Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
561 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi december hó 15-én, csütörtökön. 562 a munkaverseny, e^etn béliül az egyéni verseüy terén. A könnyűiparban ezen a területem még szeptember elején is komoly lemaradás volt. A bőripari sz&Jkmában meß: szeptemberben mindössze 1800 egyéni versenyző volt, november végén 'ácsomban már 7500 egyéni versenyző van, és ilyen mértékben nő, etrősödik nia:pról-na/pra az ipar' termelékenységiéi A szombathelyi cipőgyár 500 dolgozója köziül 420-aini vannak egyéni versenyben, hogy ezzel elősegítsék dolgozó népünk további fejlődését- A Miaigyar Pamutiparban szeptemberben még csak 70 egyéni versenyző vollt és az üzemben mindössze csak 28-an teljesítették 120%-om felül, november végére már 2917 dolgozó Versenyez, és enniek nyomán ebben az üzemben 353 dolgozó 120%-on felül teljesít. Ezzel a néhány adattal azt óhajtóttam. ialá~ támjasataini, hogy ipanwikban és ezen belül a könnyűipar dolgozóinál milyen hatalmas ,a fejlődés, milyen óriási lehetőségeket biztosít ez a hároméves terv megvalósítása után, öté ve® tervünk beindításánál. Hogy ezt is sikerről hajlttiuk végre, arra biztosíték, hogy dolgozó népünk harcát olyan párt vezeti, mint a Magyar Dolgozók Pártja, olyían vezér vezeti, mint Pártunk tanítója, dolgozó inépüník vezére, Kákosi Mátyás. (B<»s§éty$ar£ó. lelkes, üteme'® taps.) Természetesen népi demokráciánk eredményei, munkásosztályunk hatalmas, fejlődése és lelkesedése visszatükröződnek a könnyűipar költségvetéséiben is,, amely költségvetés ugyamcsak 'az 1950. év költségvetése, de szem előtt tartja népgazdaságunk ötéves tervét. Ez a költségvetés már mindinkább megközelíti a szoeialisth: költségvetést — mondotta Kossá elvtárs. Egyre szélesebben tiárj.a fel 'azokat az ú;i bevételi forrásokat, amelyeik a tőkés államokban ismeretlenek. Ez csak olyían országiban, lehetséges, 'ahol a dolgozók a termelőeszközök birtokosai- A munkaverseny ek, a termelékenység fokozása, az újítások, a munkának jobb megszervezése újaibb bevételi forrásokáit nyitnak költségvetésünk számára. Népgazdaságunk új, ötéves terve komoly feladatot jelent iparúink számára. Bár ma elsősorban a nehézipar fejlesztése gtazdasági életünk 4öntő láncszeme, mert tőle kíapja korszerűsítésre váró könnyűiparunk és mezőgazdaságunk azokat a gépi berendezéseket, azokat a traktorokat és kombájnokat, amelyek a ma' gyfar munkásosztály, dolgozó parasztságunk» egész dolgozó népünk jólétét, r fejlődését szolgálják, de Gerő elvtárs beszámolójában aláhúzta, hogy ha az Ötéves terv időszaka alatt a könnyűipar fejlődése lassúbb is, minta nehéziparé, mégis igen gyors lesz, mert az életszín" vonlai hatalmas további növekedéséihez könnyűiparunk termelésének növekedését kell biztosít ami. Ezenkívül könny uiparunknak alz akkumuláció szempontjából iis igen komoly feladata van. Komoly segítséget kell biztosítania nehéziparunk növekedéséihez. Hogy könnyűiparunk feladatát teljesíteni tudtja, természetesem szükséges új gyárak és új üzemek létesítése. Ezért írja elő ötéves nemzetgazdasági törvényünk, hogy a tervidőszak alatt számos ú.i könnyűipari üzemeit és> 'gyárait létesítünk. Lényegében új ruházati nagyipart teremtünk és ezáltal a ruházati termelés a tervidőszak alatt 250 száza* lékkai emelkedik. De ; a fa- és bútoriparnak is komoly fejlődésen kell kereszitülmennie, hiszen a tervidőiszak alatt 250 százalékkal növeli termelését- A btőr- es cipőgyárak termelésének növekedése 78 százalékkal, és 1954-ben országunkban 11.4 millió pár cipőt fognak gyártani. Üj üzemek és gyáriak létesítése mellett a könnyűipari minisztérium feladata, hogy megoldja az ötéves terv időszaka -allait a könniyű- ( iparhoz sísékségesi 120.000 új niunkaeirő kérdé" ' sét. Az új munkerők beállítása mellett a fejlődő ipar megkívánja, hogy á szakmunkások számát is nagy mértékben emeljük. (17.00-) Ezért már az 1950-eg költségvetés biztosítja, hogy 489 tanfolyamot indítsunk, amelyeken közel 20.000 dolgozó nyer olyan képzést, hogy a könnyűipar valamelyik ágában már 1950-ben munkába állhat. Ezért a költségvetés alsófokú ckfetásra 5.5 millió forintot irányoz elő. Az új üzemek és gyárak létesítése nemzetgazdaságunk olyan kérdését is megoldja, mint az iparban szegény vidékek ipa a* okítása, s ezért cslak üdvözölni lehet a minisztériumnak az oktatással kapcsolatos előirányzatait. A tervidőszak alatt létesítendő gyárak és üzemek nemzetgazdaságunk igen jelentős fejlődését jelentik, ezek mellett azonban: iparunkban, különösen a könnyűiparban még olyan tartja lék áll rendelkezésünkre, amelynek felhasználásával igen komoly jövedelmet biztoisíthaitwnfc dolgozó népünk számára: ez gépeink és üzemeink korszerűsítése és megefelelő kihasználása, az üzemek helyes profilozálása, és emellett az a hlaitalmas lendület, amely a munka vér s enyhen, s az újításokban máris hatalmas eredményeket mutat fel.. Itt külön mes- kell említenem azt a mozgalmat, amelyet, — mint minden más területen — szintem a Szovjetunió példája nyomán építünk országunkban, a sztahanovisták mozgalmát, amely nálunk most van születőben, de amelynél már hatalmas eredményeknek vagyunk szemtanúi. Legjobb sztahanovistáink sok száz és ezer százalékkal haladiák tál az elavult normákat, és tralátják meg annak lehetőségét, hogy dolgozó népünknek minél többet nyújthassanakA sztíahanioivisftia mozgalom a könnyűiparban is jelentős eredményeket mutat fel. Különböző üzemeknek vannak már síztahíamovi'stái. Hogy csak néhányat enilítsek: Panyi Perencné óbudai munkásasszony 380 százalékbal, Blum Lajos újpesti asztalos 570 sízázalékfcal, Vlarga József bőrgyári munkás pedig- 578 százalékkal teljesítette túl normájáit. De rajtuk kívül még számosan mutatniak utat munkásosztályunknak az új lehetőségek felé. Iparunk és nemzetgazdaságunk további fejlődése szempontjából igen nagy segítséget jelent a kutatómunkk szélesítéise s ezért csak örömmel lehet tudomásul venni, hogy erre igen nagy összeg, 9,536.000 forint van előirányozva a tárca költségvetésiéiben. 13 .önálló kutató szerv fogja ezt a munkát végezni, és nem kétséges, hoiírv 'Országunk gazdasági életéiben ez a befektetés sokszorosan fog visszatérülni. |A könnyűiparra igen jelentős feladat ^ vár az exporft teaiü'letén, mert kivitelével 1 jelentősen hozzájárul és a jövőben is hozzájárulhat nyersanyagok, gépek és egyéb szükségleti cikkek behozatalához, a)mti az ötéves terv .előfeltétele. Ehhez azonban az szükséges, hogy ipari ítetrmelésünket mennyúisiégileg és minőségileg magasszínvonalúvá tegyük. Ez nemesajk azl exportra menő árunál szükséges, hanem álltalábam, minden árunál elsőrendű feladatunk- Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, dolgozó népünk nemcsak azt várja tőlünk, hogy az áruk olcsók legyenek, hanem azt is, hogy sízolidalk, tartósak és jóminőségűek legyenek. Ez is /