Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

559 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. LAKATOS DEZSŐ: T. Országgyűlési! Az 1950. gazdasági évre szóló költségvetés tárgyakásánál az országgyűlés tagjai és egész dolgpzó népünk ©lőtt közismertek népi demokráciánk, nemzetgazdaságunk hatalmas eredményéi. Az a körülmény, hogy hároméves népgazdasági tervünket két év és öt hónap alatt teljesítettük, nemcsak országunk gyors újjáépítését biztosította, hanem egyben szilárd alapja népgazdaságunk új, ötéves tervének is. Az el" múlt hároni év alatt nemcsak kihevertük a fasiszta rombolás anyagi kárait, hanem szinte minden területen jelentősen tul is haladtuk a a háború előtti állapotokat. Ez jellemző könnyűiparunkra is, hiszen Gerő elvtárs népgazdaságunk új, ötéves tervéilek beszámolójában aláhúzta, hogy a könnyűipar novemberbeini és az év tizenegy hónapjában az előirányzatot túlteljesítette. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy dolgozó népünk életszínvonala az elmúlt három évbenai hatalmasan emelkedett és most már 37 százalékkal magasabb a háború előtti életszínvonalnál. Köí.triclomású az a körülmám y. hogy egy 'ország életszínvotnailánál jelentős tényező. Logy mennyi anmak az országnak a könnyűipari terméke, és mi nyugodtan mondhatjuk, hoigy ezen a területen nálunk igen niag-y a fejlődés. Például a pamutszövet termelése 16 százalékki nagyobb a háború előttinél, gyapjúszövetben 19 százalékkal termelünk többet., ruházati iparunknál pedig 40 százalékkai magasabb a termelés. De így sorolhatnám a többi könny űipaa*ii ág, a cipőipar, bútoripar, stlb. fejlődését is. Emellett megállapíthatjuk, hogy országunkban soha még a dolgozók gyermekei annyi cukrot nem fogyasztottak, mint most, hiszen országunkban közel kétszeresére emelkedett a cukorfogyasztás százaléka és a húsfogyasztás — ahol tavaly még gondjaink voltak — szintén túlhaladja a háborúelőtti fogyasztást. Az életszímvonial ilyenfokú emieteedése miellett hadd említsem meg- azt a miinőisiéigti változást. <aimely az ipari különböző területein jelentősen mutatkozik. Cipőgyártásnnkbian először termel iparunk olyan cipőt, tannery a dolgozúk követelményeinek megfelel. ~D® élelmiszeriparunk és ruházati iparunk mitoőségében is jelentős javulás mutatkozik. Eizieket az eredményeiket és sikereket, aime" lyeket viszonylag könnyen értünk el, annak köszönhetjük, hogy életünk minden területén, és külön hároiméveis tervünk végrehajtásában, megvalósításában, állandóan, segített bennünket, politikailag és gazdlaságilíag, népünk naigy barátja, hazánk felszabadítója: a hatalmas Szovjetunió. (Hosszantartó, lelkes taps.) Könnyűiparunk komoly segítséget kapott különböző nyersanyagokban a Szovjetuniótól. 1946~ban az a 30.000 tonna pamut r és t gyapot volt talapja, textiliparunk megindításának és a termelés stabilitásának, < amelyet « SzovjetúMótól kaptunk; konzerviparunk újjáteireimtéséniek al'aspja pedig az a. cukor volt, amelyet 1946"ban a Szovjetunió bocsátott rendelkezésünkre. A költségvetés előadója, Petrovics ; elytársnő hangtsúlyoata, hogy a ma miinistítériumaá, az iparügyi minisztériumioki, termé" szetesen gyökeresen elütnek a múlt iparügyi minisztériumaatól. Külön szeretném aláhúzni ennél a kérdésnél, hogy a mai iparügyi minisztérium valóban az ipar tényleges vezetője és irányítója, nem úgy, mint a múltban, amáOBSZÁGGYÖLÉSI NAPLÓ I, december kó 15-én, csütörtökön. 560 kor a vezetés egyszerűen ,a tőkéslek kezében volt és a minisztérium a tőkések közigazgatásig szieirve volt; intézkedéseivel, rendeleteivel a tőkésekéit segítette a munkásosztály elnyomásában. Az országgyűlés tagijai, dolgozó népünk előtt ismeretes az a tény. hogy a múltban a könnyűipar dolgozói: a bőripari munkásoka ruházati ipairi munkások, a textilmunkások még- az úgynevezett konjunkturális években is átlaghiatn 8—9 hónapot dolgoztak, a^ év bizonyos szakaszában ~~ ahogy éppen a tőkés érdekeinek megfelelt — leállítottak az üzeme" ket ós atz amúgyis silány életkörülmények között dolgozó munkások helyzetét súlyosbították. Ehhez nyújtott segítséget a muH iparügyi minisztériuma a tőkéseknek. Ma már a munkanélküliséget és a szezónjellecret a. könynyűiparban is teljesen felszámoltuk, sőt minden iparban — még az elmúlt évben nehézségekkel küzdő bőriparban ie — komoly Szakmunkáishiámnyial küzdünk. A könnyűipatri minisztérium a költséj?vetésben mint önálló tárca első alkalomnml szerepel és így öszehasonlítás aizi előző költségvetéssel mem áll rendelkezésünkre, de már megállapíthatjuk,^ hogy a minisztérium vtaslóban a dolgozó nép minisztériuma és neimt bürokratikus köziigtazgiatáisii szerv, hanem a könnyűipiar operatív, lényleges vezetője. Pelelős azért, hogy a könnyűipar ,

a népgazdasági tervet végrehajtsa és annak beruházási, termelési, termelékenységi és önköltségesökkentési részletterveit megfelelően kidolgozzía. Ezért volt szükség: olyan intézkedésre, amelylyel a fogyasztású és közszükségleti iparokat ennek a minisztériumnak rendelték alá. Nemcsak a minisztériumok térnek azonban el lényegesen és gyökeresen a> múlt minisztériumaitól. Dolgozó népünk, munkásosztályunk is gyökeresen megváltoztatta az állaim vezetésével való kapcsolatát. A múltban a dolgozó népet nem érdekelte a költségvetés, mert a költségvetés a kizsákmányolók, « tőkések érdekeit szolgálta. Ma azonban a magyar nép tudja, hogy a költségíve tés az: övé, hiszen ebben az országban minden az ő számára épül, minden az ő számára termelődik. Ahogy dolgozó népünk viszonya változott az államvezetéshez, q költségvetéshez, úgy változott a munkához való Asszonya is. É,& ma, amíg? mi a költségvetést tárgyaljuk, aiz üzemek, a gtyárak munkásai, mérnökei és technikusai münden erejűket megfeszítve dolgoznak, hogy túlteljesítsék a hároméves terv előirányzatát; és miinél méltóbban ünnepeljék meg; a haladó emberiség vezérének. Sztálin elvtársnak december 21-i születésnapját. (Hosszantartó lelkes* ütemes taps-) Egyben így adja munkásosztályunk, dolgiozó népünk szavazatát ;Ötéves népgazdasági tervünkre, új költségvetésünkre. A munkafelajánlási mozgalomba a. dolgozók százezrei kapcsolódtak be. így n

r Goldberger pamutszövöde dolsrozóüniak négymillió; forintos, felajánlásában, vagy a győri állami fonoda 3-5 millió forintos felajánlásában benne van ezen üzemek munkásainak, műszaki értelmiséigéniek határtalan bizalma, szje>reftete Sztálin elvtárs, a ' Szovjetunió iránt, bizalma népi demokráciánk 's annak vezetője, a MagyiaT. Dolgozók Pártja iránt. (Lelkes taps.) Különösen hatalmas fejlődés mutatkozik országunkban, ós így a könnyűápiacban is, 36