Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

49á Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi adásainak főösszege ' a rendes kiadásoknál az 1949. évi előirányzattal szembe© 177,812 000 fö­lint; az átmeneti kiadásoknál 370.500 forint elmélkedést, a rendkívüli kiadásoknál kereken 3 millió forint csökkenést mutat. A kiegyen­lítő kezelésnél mutatkozó 193 millió forint többlet abból származik, bogy a főváros és a megyék a dó részesedése megszűnt és & költ­ségvetési biáinyról télies egészében állami hozzájárulás útján kell gondoskodni; A megyék, városok és községek támogatása a költségvetésben 195 millió forinttal szere­pel. Itt kell megemlítenem azt, hogy a közsé­gek 1950-re a földadóból 10%-os, a házadóból pedig 50%-os részesedést kapnak, ugyta/niakkor a városoknak a földadóból való részesedése 50, a házadóból való részesedése pedig 90% lesz. A területi önkormányzatokra áthárított új feladatok folytán, valamint a köztartozások terén életbeléptetett reformok következtében emelkedett tehát az önkormányzatok költség­vetési hiánya. Az emelkedés azonban nagyobb részben látszólagos, mert arról van itt szó, hogy a belügye tárca költségvetésében dis éa> vényesül az állami költségvetés keretén belül az a szempont, hogy a kiadások ott jelentkez­zenek, ahol ia feladatok megnyilvánulnak- En­nek az elvnek következtében a helyi szervek költségvetésében nyertek előirányzást aa egész­ségvédelmi szolgálat, az önkormányzati kór­házak és a szociális otthonok összes kiadásai, továbbá a járási tüdő-, nemibeteg- és trachoma gondozó intézetek, az általános iskolák, a já­rási mérnökök.^ az adóhivatalok elhelyezésit, működésű' költséged, a mezőőrök és a hegyőrök járandóságai. A tájrca költségvetésében • helyezkedik el a tűzrendészet működési kiadásainak kivételé­vel mindem, más dologi kiadás. Még a múlt esztendőben a« állami tűzoltóság dologi kiadá­sairól jelentős mértékbein az önkormányzatok és az üzemek gondoskodtak. Azonkívül, hogy ez a rendszer a gyakorlatban sok nehézséggel járt, a tűzoltóság: fejlesztésének az eddiginél is fokozottabb központi irányítása vitathatat­lan szükségesség, tekintettel arra a nagy nemzeti vagyonra, amelynek védelmét a tűz­oltóságnak kell biztosítania. A belügyi tárca költségvetése, annak vala­mennyi tétele igazolja, hogy a szigorú taka­rékosság: elvének megvalósításával 'készült. A szükségletek megállapításánál normák és a mérőszámok 'szolgáltak alapul, az önkor­mányzatok normáit a szakminiszterekkel egyet­értésben állapították meg. A normák és mérő" számok alkalmazása jelentős mértékben egy­ségesítette a tárca saját és alárendelt szervei, valamint az önkormányzatok költségvetéseit és észrevehető könnyítést nyújt a gazdálkodó szervek működésének ellenőrzésére. 1949-ben a belüevi tárca területén is kialakult szigorú költségvetési rend egyik alapja a normák alkalmazása volt. 1950-ben emellett) még a költségvetés végrehajtására beszerzési terv. ütemterv is készül és így a költségvetés sze­rinti gazdálkodás maradék nélkül megvalósí­tandó szempontjai még inkább érvényesülni fognak, az előirányzott szükségletek mainadék­talamil igazodhatnak a tervgazdálkodás szem­pontjaihoz. A költségvetés elkészítéséről szólva H kell emelni a dolgozó tömegek részéről e munkála­tok iránt megnyilvánult érdeklődést, a mi­nisztérium és az Önkormányzatok együtt­működését. Számtalan községben és városban december hó 15-én, csütörtökön. 494 a lakosság élénk érdeklődéssel kísérte a költ­ségvetés előkészületeit, kisgyűléseken és más összejöveteleken szempontokat vetettek M és javaslatokat tettek. A költségvetés szerinti gazdálkodás, a dolgozó tömegek érdeklődésé­nek megnyilvánulása e fontos munka iránt alapot nyújt arra, hogy a belügyi • igazgatás szervei tovább javíthatják munkájukat és megszüntethetik azokat a hiányosságokat, amelyek ebben az évben megmutatkoztak T. Országgyűlés! A közigazgatás 1949 ben Tiem lebecsülhető fejlődésen ment keresztül úgy munkamódszereiben, mint az apparátus­ban dolgozóknak a demokráciához való^ vi­szonya szempontjából. Ez utóbbit magyarázza az a körülmény is. hogy az év folyamán jelentős számú munkás és dolgozó paraszt került be az apparátusba, akikkel vállvetve dolgozott a feladatok megvalósításáért a múlt rendszertől átvett alsóbb beosztású közigaz­gatási dolgozók nagy többsége is. Es a körül­mény és az, hogy a városok, vármegyék és községek ügybeosztása elkészült és a gyakor­latban bevált, és megállapítottuk a normál lét­számot i«, áttekinthetőbbé, a dolgozók által is ellenőrizhetőbbé és .sok vonatkozásban egy­szerűvé tette a köztigazgatás munkáját, a köz­igazgatás kialakítva ezek által a saját terüle­tén a tanácsrendszerre való áttérés néhány előfeltételét. T. Országgyűlés! A költségvetés főössze­geinek kialakításában szerepel az a körülmény, hogy a határőrség a honvédelmi miniszter irá­nyítása alól rövidesen a belügyminiszter irá­nyítása alá megy át Ez a változás feltétlenül szükséges és indokolt, mert'a határőrség fel­adatai szorosam összefüggnek a belső rend biz­tosításának munkálataival, és így a határőrség tevékenysége a jövőben még fokozottabban összhangba kerül a belső biztonságot védelmező más szervek tevékenységével: az Államvéc?ielmi Hatóság és a rendőrság munkájával, és ennek a három szervnek együttműködése a jövőben még jobbau biztosítható. Az élesedő nemzetiközi helyzet, amikor az imperialisták egyre fokozódó gyűlölettel eltelve tevékenykednek a Szovjetunió és a népi demo^­kratikus országok, így hazánk ellen is, a ké­mek, szabotőrök, az imperialista ügynökök elleni harc fokozott követelményeket állít dol­gozó népünk és a belső rendet biztosító szervek elé. Bálkosi elvtárs ébersége, a Magyar Dolgo­zók Pártjának munkája, a munkásosztály harca, dolgozó népünk elszántsága, hogy alkotá­sait megvéde'llmezi. szilárd és megdönthetetlen alapot nyújt biztonsági szerveinknek, így a dolgozó nép által életrehívott és a t'iqlgozó nép által megbecsült Államvédelmi Hatóság munká­jához is- (Élénk tans.) A hazánk függetlenségére és népünk életére törő Riacik-banditák összeesküvésének felszámo­lása: megmutatta, hogy az Államvédíelmi Ható­ság milyetm fáradhatatlanul és szívósan t u d hareolui a nép ellenségei ellen. További^ ered­ményes munkájuk biztosításáhoiz szükséges a költségvetésben az Államvédelmi Hatóság szá­mára előirányzott összeg. T. Országgyűlés! A Rajk-per során, vált világossá mindenki számára az, hogy milyen kártevő munkával, milyen módon akarták az összeesküvők a 'demokratikus rendőrség mun­káját megakadályozni,. Kémeiket építettek be a belügyminisztériumba és a rendőrség külön­böző szerveibe, kísérletet tettek arra, hogy helytelen politikai irányba vigyék a rendőrsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom