyit jelent, hogy 1954-ben 500 gépállomáson 22800 állami traktor, 1400 arató-cséplőgép. 2570 új cséplőgép és naigyszámú egyéb nagy és kis mezőgazdasági gép fog dolgozni, csak a nehéz­ipar termelésének megfelelő mértékű fokoza­tával lehetséges. A falusi reakció, a régi világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom