Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

497 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi váltoartak az adatok eredményei és újból össze kellett állítani az adatokat Adataim vannak arról, hogy 974 időszaki jelentéét kellett ezelőtt készíteni. Hossza® harcok után sikerült 306-ra, majd a demokrácia eredményei és ta bürokráeia elleni kemény hare ezt a számot 113-ra csökkentettéi. így az alispánnak 137 jelentés helyett már csak 22-féle jelentést keli készítenie. A törvényhatósági városok 171 helyett már csak 125-öt. a megyei városok 151 helyett 73-at. a községek a 259 jelentés helyett már csak 65 időszaki jelentést kell, hogy készítsenek. . Nyilvánvaló, hogy a jelentésiekkel töltötték el az időt és nem hasznos munkára fordították a demokrácia drága idejét. A bürokrácia elleni küzdelem eredményeképpen újítások is születtek- Ennek eredménye a közigazgatási számrendszer bevezetése. Mä már 16 megyében bevezették a közigazgatási számrendszert. Ennek lényege az. hogy a számrendszer bevezetésével az ügykezeléshez, a nyilvántartáshoz szükséges valamennyi adat fellelhető az ügynyilvántartó lapon. Az üigydarab száma nemcsak a beérkezés sorrendjét, hanem a 'tárgykört is jelzi, minek következtében újabb nyilvántartások készítését feleslegessé teszi. Ez komoly pénzmegtakarítást, időmegtakairítást jelent nemcsak a hivataloknak, haniem az

f ügyfeleknek is. akiknek iminden percük drága a demokrácia számára. T. Országgyűlés! Nézzük meg közremdünket. Először azt, hogy melyen volt közrendünk a háború előtt. Mi munkásemberek a saját bőrünkön tapasztaltuk és ismertük meg' Hoirthyék fasiszta államgépezetét. A munfcásokniak sohasem volt igazuk. Igazságuk keresése közben rögtön szemben találták magukat a burzsoá állam fegyveres szervezetével, ha bérharcot voltak kénytelenek szervezni életük fenntartásáért; ha a munkáskultúra tovább" fejlesztését próbálták megvalósítani, vagy ha a legelemibb dologról, a szabadba való kirándulásról volt szó. itt is a tőkésosztály kerítéseivel és szuronyaival találták szemben magukat ia dolgozók. Mi munkások visszaemlékezünk a csendőrség szerepére: a legbrutálisabb, a legállatiasab'b szerve volt a tőkésosztálynakEnnek segítségével^ nyomták el a falusi parasztság- megmozdulásait, jogos követeléseit és mozgalmait. A háborús időszak még jobban elvadította ennek a testületnek a munkáját, a tőkésosztály még jobban igénybevette saját hatalmának fenntartására és a dolgozó nép elnyomására. így eredményezte a fasiszta rombolás országunk és fővárosunk szétrombolását, javaink elpusztítását, külföldre szállításét. A. régi rendőrség nem hazánk és népünk békéjét védte, hanem segített országunk elpusztításában és kirablásában. (10.30) Nézzük meg mai rendőrségünket. Rendőrségünk ma hazánk, népünk érdekeit védelmezi. Demokratikus rendőrségünk egy test egy lélek dolgozó népünkkel. Amío- ia gyárban a munkásosztály termel, építi az országot, falvainkban parasztságunk dolgozik, hogy életet biztosítson hazánk számára, addiír. rendiőrs égünk vigyáz közrendünkre, hogy mi dolgozók nyugodtan dolgozhassunk és építhessük hazánkat. Nekünk munkásoknak a régi renJiSrség születésünktől halálunkig ellenségünk volt. Ma segítőtársat, hozzánk tartozót, velünk egy egészet képezőt látunk a demokratikus rendőrség" ben. A rendőrség tagjai velünk együtt építették újjá országunkat és fővárosunkat. Együtt építettük hidjainkat, gyárainkat. A kultúrában december hó 15-én, csütörtökön. ... 493 és az oktatásban a rendőrség ma már együtt halad, munkásosztályunkkal, mert népi demokráciánk érdeke, hogy a rendőrség ismerje í» világpolitikai kérdéseket, tisztában' legyen a ,reá háruló feladatokkal. A régi rendőrséget mesterségesen távoltaar tották a kultúrától és a tudománytól. Falusi embereket hoztak la rendiőrslég soraiba, hogy könnyebben szembeállíthatók legyenek a városi proíietairiiátussal. Félve őrködtek, hogy se sajtó, se másféle felvilágosítás n© kerüljön a régi rendőrség kezébe, nehogy felvilágosodjék, felismerje osztályhelyzetét és szembeforduljon saját elnyomóival. Ma egészen más a helyzet A feladatok is mások. Demokratikus rendőrségünk jól végezte munkáját a bűncselekménvek leküzdése terénRendőrségünk ezt a feladatot kiváló, jó munkával és lendülettel hajtotta végre. Énnek köszönhető, hogy hazánkban országoe viszonylatban csökkent a bűncselekmények száma*. Ez a kedvező csökkenő számiadat még jobban megmutatkozik az utolsó években, amikor országunk kifejezetten a. munkásosztály. Pártunk vezetésével halad a szocializmus felé. Néhány adatot kívánok félsorolni budapesti viszonylatban. 1938-ban 33.328 lopás történt. 1949-ben december l~ig 9759. A gyilkosságok száma 1938-ban 45 volt, 1949-ben 3. Szándékos emberölés 1938-ban 68, 1949-be

n 6, rablás 1938ba

n 147, 1949-ben csak 13. A sikkasztások száma 1938-ban 10.434-et tett ki. A sikkasztás bűncselekménye, amely a régi burzsoá társadalom egyik elterjedt bűncselekménye volt, néni demokráciánk fejlődésével, a munkához való viszony megjavulásá

val, » megélhetés jobb biztosításával 3192 esetre csökkent, tehát közrendünk több mint 70 százalékkal javult ebben a vonatkozásiban is. Ezek a számadatok tényként mutatják, hogv mit jelent az, ha >a dolgozók legszélesebb rétegei számára biztosítva van a munkához való jog. Rendőrségünk teljes eréllyel fogott hozzá ezeknek az ártalma® elemeknek kipusztításár hoz. Ebben a harcban számos becsületes és bátor, hősiesen küzdő rendőrbajtársunk esett el kötelessége teljesítése közben. Nem volna egész a kép, ha a kapitalista társadflalmi rendi nagyvárosiainak r jólisjnert bűnözéséről nem szólnék» Postarablás, bankrablás, amely a kapitalista országokban mindennapos, a mi népi demokráciánk ideje alatt egy sem fordult elő. A kapitalista osztiálypolitika mindig arra hivatkozott, hogyha munkáskerületeikben sok a bűnözés, és azért ott erős rendőrségi készültséget tartott. Világos, hogy ennek más oka volt: az. hogy az ott dolgozó munkások forradalmi megmozdulásával szemben erőtszakois módon tudjon fellépni, csirájában fojtson el minden megmozdulást. Nem volna teljeg a kép. ha nem említeném meg a kapitalista országok nagyvárosiainak egyes bűnözéseit- Az USA-ban — az ő hivatalos adataik szerint — 1948-b9n minc'ien 19 másodpercben követnek el rablást vagy tolvajlást. Naponta 255 személyt gyilkolnak meg vagy rabolnak ki, 463 autót lopnak el: 2672 különféle utonállást va&v rablást követnek el naponta. Az USA-ban 1948-ban 759.694 személyt tartóztattak le bűnözésért; ezeknek 15.5 százaléka 21 éven aluli fiatalkorú volt. Ez az összehasonlítás megmutatja lazt a mélységes fertőt, •••amelyet! n tőkéstársadalom teremtett. Csak köszönet jár a magyar demokratikus rendőrség tagjainak, akik a felszabadulás után' sokszor igen nehéz körülmények