Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

563 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi egyik fonftos feladata a könnyűipari minisztlé­rïiiiminak. Mindent összefoglalva megállapítiható, hogy Bi f költségvetés mindern, tétele a nép érde­kéiben álló feladatokra mozgósítja dolgozó né­pünkéit. Ezért a költségvetést' amely hazánk további felemelkedését szolgálja, pártom, a Magyar Dolgozóik Pártja nevében elfogadom. (Elénk taps) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Király Gergely! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó­KIRÁLY GERGELY: T. Országgyűlés ! Könnyűipari termelésünk az orsizáffépitő öt­éves terviben nehéziparunk ' mellett is igen gyors ütemben fejlődik. Országunk ipari fej­lődése a hároméves tervben hatalmas -méretlek­ben bontakozott ki. Az üzemek és gyárak álla­mosítása során a® iparügyi tárcára olyan fel­adatok vártak, amelyek szükségessé tetlíték, hogy a tárcát könnyű- és nehézipari miniszté­riummá építsük 'ki, hogy a szocializmus, terv­gazdálkodásában a könnyű- éis nehéziparra háruló feladatokat miniéi tökéletesebben és eredményesebben tudják megoldani­Ha a tárcához tartozó üzemieket tekintjük és hozzájuk számítjuk azt a 263 új ipari üze­met, amelyet az« Ötéves tervidőszakban az ipar­ban létesítünk,, hatalmas távlatokban bontako­zik ki könnyűiparunk fejlődése­Iparunk nagyarányú fejlődése végleg meg­fctzünteti országunkban a munkanélküli séget. A hatalmas 'beruházások neinzeftgaizdaságunk fel­eme Ikedését és országunk megerősödését viszik előre, amin keresztül Magyarország évszáza­dos elmaradottságát pótolni fogjuk. Ezeknek a hataiímas feladatoknak meg­oldására kemény, szívós munkát kelil végeznie a magyar dolgozó népnek, tanulva a Szovjet­unió sztahanovista mozgalmából. A magyar munkáisosztálynak és dolgozó parasztságnak e feladatok elvégzéséire újításokkal és új munkamódszerekkel keli! felkészülnie, amelye­kiem keresztül népi demokráciánk felemelkedé­sét visszük előbbre a sízocializmus útiján­A magyar dolgozó nép igen nagy figye­lemmel kíséri könnyűipari termelésünk fejlő­dését annál is inkább, mert textil- és bőripa­runk termelése a tetrvidőfeza.k alatt igen maga­san ível felfelé és igen nagyaráinyú emelke­désit! fog elérni. Könnyűiparunk fejlődése azt jelenti, hogy a magyar dolgozó nép & teryidő­szakíban fokozatosan több lábbelihez és jobb­minőségű ruhaanyaghoz fog jutná. Az ötéves terv időszakáiban a munkássálg> a dolgozó parasztság és a halaidé szellemű értelmiség, általában a magyar dolgozó nép ívj írásokkal és észszerüsítésekfceil, áldozatkész munkával versenyben teljesíti a tervből 'ráeső részt. Ezzel a falum és a városban még: mutat­kozó ruhiáizati hiányosságokat megszüntetjük s ezen kereszftül ezen a téren i lS (biztosítjuk dol­gozó népünk szükségleteit a szocializmus épí­tésének korszakában mind a falun, mind a városban. Az ötéves terv hatalmas penspekittívát nyu meg dolgozó népünfe munkalehetőségei éterén­Ha a terv mezőgazdasági részét nézzük» mint tükörből vetítődik elénk! a kimagasló életszín­vonal-emelkedés- Mezőgazdasági iparunk kor­szerű fejlődése az ötéves terv kereteiben 70 szá­zalékkal fog emelkedni, ami neím kevesebb, mint 1.4 milliárd forint beruházást jelent. Iparunk és mezőgaizdasiáígunk fejlődése — amint már említettem — hatalmas munkalebe tőségeket nyit meg dolgozó népünk számára De a terv nemicsak munkalehetőségeket bizto­december hó 15-én, csütörtökön. 564 sít a dolgozók számára,, hanem a dolgozók szo­ciális és kulturális felemelkedéséről isi (gondos­kodik. Az ötéves terv során el kell érnünk' hogy országunkat meizőgazidasálgi-ipari Ország­ból ipari-mezőgazdasági országgá építsük át. E téren igen fontos feüadatolk 1 várnak a köny­nyűipari tárcára. Iparunk fejlődése hozzá fogja segíteni dol­gozó népünket ahhoz, hogy végleg eltüntessük a falu és váiros közötti különbséget- A pnnlt rendszerben a falu és város között óiriási rés támadt' mert az úri Magyarországon az urak politikája ezt így diktálta; eninek megfelelően a falusi nép hátrányosiaibb helyzetben érezte magát a városi lakossággal szemben­Miben nyilvánult meg a városi és a falusi nép megkülönböztetései? Abban is megnyilvá­nult, hogy falun a feudáliisi-kapitalista nagy­birtokrendszer által m ellhyomott és kizsákmá­nyolt mezőgazdasági munkások és sízegény­pa'raszitok annyi jövedelemhez sem jutottak, hogy a maguk számára a váltáshoz szükséges egy öltöny ruhát biztosítsák. Másrészt az úri Magyarország tudatosan szorította a dolgozó réteget arra, hogy a falusi nép műveletlen, tudatlan, legyen, mert az urak tudták, hogy ha a falusi mezőgazdasági munkásságot és a dol­gozó parasztságot közelebb hozzák a városi munkássághoz, akkor ez a, z ő vesztüket jelenti. Éppen ezért a. városi munkásságot szembeáM'í­í'ották a mezőgazdasági munkássággal­A Horthy-Magyarorszáig- éhbérért doHgoz­tatta a munkásságot a nagytőkések gyáraiban és üzemeiben, a mezőgazdasági munkáis okát pedig csendőrök hajtAák a nagybirtokosok földjére dolgozni. Nekik nemi azi volt a céljuk» hogy a dolgozó nép legalább annyit keressen, hogy létfenntartása: mellett magának, vagy csa­ládijának valami ruhát is 'ikidljon vásárolni, ha­nem az, hogy minél több haszonhoz jussanak a dolgozó mép ereile által. Amikor mi ezekről a, kérdésekről beszé­lünk, sohasem' feledkezhetünk m^ arról, hoey a nagy Szovjetunió felszabadító hadserege nyitoitta meg számunkra a szabadsiáifr útját­Ezzel a sízabadságigiail a, imagyar dolgozó inén élni is tud. Ez. a szabadsáfír és a kommunista párt iránymutatása tette lehetővé számunkra, hogy hároiméves tervet tudtunk készíteni, és a háromévefei terv időelőtti befejezése után eery új országot építő ötéves tervet tudtunk itt most az országgyűlés előtt tárgyalni. Gerő máinisziter úr ismertette, hogy az öt­éves terv során az ipariban 263 új üzemet fogúink létesíteni és aimi a legfontosabb, ezeket az üzemeket az iparban szeerény vidékeken flosr­juk felépíteni. Ezek az üzemek biztosítják azt, hogy a tervben e részben előirányzott felada­tokat teldtasíteni ig tudjuk- Ezekben az üzemiek' ben fogjuk iparcikkeinlket, mezőgazdasáiemnk és iparunk kiisgépi szükségleteit előállítani^ és ezen keresztül mind a mezőgazdaságban, mind a kisiparbáni eddig hiányolt isrépi felszereié sóinkét új gépekkel, fcézi szerszámokkal! fog­juk felváltaini és pótolni. Nem marad a tervein kívül az sem. hogy korszerű rakodó gépek be­állításával a fizikai dolgozók, raktári munká­sok munkaere jenek kímélése végett ezt a részt is gépekkel llássfuk el és a munkaerőt gépekkel váltsuk fel;,hiszen Rákosi Mátyás mondotta, hogy nálunk a legfőbb érték az ember. A magyar dolgozó nép naigy érdeklődéssel tekint ötéves tervünk elé. Már a, hároméves terv sikerei inapnál világosabban mutatják az 36*

Next

/
Oldalképek
Tartalom