Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

591 Az országgyűlés 21. ülése 1949. ittmaradt emberei, akik természetesen vissza­áhitozzák a szabad kizsákmányolás időit, a klerikális reakció emberei a gépállomások .meg­jelenésében igém sok helyem valaani sátáni cse­lekedetet, a traktorokban pedig pokolra való ördögi masinériát láttáik, ilyen értelemben pró­bálták befolyásolni a hiszékenyebb ímbereket­A ku lakok, a gazdag parasztok, akik azonnal észrevették, hogy a gépállomás létesítése, a traktor megjelenése lehetetlenné teszi számukra az igauzsora folytatását, eget-földet megmoz­gattak, hogyha dolgozó parasztokat bizalmat­lanokká tegyék a gépállomások személyzetével és a gépekkel szemiben. Ez a bizailimaitlanság azonban csak a legritkább esetben jelentkezett a nép között, s ahol volt, ott megszűnt, és a gépek, a gépállomások dolgozói külÖn-küilan és együtt, megnyerték a masnik politikai es gaz­dásági csatájukat a falun. Az ő győzelmük mindeneikellőtt a szocializmus győzelme, a mun­kás-paraszt ezövetségr győzelme volt. A gépállomások számla hónapról-hónapna szaporodik, felszerelésük peidig . egyre tökéle­tesebbé válik. A nehéziparri minisztérium az előttünk fekvő költségvetés bevezető részében azt mondja, hogv mezőgazdaságunkkal, üze­mleinket, közlekedésünket a legjobb minőségű gépeikkel és berendezésekkel (kívánja , ellátni­Ez a törekvés érvéiniyestíjlit málr eddig is a fa­lusi gépállomások felszerelése körül, és rész­ben ennek isi köszönhetjük, hogy mindenütt, ahol gépállomás van, naigy lendületet kapott a termelőszövetkezeti imozgaTom. Az évről-évre javuló eredmények, különösen pedig az 1949. esztendő eredményei bizonyították á gépi mű­velés, a nagyüzemi gazdálkodási módszerek előnyeit- A szántásban, vetésben, az araJtásIban, sőt méig a kapáisnövények megmunkálásában is megmutatkoztak az előnyök azoknak a gaz­dálkodásával szembein, akik kis földjeik egyéni megműveléséihez csökönyösen ragaszkodtak, A tapasztalaitok alapján elindulva, egyre töfob kis- és középparaszt szeretné megszerezni a maga számára azt a jobb és gyorsabb műve­lést, a különböző mezőgazdasági feladatok jobb és gyorsabb elvégzését, amit csak ia gép bizitio­sít. A dolgozó parasztot józan esze állítja a gép pártjára. Ez a józan éfez megmondja neki azt is, hogy a páíntlikiaföldeken semouiitt sem. le­azt is, hogy a pántlikaföldeken semmit sem le­hetne kihasználni a gépéket. Elképzelhetetlen, hogy a traktor elvállaljon olyan munkák, - amelyből félórányi «sik az egyik dűlőre, fél­órányi a másikra, a két munka között pedig hat-nyolc kilométert vagy még ennél is többét üres vándorlással kellene megtennie a gépnek. A falu életében egyre ritkábban halljuk a hivatkozást a régi jó világra és ebben a diol­gOBÓ parasztság szemmellátható gyarapodása mellett a legnagyobb része a gépeiknek- amel­lett a gépállomási dolgozók felvilágosító mun­kájának van. Az úgynevezett »tógi jó világ­ban« Magyairo'rszálgon a dollgozó parasztság, a falusi szegény emberek, általában a mezőgazda­sági dolgozók érdekében soha semmi nem tör­tént és ha egyszer-egyszer mégis hallunk va­lami visszakívánó hivatkozást a múltra, kér­dezzük csak meg egész nyugodtan, hogy azok" ban a régi jó időkben mi volt nagyobb isten­verése: a búza 6 forintos ára-e vagy a 24—-26%-cHsi bankkaimatláib és hogy a csendőr volt-e nagyobb áldás Vagy a ^ vaskarfel ? A népi demokrácia kormányának gomdlosr­kodásía hónapról~hóuapra, sőt hétről-hétre fo­kozódik a mezőgazdaság fejlesztése, korszerű­sítése tekintetében és nyugodt lelkiismerettel ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi december hó 16-án, pénteken. 592 elmondhatjuk, hogy a magyar dolgozó paraszt­ság életszínvonala állandó növekedésben van­S miauéi több lesz a korszerű, hasznos mező­gazdasági gép a falun, annál közelebb jutunk ahhoz a z állapothoz, hogy a város és a falu ékfimódja és életformája között megszűnnek a külömJb&égeJku (Élénk ' taps.) A néhézipaT fejlesztésének a falu szem­pontjaiból másik örvendetes következménye a niunkáskeireslet- Az ötéves tervről szóló tör­vényjavaslatból tudjuk, hogy 1954-ig az ipar­ban 480.000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani, meg kell szervezni a csak időszakomként foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók egyrészének bevonását ig az ipar munkájába és ezzel őket állandó fogiaikozáis­hoz és keresethez kell juttatni- A borsodi és a pécs-mohácsi iparvidék nagyarányú fejlesz­tése mellett gondoskodás történik arrói!_, hogy az elmaradott, mezőgazdasági jellegű vidékek, a Tiszántúl, Duna-Tisza köze és a Dunántúl iparban szegény váirmegyéi gyárakat, üzeme­ik ©t kapjanak. A mezőgazdaság fokozódó gépe­sítésének természetes következménye, hogy a mezőgazdasági termelésben csökkenni fog az emberi mimfcaerőszükséglet, de az ipar és első­sorbam a nehézipar fejtesztése nemcsak a mező­gazdaságban felszabadni'ó munkaerőiket tudja átvenni, hanem az egész munkanélküliséget felszámol ja, megszünteti. Minél nagyobb munkástömegei vesz át az ipar a mezőgazdasáigi népességből, annál eleve­nebb, élőbb lesz a. 'kapcsolat az ipari dolgozók és a mezőgazdasági dolgozók nagy tömegei között. A falusi munkaerőknek az iparban való foglalkoztaittása nemcsak állandö biztos kerese­tet, nyugodt megélhetést biztosít a faluból az iparba bek&rült dolgozóknak, haneon ennék az új munkástönieginek a politikai átnevelését, a szocializmus harcos, építő táborába való beépí­tését i& meggyorsítja. E,z az új munkástömeg természetesen nem fog teljesen elszakadni a falutól Családi, rofconi érzelmű kapcsolatok számtalan száilla fűzi odia, ahonmiam elinduUti, és ezeken a kpacsolat okom keresztül gyorsítani tudlja a falu közgondplkozásánalk! átalakulását, részt vesz a falu szocialista nevelésének mun­kájában­A nehézipar fejlesztésének a béke megvé­dése szempontjából is nagy jelentősége van­A Rajk-p erben, a legutóbbi niapóikban pedlig a Kosztov-perfben láithattuk, hogy az imperialislta tábor milyen céltudatosan végzi a miaga béke" bontp munkáját, próbál előkészíteni egy har­madik világhálborút. Látjuk, hogy Jugoszlávia konmányániak élén a nyugati imperialista- ha­talmak egyik f őügynöke áll, aki a hazaáruló Raakibandávial szövetkezve hajlandó letit volna Magyarországot fegyveres erővel is megtá­madná, és arra törekedett, hogy Bulgáriát, Al­bániáit saját személyes uralma alá hajtsa. Nem lelhet kétségünk abban, hogy a Tito-banda az utasításokat az amerikai imperialistáktól és háborús uszítóktól, a dolgozó emberiség legna­gyobb ellenségeitől kapta. Hatalmas szövetségesünk és .barátunk, a Szovjetunió, Sztálin generalisszimusz bölcs ve­zetése alaltt szilárd elhatározottsággal és a győ­zelem biztos tudatában vezeti a világ népeinek békemozgialmát, áll élén annak a békearcvonal­nak, anueiynek Magyarország is erős bástyája, amint népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás megállapította. (Naav taps.) A béketáborban csak úgy tudjuk betölteni a magunk hivatá­sát, ha belső biztonságunk, nyugalmunk, építő 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom