Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
521 Az országgyűlés 20. ülése 1949. év nyithatnak, legfeljebb csak összezúzhatják magukat. (Taps) Eizen az úton kell haíliadmumk> ha a háborús veszélye véglegesen le akarjuk győzni. T. Országgyűlés! Az imperialista országok képviselői megpróbálták az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, hogy a Szovjetunió békepolitikáját diszkreditálják. Arra (hivatkoztak, hogy a imarxizmus-leniinizmns szerint a háború a kapitalizmus szükségszerű legyőzhetetlen törvén ve, tehát a iSzovjtetlunio békepolitikája nem lehet őszinte. Visiraszkij elvtárs, a Szovjetunió küMgymitnisztere f megadta a választ erre az átlátszó kísérletre. Megtmiagyarázta ezeknek az újdonsült marxista tudoroknak, hogy a marxizmusleniniztmiis nem fatialieita tan, nem isimer olyatQ táreadalani 'törvényeket, amelyek az emberek akaratától függetlenül érvényesülnek. Megjmi a gyarázta, hogy az öntudatos emberi akarat legyőzheti a kapitalizmus törvényeit, amelyek az emberek önitudatlíanságán alapulnak. És a kapitalizmus . törvényeit az öntudatos emberi akarat a világ egyik felében máris legyőzte- A világ egyik fellébein már iraem a kapitalizmus, hanem a szocializmus törvényei uralkodnak. (Taps) . És ha a kapitalizmus törvénye a háború, akkor a sao'ciali&tia világ törvénye a béke- {Taps.) A szocialista világnak» amely mindegyre erősödik és szélesedik, le^z, ereje 'ahhoz, ^hogy az új háborút megakadályozza, lesz ereje 'ahhoz, hogy saját törvényét, a béke törvényét a kapitalizmus világára rákényszerítse. (Nagy taps-) A költségvetést — t. Országgyűlés — elfogadom. (Taps-) ELNÖK: Sraólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Mihályfi Ernő! MIHÁLYFI ERNŐ: T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő köJitségvetés világois. áttekinthető és tiszta képet ad külpolitikánk szándékairól az elkövetkező 1950. esztendőben. A költségvetések száimiadaJtiai, száimoszlopai mindig pontosain megmutatják, milyen eüíh'altlározá.sok vezetik a kormjányt abban az időszakban, amelyre a költségvetés szól- Csaík éppen a kapitalista és impérialiste kormányok költségvetései többnyire titkos írással vannak írva: mfeg kell tainullnuraik olvasásukat, s akkor árulják el titkaikat, amelyek vannak, és amelyeket leplezni akarnak. A néipi detmokráiciák költségvetései pedig: világos, egyszerű, érthető nyelve^ vámnak megírva, nincsenek mögöttük titkok és nem lepleznek semimit. t Ilyen nyilt a n, őszintén eV egyszerűéin beszél g az előtitünk fekvő költségvetés, a külügyminisztérium költségvetése, amely a béke békés építőmunka költségvetése- Elmondja, -mit akarunk, mit akar a magyar népi demokrácia 1950-bem. És egyetlen szóval válaszol erre a kérdésre: békét! Külügyi kormányzatunk munkája 1950ben ie. szerves része lesz annak a hatalmas, az egész világot befogó, a békéért folytatott harcnak, amelyeit a Szovjetunió vezetésévell a népi demokráciák és a vilásr békeszerető aiépei vívnak- \ Soha történelműink folyamán olyan egyszerűen, világosan és. népünk millióinfak egységes akaratával egyezően nem, lehetett kifejezni a magyar külpolitika, célját, mint éppen most. Valóbaim a magyar nép külpoliti kaját képviseli külügyminisztériumunk, és hogy ne tévedhessen, erre kettős biztonigágig'al vigyáz, december hó 15-én, csütörtökön. 5 22 Először: népünk, dolgozó tömegeink világosan megnyilatkozó érzéseit tekintik irányítónak külpolitikánk cselekedeteinéll másod^ szór: ezt a munkát a népből származó eimibé; rekre bízzák. Az állami igazgatás öisszes ágai közül itt, a külügyminisztériumban alkalmazták a legtöbb munkáskádertt ée a munkapadtói új munkakörbe szólított emberek sehol olyan tökéletesten be nem válitak, mint a külügyminisztérium munkájában^ akár bent a mínis'ztériumban, akár a külső (szolgálatban. Mit érez és mit akar a dolgozó magyar nép? Békét akar, hálát és szeretetet érez a Szovjetunió és nagy vezére. Sztálin irántGyűlöletet érez a háború és képviselői iránt. Külpolitikánk ezeken alapuló lényegét tehát a következőkben jelölhetjük meg. Rendíthetetlen, mélységes békevágv, törhetetlen hűség a béklefronthoz, tántoríthatatlan, őszinte baráti ragaszkodás a Szovjetunióhoz és a béketábor bölcs', nagy vezéréhez: Sztálin generalisszimuszhoz. (Hosszantartó leUces, üt&m&s tcLps.) 1ELNÖK: Molnár Imre- — 12.22.) Harcos elszántság a béke minden erővel való megvédésére. A teljes, fenntartás nélküli barátság a szomszédos*, szoeiaüizmust építő népi demokráciákkal, és végül, de nem utolsó sorban, kemény és határozott visszautasítása minden kapitalista, imperialsftia beavatkozási kísérletnek hazánk és népünk ügyeibe és pontos meghatározása annak a roppant szakadéknak, amiely > bennünket, az emberiség számára egy ezebb. jobb, boldogabb jövőt alkotókat félreismerfhetetleniil elválaszlt egy pusztulásra, f eüboimliásira, menthetetlen megsemmisítésre ítélt, halódó, de végvonaglásában még oly sokat ártani akaró imperialista világtól. T. Országgyűlés! Azt hiszem., valamenynyiünk véleménye megegyezik abban, hogy külpolitikánknak ezek a céljai nemcsak félreérthetietlenül őszinték és mentesek mindenfajta diplomáciai köntörfalazástól és mellébeszélés től, amelyekről már régen és végleg leszoktunk, hmx&m maradéktalanul kifejezik az egé-«z dolgozó imjagyar nép lelkének legmélyebb érzésteit és vágyait is. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy soha nem volt ez a nép ilyen egységes, ösiszeforroitit, egymásra talált, mint ma. S ez az egység és összefogás éppen a 'béke eszméje körül alak alt ki a leghatározottabban- Nincs egyeu'Ien becsületes dolgozó ember az országban, aki ne tekintené egyéni ügyének és ! a közösé ég legfőbb érdekének a béke megvédését A békéért folyó harcban pedig együtt vagyunk ia világ minden jószándékű, tisztességes emberével. A békepolitika terén la z elmúló 1949. esztendő világtörténelmi jelentőségű események évei- Ez az esztendő mutatta meg döntően, milyen hatalmas a béketábor ereje, milyen felmérhetetlen a békefrontban tömörült népek elezántsága. A Szovjetunió vezetésével ebben az esztendőben egyre szorosabbra kovácsolódottés egyre nagyobb sikereket ért el a ezabadságszeretiő népek békefrontja. A kínai nép hősi küzdelemben kivívta nemzeti függetlenségét és 'szabadságát, megalakította a Kínai Népköztársaságot. Európában megalakult ia Demokratikus Német Köztársaság. És ugyanakkorr' \a> földkerekség legkülönbözőbb országaiban megtartott békekongresszusok hatalmas lelkesedéssel, az igazság és a győzelem biztos tudjaitában tettek hitet és hoztak fontos elhatározásokat , a béke gondolata mellett, a béke ügye mellett. A Wroclavtoan meg-
