Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

507 Az országgyűlés 20. ülése ÎÛ4Ù. évi GOSZTONYI JÁNOS: T. Országgyűlés! A belügyi költségvetés vitájához én a dolgozó falusi ifjúság nevében kíváníok bozzáiszólni, éj)-­pén ezért M költségvetésnek főleg azokkal a kérdéseivel foglalkozom, amelyeik a rWgozó p&rasztfiataIság szempontjából nevezetesek. A belügyi tárca 1950. évi költségvetéséből kitűnik, hogy közigazgatási és közbiztonsági szervezetünk szerepe és jelentősége dolgozó népünk alkotó ''munkájával, termelésével, iólé~ tének emelkedésével párhuzamosan nő. Ezt bizonyítja egyrészről az elmúlt költségvetési évek emelkedő irányzata, másrészről a köz­igiazgatásti ós közbiztonsági isaervezfetí számbeli növekedése, minőségi javulása) és a két szer­vezet bizonyítható jó munkája, -A közigazgatás és a közbiztonság szerepé­nek és jelentőségének növekedésével egyide­jűleg megváltozott a dolgozó paiiasztfiatalság szemlélete és viszonya közigazgatási, illetőleg közbiztonsági szerv-ezeteinkhez. Az elmúlt esz­tendők során a dolgozó parasztifjúság életében is nagy változások következtek be. Azok a győ­zelmek, amelyeket népünk a magyar kom­munistáik, a Magyar Dolgozóik Pártja vezeté­sével elért, fordulatot eredményezitek az ifjú; ság körében és természetszerűleg a dolgozó parasztif júság körében is, Jelenitlősen megnőtt a doligozó pairasztifjú­ság politikai öntudata. A * felszabadulás után közvetlenül dolgozó parasztif júság jórésze kö­zömbösen vagy a faluban ténykedő _ reakció hatására ellenségesen állt szemben mindazzal7 amit nálunk a népi demokrácia el akart érni. Ma már a Párt vezetésével és segítségéivel el­értük azt, hogy a dolgozó parasztifjúság több­sége cselekvő népi demokráciánk mellett áll : mindinkább nem puszta szemlélője csupán az eseményeknek, hanem a maga területén a szo­cializmus építésének bátor harcosává lesz. En­nek bizonyítéka, t. Országgyűlés, hogy az elmúlt évek során a legtöbb faluban igen. egészséges, szoros viszony alakult ki a rendőr­ség és a falu dolgozó fiatalsága között. Erről az elmúlt hetek során ismételtein mó­dunk volt meggyőződni, mic'lon az ifjúsági szövetség falusi oktatási munkáját vizsgáltuk feíül % Kidieirült, ihogy mia nem egy faluban a rendőrséig komolyan segíti if júsáigi szerve­zeteink oktató tevékenységét Vámnak közsé­gek, ahol a rendőrőrmesiterek, törzsőrmesterek segítenék a mairxista^leninista köreink vezeté­sében. Másutt rádiószemináriuniok szervezésé­ben, olvasókörök alakításiában jöttek az EPOiSz-szervezetek segítségére a rendőrőrsök, Igen eredményes az a tevékenység is, amelyet falun kulturális téren fejt ki a rendőrörs. . • ÁUamrendőrségüek a közbiztonság békebeli íszínvonalániak megteremtése mellett elismerést váltott ki kulturális és sporttéren elért ered­ményeivel is. A rendőrőrsök nemcsak karha­talmi és hatósági tényezők a falun, hanem kul­turális gócok is és ifjúsági szervezeteinket kultúrtevékenységükben, sportcsiapatainik at pedig egyéib vonatkozásban — így például az elmúlt ősszel az MHK-próbák megrendezé­sében — igen komolyan segítették. T. Országgyűlés! Demokratikus rendőrsé­günk nem érte volnia; ©1 nagyszerű eredmé­nyeit, ha politikai beáilítottisága nem le'tt volnia megfelelő. A Horthy-korszak idején.úgy­nevezett pártatlan rendőrsée- volt. A politikai tájékozódás, és főleg a dolgozók érdekében végzett politikai tevékenység .tilos volt a régi rend közbiztonsági alakulatainál. A hatalmon december hó 15-én, csütörtökön. 508 lévő kizsákmányoló osztályok félitek attól, hogy a túlnyomórészt parasztsorból származó rendőrök tanuljanak, mert tudták azt, hogy ha tanulnak, kinyilik a szemük és észreveszik az igazságot. A régi rendnek más típusú • embe­rekre volt szüksége és ezért neveltek a közbiz­tonsági alakulatoknál vakcn alázatos, gondol­kodás nélküli embereket. v .':. \. Az akkori közbiztonsági szervek pojitlkai magatartásának a csendőrség a tapikus példája. A csndőrség tagjai túlnyomórészt parasztszár­mazásúak, sőt szegényparaisztszármaizásúaik vol­tak, mégis a csendőrség volt az egyik legnagyobb erő, amellyel a Horttihy-uralom leszerelte, szét­vert© a szegényparasztok, agrárproletárok min? dien megmozdulását. A vakon aliázaitos gondolko­dású csendőrök feljebbvalóik egyetlen szempil­lantásária vertek agyon a velük egy osztályból származó dolgozó szegény parasztok közül többszázat, többezret és nem nézték azt, hogy ügyük igazságos-e vagy sem. , Én emlékszem rá, t. Országgyűlés, hogy gyermekkoromban az én falumban — de nem­esak bent a ifaluban, hanem kint a határban­a majorban is — jó messzire elkerültük a csendőr járőrt- Es így volt ez a legtöbb falu­ban. A falusi gyermekek féltek a csendőrtől, mert apáik elbeszélései és sajátmaguk tapasz-, találtai alapján alapos okuk volt erre- Ennek következménye volt a falu régi rendjében az a szinte általános szokás, hogy a plébános után a leghangosabban a csendőrörs parancs­nokának köszöntek. Mennyivel más a mi demokratikus ren­dőrségünk magiatartásia ós öntudata! A mi ren­dőrségünk nem rejti véka alá, hogy a dolgozó nép érdekeit védi, nem titkolja el, hogy számára a >nép ügye a legfontosabb. Ez eredményezte ia dolgozó parasztság közfelfogásának megválto­zását is, amire Kádár János belügyminiszter úr célzott a multévi költségvetési vita során, amikor az& mondotta, hogy a rendőrséggel kapcsolatban a dolgozó ember ma már nem­osalki arra gondol, hogy az a demokratikuis ren­det, a dolgozó osztályokat, mint olyanokat védi, hanem a rendőrség neki mint dolgozó etmjbernek személyes védelme érdekében is jötit létre. T- Országgyűlés! Szeretnék röviden meg* emlékezni én is az államvédelmi hatóság mun­kájáról. (Abban, hogy az elmúlt évek során « népi demokráciánk gyors fejlődését, dolgozó népünk teremtő munkáját, életszínvonalát, bé­kéjét veszélyeztető reakciónak minden próbál­kozását sikerült mielőbb megakadályozni és le­leplezni, nagyon fontos', dödtiő szerepe van közbiztonsági szervezeteinknek is. Az államvé", delmi hatóság különösen a Rajk-banda leleple­zése során tett kiváló szolgálatokat dolgozó népünk ügyének. Azt hiszem, hogy a legjobb méltatás, a legnagyobb elismerés az államvé-. delmi hatóság munkáját illetőién az a me»­állapítás, amelyet népünk bölcs vezére, Rá­koei Mátyás mondott a Rarjfc-íbanda perének tanulságai alapján a naigybudapesti pártákti­ván, amikor azt mondotta: »Sikerült felderíte­nünk a a ellenség szervezetének jelentékeny ré­szét, sikerült rávilágítanunk aljias magyar és nemzetközi terveikre és ráirányítani a magyar és nemzetközi dolgozók figyelmét az amerikai imperialisták és jugoszláv kémeik üzellmeire« Az a miunka, amelyet ezzel kapcsolatban ál­1 lamvédelmi hatóságunk 1 végzett, nem voUt rossz. T. Országgyűlés ! A Bajk-per tanulsága azt mutatja, hogy az államrend, a belső biz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom