Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

495 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi »et. Éyekig törekedtek arra, hogy a rendőrséget kiéheztessék, és minden eszközt felhasználták fáradságos munkájiáimak; megnehezítésére. Az összeesküvőik .iól megérdemelt helyükre jutottak, támogatóikat eltávolítottuk ia belügyminisztériumból és a rendőrségből. Bákosi " elvtárs es a koiroányzat támogatása következtében a rendőrség gyors, iramban szünteti meg szervezetében azokat a károkat, amelyeket az összeesküvők okozttak. A rendőrség ellátása a hároméves terv eredményei alapján. Pártunk és a kormány gondoskodása következtében 1949-ben megjavult. Megnyílt a fejlődés

1 útja politikai és szakmai vonalon egyaránt a testület előtt- A fejlődést •szervezetileg az ebben &<z évben megszervezett [kerületi főkapitányságok biztosítják, A belügyminisztérium mincW rendelkezésre álló eszközzel biztosítani fogja a rendőrség fejlődését. E fejlődés érdekében rendelte el Kádár elvtárs december 1-vel a továbbképzést, amely ezentúl rendes szolgálati tevékenysége lesz rendőrségünknek. Azt akarjuk, — mondotta Kádár elvtár* néhány nappal ezelőtt a, rendőrtörzstiszti tanfolyam záróünnepségén — hogy a testület tagjai a közrendészeti feladatok kielégítő megolc'iásán kívül alkalmasak legyenek arra is, hogy tanácsokkal. útmutatásokkal segítsék « dolgozó népet ügyes-bajots dolgaiknak elintézésében. T. Országgyűlés! E főbb szempontok megvilágítása alapján a belügyi költségvetés elfogadását javasolom a t. Országgyűlésnek, és ezt az indítványomat azzal -az egyhangú határozattal is alátámasztani kívánom, amellyel a belügyi tárca, költségvetésélt a költségvetési bizottság elfogadta- (Élénk tavs.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Nezvál Ferenc! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. NEZVÁL FEEENC: T- Országgyűlés! A belügyi tárca költségvetésének főbb sommázatait már Zöld elvtárs előadói beszédében ismertette. Azt látom, a belügyi költségvetésben nagy gondot fordít az előiráinyast a,z oktatásra, nevelésire, felszerelésre, ugyanakkor minden vonóién az államigazgatás, egyszerűsítésére, a bürokrácia, megszüntetésére, a kiadások csökkentésére, valamint takarékosságra törekszik. Államigazgatásiunk egyszerűsítése valóban a

r nép érdekeit szolgálja. Olyan állaraiorazgatásra van szükségünk, amely nem szakad el a néptől, a néppel együtt és segítségével végzi az államigazgatás nagy munkáját. Ren leleteinknek és hivatalos közleményeinknek olyanoknak kell lenniök, amelyeket «a néo egyszerű fiai könnyen megértenek. A tőkések államának f őfunkeióiia a, kizsákmányolás biztosítása, a kizsákmánypltak fékentartása &% elnyomása volt. Az államigazgatás is, mint aß államhatalom végrehajtó szerve, a tőkés állam érdekeinek volt alárendelve. Ma már elmondhatjuk, hogy államigazgatásunk >.— a két évvel ezelőtti állapotokat is alapul véve — lényegesen megváltozott, a nép érdekeinek megfelelően. Államigazgatásunk működéséneik meggyorsítása abban is megnyilvánult, hogy az ügyintézésit nagyrészt a központból átadta a helyi hatóságokinak, hogy fey könnyebben eljusson a néphez, szolgálja annak érdekeit, mindennapi dolgainak intézésében. A belügyi költségvetési 1950. évi előkészítéfeénél az a helyes szempont érvényesült, hogy a kerületi önkormányzatok költségvetési adatai teljesen beleilleszkednek az, állami költségvetésibe. Ez nagyon megkönnyíti a költségvetésen alapuló elszámolá'snknt, és ennek alapján megORSZAGGYÜU&SI NAPLÓ L december hó 15-én, csütörtökön. , 496 szünteti azokat a különböző hozzájárulásokat és térítéseket, amelyek eddig az önkormányzatok és az állami tárca viszonylatában fennállottak, amelyek egyrészt a költségvetési keretek oknélkiili felduzzasztását jelentették, másrészt bürokratikus könyvelést okoztak. A másik alapelv, amely érvényesül a költségvetésben, hogv minden olyaim intézmény es szerv fenn tartásáról való godoskodás. melynek központi ellátása 'nehézkes, visszakerül az önkormányzatok költségvetésébe. Ilyenek például az iskolák dolog* kiadásai, a aiapközi otthonok, bölcsődék, stib. Ez az eljárás' egyszerű, igen nagy segítséget jelent, nagymértékbe.'.] fokozza az eljáró tisztviselők egyéni felelős; ségét és munkáját is. így az igaE?at£s helyi szervei nem egy szerű gépekként működnekhanem kiterjedt m ügyintézésbein! a hatalmak, ugyanakkor kiterjedt a, felelősségük is az ügyvitel gyors és gazdaságos végrehajtásában. A belügyi költségvetés számai itt ugyan még megnövekedtek, de az egységes költségvetés biztosítjíi az önkormányzatok kiadásait és bevételeit. Az államigazgatás apparátusába új emberek kerültek, a régiek közül azok, akik a nép ellenségei voltak, már nagyrészben kikerültek Itt kell azonban kihangsúlyoznom hogy az ellenség igyekszik zavart kelteim a regi tisztviselők soraiban azzal, hogy ők is előbb utóbbi kikerülnek az államigazgatásból. Ez telje-en helytelen, és hibás álláspont. _ — *ávaü az* ellenség módszereire.' Azokat a tisztviselőket és funkcionáriusokat ak'ik a dolgozó nép érdekeit szolgáliák é

s jól végzik munkájukat, elősegítik népi demokráciánk fejlesztését- megbecsülünk, mert elvünk az. hogy -a jutalmat mindenkinek elvégzett munkája után kell biztosítani, sőt ezeket a tisztviselőket elő is kell léptetni. Meg kell állapítanom, hogy az új munkáskáderek igen gyorsan elsajáítítottták az államigazgatás munkáját. Sok olyan újítást vittek be. amivel új lendületet adtak az ügyintézésnek, mert megszokták, hogy a munkapadnál nap mint nap új eredmények születnek, és ezt a közigazgatásban, is megvalósították. Ez az egészséges szellem jó hatással volt az államigazgatás vérkeringésének felfrissítésére'. Államigazaiatásunk általában jól > működikKülönösen látjuk ezt a javulást a vidéki igazgatásban, ahol nagv segítséget nyújtottak a vidéki államigazgatás alkalmazottai a. terreóny^pgvűitésnéí a • mélyszántás helvi problémáinál és mindazoknál a dolgoknál^ amelyek a falusi é^t munfkáiát elősegítették.- De még nem lehetünk megelégedve az eredmény iryiél, mert még <=.ok feladat vár reánk, még sok a kívánnivaló. Sok még a bürokrácia, amit gyorsam és hatásosan le kell küzdeni. Ma már olyan változtatásokat hoztunk létre az államigazgatásiban!, amelyeket^ ezelőtt évtizedeken keresztül nem lehetett végrehajtani. Sok olyan eset van azonban a burokra«

1 ában'. amelyeket még ki kell küszöbölni így például, ha valaki meghalt és a« egyik faluból a másik faluba akarták szállítani, ehhez a;z alispán engedélyére volt szükség. Ez teljesen felesleges: nyugodtan megadhatná az engedélyt a községi elöljáró vagy a járási jegyző. Még komplikáltabb volt az eset. ha az egyik megvéből n másikba akarták szállítani. Hasonló volt a helyzet a különböző jelentéseknél. Sokszor ugyanabban! a tárgyban különböző hatóságokhoz más-más időpontban kellett a jelentést megküidenii. Időközben meg32