Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
523 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi indult mozgalom ea év kor«, tavaszán a. newyorki békefcomgress'zusoni folytatódott, ahova — mint ismeretes — az amerikai kormány nem engedte be a magyar mépi demokrácia küldötteit. Az áprilisban; megtartott impozan® párisi és prágai békekongreSsizusiokoín már 600 millió — ma már azt mondhatjuk, hogy akkor még csak 600 millió — ember nevében hozhattunk határozatokat. Ilyen hatalmas szervezett tömegeik jelentették bel már akkor csatlakozásukat. Azután következtek a bukaresti, a,i budapesti, a moszkvai, a mexikói, .az ausztráliaii, a római, a londoni a belgiumi ia kanadai, az indiai és a hollandiai békekonferenciák, és ezek mind bizonyították, hogy a béke ügye jól áll, a háborús kardcsörtetők, a halálgyárosok és a zsoldjukba, szegődött lelkiismeretlen politikusok lakmaomunkája, lélekvására egyre inkább hiábavaló. A béke frontjának együk legcsodálatosabb seregszemléje a Világifjúsági Találkozó volt Budapesten. Az október 2-i világbékenap, a november 10-i ifjúsági világnap, a Nemzeitközi Demokratikus Nőszövetség legutóbbi moszkvai ülés© fel kellett, hogy ébressze mindazokat, akik esetleg még hallgattak a háborúra spekulálók kicsiny, de anmál gyalázatosabb hadáraMeg kellett látnia mindenkinek, hogy van egy minden mesterkedésméL az arany hatalmánál ós a zsarnokok erőszakánál is erősebb, legyőzhetetlen tényező, tamely ma már feltétlenül útját állja, minden imperialista világuralmi támadó _és hódító szándéknak is, és ez ma már ezermillíó ember, fehérek és feketék, sárgák és barnák, férfiak est nők, fiatalok és öregek olthatatlan békeakarata. Igen, ma már ezermillió ember áll szabadon vagy szabadságáért harcban, tudatosan és elszántan egy frontban: a béke. a szocializmus igazaágain alapuló béke védelmében. Valamennyien, akik a budapesti békekongresszus alkalmával jelen lehettünk e faiak között, élénken emlékezünk a békeakaratnak arra az elemi erejű, mindent elsöprő megnyilvánuláisiárla!, amely a magyar nép képviselőit eltöltötte, amikor felhangzott a jelszó: »Megvédjük a békét!« Az. azóta eltelt hónapok, alatt nemhogy alábbhagyott volna ez a feltörekvő érzés, hanem még^ inkább elsaámtsággá erősödött, tuda-' tosu'lt, még a, passzívabbak, a tétovázók körében is. Ma már mindenki tudja, hogy elsősorban békére ya>n szükségünk ahhoz, hogy maradéktalanul valóra, válthassuk nagy terveinket, nagy elhatározásainkat: az ötéves terv során megalapozzuk gyermekeink szalmára a boldog és gondtalan jövőt. Mi bízunk a béke megvédésének lehetőségében. Ezért tudjuk minőiéin munkánkat, mindem lépésünket, elhatározásunkat^ elslősorban. az ötéves tervet a békére alapozni. Hiszünk a békében, szilárdam bízunk erőnkben, amellyel meg tudjuk védeni a békét. Bízunk magunkban, de tudjuk azt is, hogy a békéért való munkánkban és harcunkban nem állunk egyedül. Mellettünk áll ai világ leghatalmasabb országa, a Szovjetunió és legöntudatosabb, legerősebb és saját eredményiéi folytán^ legboldogabb népet . a . szovjet nép- A Szovjetunió, a sziovjet nép erejére* segítségére a felszabadulási óta iminden időszakban, minden problémánk megoldásában számíthattunk és amikor >a béke megvédéséről van szó, elsősorban a szocializmus hazája felé tekintünk támaszért és vezetésért. A becsületes, jószándékkal dolgozó népek egyetlenegyszer sem csalódtak és nem is csadecember hó 15-én, csütörtökön. 524 lódhattak a Szovjetunióban, És Örülünk, hogy az 1949. év folyamán külügyi térem -- mint a költségvetés indokolásiai mondja — még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat szövetségesünkkel, a Szovjetunióval és 1950-ben külpolitikánk legfőbb irányelve továbbra is ez: politikai, gazdasági és kulturális' kapcsolataink erősítése a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a, kapcsolat felvétele és kiépítése az újonnan alakult népi demokratikus államokkal. (12.30.) A költségvetésben lefektetett tervek szerint a külügyminisiztérium a német demokratikus köztársaság, Kína és Észak-Korea fővárosaiban szándékszik a jövő évben követségeket felállítani. Népi demokráciánk következetes békepolr tik áj át szolgálják mindazok a barátsági, gazdasági, valamint kulturális egyezmények, amelyeket a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal már megkötöttünk és amelyek sorában a közeljövőben ujabbak megkötését tervezzük. Ezeken; a szerződéseken; kívül is Magyarország mindig kinyilvánította azt a szándékát, hogy kész együttműködni minden olyan nemzetközi szervezetben, amely a békét sziolgáltila. Ébereim és élesem) elutasít aaon!banm,mdenolyíaintkisérljeitet, amely a háborús célok szolgálatába kívámniá ál'líta'mi- Ezért nem vett részt a Marshall-tervben sem, és hogy ez milyen helyes) elhatározás volit, azt azóta a mi gazdasági fejlődésünk és a Marshall-országok gazdasági állapota egyaránt döntően bizonyítja. Beszédem későbbi részében, rövidem ki fogok termi arra, hogyam alakul! az életnívó a Marshall-ors zágokbam és az imperialista táborhoz csatlakozott imási országokban, s egy példát felemlítek majd arra. hogy a m hajtanak végre egy nagy kafpitalisita országban egy hároméves terveit- Ettől a viliágtól szerenesésen élesen és véglegesen elválasztottuk miagunkat és at viliág békéjének megvédése érdekében miniden eszközzel fokozzuk harcunkat az imperialista törekvések, elsősorban azoknak hozzánk földrajzilag legközelebb álló megnyilvánulása, a titoiamus földalatti agressziói ellen. A békére és a. béke megvédésére épített külpolitikánkat külügyi szervezetünkkel teljes összhangban, teljesen egységes szellemibem szolgálja kultúr-külpolitikánk, amelyet a Kulitúrkapesoliatok Intézette szervez, a küMgymimisztériumi társfeiügyelete 'ailatt. Miután azonban ez a ímunka költségvetésileg a népművelésügyi minisztériumhoz tartozik, e kérdésekkel az országgyűlés annál a tárcánál fog 'részletesebben foglalkozni. Kulltúr-külpolitikánkhoz luasonilóam szolgálja áltaillámosí külpolitikai azáüdékunkat a külföldi sajtlótájékoztatás. Minidkét szervezet munkája snlagy ered; menyeket ért el ázom a térem, hogy a mtyugati országok haladó tömegeit helyesem tájékoztassák népi demokráciánk eredményeirőlismeretes, hogy az imperialista sajtó az igazság és> az újságírói erkölcs szempontjait régem félretette már, amikor a népi demokratikus Magyarország és a békefromt többi országa elleni gátlástalanul hazug propaganda szolgálatába állt. Nemi is lenne semmi értelme, hogy a rólunk naponta megjelenő hazugságok cáfolatával) itt foglalkozzunk. Egész röviden csak arról akarok megemlékezni, hogy az imperialisitia sajtó tükrében milyen azokban az országokbam a dolgozó nép helyzete. Mert rólunk érthetően nem sWvesén írják meg az igazságot. Hogy menmyire mennek az igazság