Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
507 Az országgyűlés 20. ülése ÎÛ4Ù. évi GOSZTONYI JÁNOS: T. Országgyűlés! A belügyi költségvetés vitájához én a dolgozó falusi ifjúság nevében kíváníok bozzáiszólni, éj)-pén ezért M költségvetésnek főleg azokkal a kérdéseivel foglalkozom, amelyeik a rWgozó p&rasztfiataIság szempontjából nevezetesek. A belügyi tárca 1950. évi költségvetéséből kitűnik, hogy közigazgatási és közbiztonsági szervezetünk szerepe és jelentősége dolgozó népünk alkotó ''munkájával, termelésével, iólé~ tének emelkedésével párhuzamosan nő. Ezt bizonyítja egyrészről az elmúlt költségvetési évek emelkedő irányzata, másrészről a közigiazgatásti ós közbiztonsági isaervezfetí számbeli növekedése, minőségi javulása) és a két szervezet bizonyítható jó munkája, -A közigazgatás és a közbiztonság szerepének és jelentőségének növekedésével egyidejűleg megváltozott a dolgozó paiiasztfiatalság szemlélete és viszonya közigazgatási, illetőleg közbiztonsági szerv-ezeteinkhez. Az elmúlt esztendők során a dolgozó parasztifjúság életében is nagy változások következtek be. Azok a győzelmek, amelyeket népünk a magyar kommunistáik, a Magyar Dolgozóik Pártja vezetésével elért, fordulatot eredményezitek az ifjú; ság körében és természetszerűleg a dolgozó parasztif júság körében is, Jelenitlősen megnőtt a doligozó pairasztifjúság politikai öntudata. A * felszabadulás után közvetlenül dolgozó parasztif júság jórésze közömbösen vagy a faluban ténykedő _ reakció hatására ellenségesen állt szemben mindazzal7 amit nálunk a népi demokrácia el akart érni. Ma már a Párt vezetésével és segítségéivel elértük azt, hogy a dolgozó parasztifjúság többsége cselekvő népi demokráciánk mellett áll : mindinkább nem puszta szemlélője csupán az eseményeknek, hanem a maga területén a szocializmus építésének bátor harcosává lesz. Ennek bizonyítéka, t. Országgyűlés, hogy az elmúlt évek során a legtöbb faluban igen. egészséges, szoros viszony alakult ki a rendőrség és a falu dolgozó fiatalsága között. Erről az elmúlt hetek során ismételtein módunk volt meggyőződni, mic'lon az ifjúsági szövetség falusi oktatási munkáját vizsgáltuk feíül % Kidieirült, ihogy mia nem egy faluban a rendőrséig komolyan segíti if júsáigi szervezeteink oktató tevékenységét Vámnak községek, ahol a rendőrőrmesiterek, törzsőrmesterek segítenék a mairxista^leninista köreink vezetésében. Másutt rádiószemináriuniok szervezésében, olvasókörök alakításiában jöttek az EPOiSz-szervezetek segítségére a rendőrőrsök, Igen eredményes az a tevékenység is, amelyet falun kulturális téren fejt ki a rendőrörs. . • ÁUamrendőrségüek a közbiztonság békebeli íszínvonalániak megteremtése mellett elismerést váltott ki kulturális és sporttéren elért eredményeivel is. A rendőrőrsök nemcsak karhatalmi és hatósági tényezők a falun, hanem kulturális gócok is és ifjúsági szervezeteinket kultúrtevékenységükben, sportcsiapatainik at pedig egyéib vonatkozásban — így például az elmúlt ősszel az MHK-próbák megrendezésében — igen komolyan segítették. T. Országgyűlés! Demokratikus rendőrségünk nem érte volnia; ©1 nagyszerű eredményeit, ha politikai beáilítottisága nem le'tt volnia megfelelő. A Horthy-korszak idején.úgynevezett pártatlan rendőrsée- volt. A politikai tájékozódás, és főleg a dolgozók érdekében végzett politikai tevékenység .tilos volt a régi rend közbiztonsági alakulatainál. A hatalmon december hó 15-én, csütörtökön. 508 lévő kizsákmányoló osztályok félitek attól, hogy a túlnyomórészt parasztsorból származó rendőrök tanuljanak, mert tudták azt, hogy ha tanulnak, kinyilik a szemük és észreveszik az igazságot. A régi rendnek más típusú • emberekre volt szüksége és ezért neveltek a közbiztonsági alakulatoknál vakcn alázatos, gondolkodás nélküli embereket. v .':. \. Az akkori közbiztonsági szervek pojitlkai magatartásának a csendőrség a tapikus példája. A csndőrség tagjai túlnyomórészt parasztszármazásúak, sőt szegényparaisztszármaizásúaik voltak, mégis a csendőrség volt az egyik legnagyobb erő, amellyel a Horttihy-uralom leszerelte, szétvert© a szegényparasztok, agrárproletárok min? dien megmozdulását. A vakon aliázaitos gondolkodású csendőrök feljebbvalóik egyetlen szempillantásária vertek agyon a velük egy osztályból származó dolgozó szegény parasztok közül többszázat, többezret és nem nézték azt, hogy ügyük igazságos-e vagy sem. , Én emlékszem rá, t. Országgyűlés, hogy gyermekkoromban az én falumban — de nemesak bent a ifaluban, hanem kint a határbana majorban is — jó messzire elkerültük a csendőr járőrt- Es így volt ez a legtöbb faluban. A falusi gyermekek féltek a csendőrtől, mert apáik elbeszélései és sajátmaguk tapasz-, találtai alapján alapos okuk volt erre- Ennek következménye volt a falu régi rendjében az a szinte általános szokás, hogy a plébános után a leghangosabban a csendőrörs parancsnokának köszöntek. Mennyivel más a mi demokratikus rendőrségünk magiatartásia ós öntudata! A mi rendőrségünk nem rejti véka alá, hogy a dolgozó nép érdekeit védi, nem titkolja el, hogy számára a >nép ügye a legfontosabb. Ez eredményezte ia dolgozó parasztság közfelfogásának megváltozását is, amire Kádár János belügyminiszter úr célzott a multévi költségvetési vita során, amikor az& mondotta, hogy a rendőrséggel kapcsolatban a dolgozó ember ma már nemosalki arra gondol, hogy az a demokratikuis rendet, a dolgozó osztályokat, mint olyanokat védi, hanem a rendőrség neki mint dolgozó etmjbernek személyes védelme érdekében is jötit létre. T- Országgyűlés! Szeretnék röviden meg* emlékezni én is az államvédelmi hatóság munkájáról. (Abban, hogy az elmúlt évek során « népi demokráciánk gyors fejlődését, dolgozó népünk teremtő munkáját, életszínvonalát, békéjét veszélyeztető reakciónak minden próbálkozását sikerült mielőbb megakadályozni és leleplezni, nagyon fontos', dödtiő szerepe van közbiztonsági szervezeteinknek is. Az államvé", delmi hatóság különösen a Rajk-banda leleplezése során tett kiváló szolgálatokat dolgozó népünk ügyének. Azt hiszem, hogy a legjobb méltatás, a legnagyobb elismerés az államvé-. delmi hatóság munkáját illetőién az a me»állapítás, amelyet népünk bölcs vezére, Rákoei Mátyás mondott a Rarjfc-íbanda perének tanulságai alapján a naigybudapesti pártáktiván, amikor azt mondotta: »Sikerült felderítenünk a a ellenség szervezetének jelentékeny részét, sikerült rávilágítanunk aljias magyar és nemzetközi terveikre és ráirányítani a magyar és nemzetközi dolgozók figyelmét az amerikai imperialisták és jugoszláv kémeik üzellmeire« Az a miunka, amelyet ezzel kapcsolatban ál1 lamvédelmi hatóságunk 1 végzett, nem voUt rossz. T. Országgyűlés ! A Bajk-per tanulsága azt mutatja, hogy az államrend, a belső biz-