Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
50!-) Àz országgyűlés 20. ütése 1949. êi tonság, a hafcátr őrzése, az új országot építő munka vedelnie szükségessé teszi, hogy közbiztonságunk további fejlesztését túzizük ki magunlki elé fei adatul. Nem öncél népi államunk közbiztonsági szervezeteinek fejlesztése, ahogyan azt a z »Amerika hangja« é« a befolyása alatt álló maradi reakció beállítja, ; hanem, közcél: dolgozó népünk eddigi sikereinek kötelező biztosítása. A Rajk-per megmutalttta, hogy déli határainknál mAndeure elszánt kalandorok állnak ugrásra készen- Amíg ez, a helyzet vam és amig az angoll-amerikai imperialisták minden eszközzel új világháború MrohbanJíására, a szocializmus országának, a Szovjetuniónak é s a népi demokratikus átlaímoknak megsemmisítésére törnek, addig, dolgozó népünk békés építő műnk áljának védelme', fejlődésiünk biztosítása érdekében, erős, ütőképes hadsereg kiépítése melltett szükség van államvédelmi alakulataink, " közbizítbusfegi szerveink további megerősítésére is. Másik fontos közbiztonsági szervezetünk a tíízoiUtíóság- Eégíi szervezeti formájában, felszerelési zavarokkal küszködve, a tűzoltóság teljesítőképessége nem növekedett a feladatolkkaí párhuzamosan Pedig a tűzrendészet és a tű?>bizitcmsátg szervei népünk vagyona, anyagi objektumai fölött őrködnák 1 , ezért saükséges, hogy eaeket népi demokráciánik fejlődéséhez mérten a tűzvédelmi szolgálat ellátása érdekében megfelelő felszereléssel lássuk el. Már az elmúlt esigtendők során jelentős lépések történtek ennek érdekében. Az idei költségvetés sorámi úiabb jelentős összegeket irányoz elő a belügyi kormányzat a tűzoltóság ütőképességénejki fokozása céljából. Biztosíftija a költségvetési a tűzoltóság tagjai számának» növelését, etméleti oktatásának, gyakorlati kiképzésének emelését, valamint a tűzoltóság szerállományának szaporítását is. T. Országgyűlés! Néhány megjegyzést Veretnék temni közigazgatásunkról is. elsősorban a falusi közigazgatás kérdéseiről. Népj demokráciánk közigazgatása felépítésében ég feladataiban egyaránt merőben más, rnint a kapitalista társadalom közigazgatása. A múltban minden hivatal, sőt minden íróasztal az úri rend egy-egy külön várát, jelentette, amely kérlelhetetlenül elzárkózott, ha a dolgozók ügyeivel kellett foglalkozni, de megnyílt, ha a hatalom embereinek kellett rendelkezésre állniMindezek következtében iá felszabadulás előtt a dolgozó parasztok és természetesen a dolgozó paraszti iatalok előtt is a községháaa — éppen úgy, mint a esendőrörs — félelmetes és gyülö îetës hely volt A Horthy-uralom, a feudálkapitalista rend közigazgatásainak legfőbb célja i» dolgozó nép elnyomása, letiprása„yolt. De nem is lehetett ez máskép, hiszen a főispánok, a szolgabírák s az esetek túlnyomó többségében a falusi jegyzők munkájában is nagyobb részt tett ki a dolgozó nép ellen irányuló osztályharc, omiint az állami és a közületi élet irányítása. Maga a közigazgatási m appará; tus az uralkodó osztály vagy az azt kiszolgáló elemek sorából került ki. A Horthy-uralom idején munkás vagy dolgozó paraszt fiának szinte lehetetlen volt vezető közigazgatási állásba jutnia. A közhivatalnokokat nem a tehetség, az odayalóság, hanem a szolgai magatartás mellett a z osztályhelyzet juttatta előbbre. Nem véletlen például, hogy 1945-ben» amikor megnéztük a celldömölki járás volt jegyzőit, kiderült, hogy a felszabadulás előtt abban a járásban a jegyzők többsége kulákszárma<zá*ú 4 december hé î5-ên, csütörtökön. 510 voit vagy legalábbis családjukkal igen közeli rokonságban voltak a kuiákok. Jellemző az is, nqgyan tanították a régi közigazgatás embereit. A regi jegyzői tanfolyamok egyik tankönyvében a következőkeit olvashatjuk (ol~ vasm)': »Semmi s©m rombolja le a közigazgatás tekintélyét jobban, miut ha a jegyzőnek a magatartása, a jegyző környezete azonos a falusi paraszt környezetével és magatartásával, mert akkor nincs tekintélye.« Természetes, hegy ilyen körülmények között a dolgozó parasztok csak nagy nekifohászkodás, hosszas elszánás után mertek ügyeik elintézése végett a közhivatalok felé fordulni. T. Országgyűlés! Ezen a téren a felszabadulás után — de döntően, az elmúlt esztendő sorain — a legtöbb faluban gyökeres változás történt, A változás megteremtésében igen nagy szerepet játszottak az elmúlt évek közigazgatási tanfolyamjai is. A községi közigazgatási tanfolyamokról kikerült munkál»-és dolgozó parasztszármaizfálsú közigazgatási káderek munkába állásukkal a régi lassú, bürokratikus módszerekhez szokott közigazgatást dolgozó népünk ércekéit szem előtt tartó, gyorsan és eredményesen működő apparátussá változtatták át. Ezt ta folyamatot, természetesen elősegítette az is, hogy az elmúlt esztendők sorain közigazgatási tisztviselőink tömegei mindinkább kikerültek a reakció politikai befolyása alól. Közigazgatási apparátusunknak ma más a viszonya a fialuhoz, más a viszonya a dolgozó parasztsághoz. Ez a közigazgatás a dolgozók államának és hatalmának erősítését tekinti feladatának. Segíti a dolgozó nép harcát, a kizsákmányolás megszüntetését s a szocializmus felépítését. A mi közigazgatási apparátusunk mindinkább, a dolgozó néppel való együttélést, annak gondjaival, bajiaával való törjődést tekinti feladatainak. Emellett a termelési kérdések megoldásában is igen nagy segítségére van a dolgozó parasztságnak. Az idei őszi mezőgazdasági munkák során például megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztság hatalmas és szép munkája mellett elismerés illeti közigazgatási szerveinket is, amelyek szintén hozzá járultak tahihoz, hogy az őszi szántási, vetési, majd a mélyszántása terveket teljesítettük. Minr'iezeken túl közigazgatási, apparat nsunknak van még- egy fontos érdemé. Egy sor faluban, különösen ott, ahol munkás- vagy dolgozó parp.isztszáraniazásű a jegyző ,a közigazgatás már nemcsak az állami ós közületi élet irányítás aval foglalkozik, nemcsak ezt tekinti feladatainak, hanem igen tevékeny politikai felvilágosító munkát is végez a. dolgozó 1 parasztság körében. Ez a< változás, amely közigazgatási apparátusunkban végbement, természetesen fordulatot eredményezett a dolgozó parasztifjűság szemléletében is. Nem egy faluban ma már a dolgozó parasztfiatalsáff otthonának tekinti az eddig gyűlölt, rettegett községházát; nem egy faluról tudunk, ahol az ifjúsági szervezet in á& helyiség hiányában a községházán gyűl összeEmellett © közigazgatási apparátus, számtalan egyéb módon is támogatja falusi ifjúsági szervezeteinket; így például az elmúlt nyár során a Világifjúsági Találkozó idején közigazgatási szerveink nagy mértékben elősegítették azt, hogy a dolgozó paras ztfiataloik t küldöttei f eljöhesise/nek a Világifjúsági Találkozóra, T. Országgyűlés! Népi demokráciáink szempontjából továbbra is döntő fontosságú feladat, hogy tovább javítsuk közigazgatási apparátusunk szociális összetételét, hogy mennél több
