Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

477 Az országgyűlés 19. ülése 1949. vény még- a« Alkotmány előtt hívott életre. Ennek feladaita az, hogy magasabb fokon irá­nyítsa nemzetgazdaságunkat, és magasiaibb sí­kom hangolja egybe gazdasági kérdésetiniket. Alig szabadította fel a dicsőséges Szovjet Had­sereg "hazánkat a fasizmus igája alól, máris szük­ségessé vált olyan nagy hatáskörrel bíró igjarádiar sági ' csúcsszervezet létrehozása, amely az inga­dozó, sőt gyakran ellenséges kézben lévő gaz­dasági minisztériumok helyett, vagy ,azok elte* nére is érvényíeisiíiteni tudtia ta dolgozó nép szé­les tömegeire támaszkodó gazdasági célkitűzé­seinkét. Ilyen szerv volt iákkor a Gazdasági Fő­tanács. Ezen az állapoton régen túlvagyunk A Népgazdasági Tanács titkársága részére a költségvetésbein biztosított 2.5 mülió forint lehe­tővé teszi egy olyan irányító szerv munkaiját, amely alkalmas a szocialista építés korában elénk tornyosuló, egyre bonyolultabb kérdések­nek magasabb elvi síkom való megoldására, képes népgazdaságunk fejlesztése irányvona­Kainák megalapítására, az ötéves terv végre­hajtásához szükséges miagasábbrendű tervsze­rűség érvényesítésére anélkül, hogy a miniszté­riumok konkrét hatáskörét csorbítaná. Sőt mun­kájával fej feszti az egyéni felel ősség rendsze­rét. Felad|at a i a népgazdaság általános fejlesz­tési, irányítási elveinek meghatározásia. ter­vek készítésének, ezek keret- és ellen őr zőszámair nak és az egyes népgazdasági ágaik fejlesztési tervjeiinek elvi meghatározása, az állami ellen­őrzés ós a statisztikai adatgyűjtés feladatai­nak megalapítása, a gazdasági minisztériumok működésének ÖssZbangbahozatala, és a minisz­tertanács elé kerülő fontos gazdaságii vonatko­zású tervek véleményezése. Mivel a Népgazdia ­sági Tanács a. miniszteatfiamáes szerve, elvi je­lentőségű vagy nagyobb gyakorlati fontosság­gal bíró döntésiéit jóváhagyás végett a minisz­tertanács elé terjeszti. Rendkívül nagyjelentő­ségű elrvi irányító hatáskörének ellátá% azzal is biztosítva, van, hogy felügyelete alatt dol­gozik az Országos Tervhivatal, az Állami ÉHemőirzé&i Központ, az Országos Statisztikai Hivatal, ia Mumkaerőgazdálkodási és Munka­bér Bizottság. Ennek a széleskörű feladatinak ellátását a Népgazdasági Tanács titkársága biztosítja, Gesrő Ernő elvtárs vezetésével. (Élénk tups.) A Tanács elé kerülő ügyek súlyából és a Tanács munkájának magas elvi színvonalából következik, hogy a Tanács titkársága viszony­lag kisszámú, de magas minőségi követelmé­nyeknek megfelelő munkaerőkből áll. A Nép­gazdasági Tanács féléves működése alatt máris igen nagyjelentőségű elvi és nagyfontosságú gyakorlati kérdésebben szabott irányt gazda­sági fejlődésünknek. Kidolgozta az Országos Statisztikai Hivatal a Munkabér Bizottság, az ÁUami Ellenőrzési Központ működéséinek új szempontjait, munkamódszerét és^ szerveze­tét; megállapította a munkaerőképzés és gaz­dálkodás új irányelveit; meghatározta ia gazda­sági minisztériumok és ,a közületi vállalatok — tervgazdaságunk mai korszakának meg­felelő — szervezési formáit; behatóan foglal­kozott egyes iparágak termelési kérdéseivel; előkészítette a minisztertanácsnak az építőipar­ról szóló határozatát, amely ezt az iparunkat hivatott alkalmassá tenni az ötéves terviben ráváró nagy feladatok betöltésére; több alka­lonumal foglalkozott gépgyártásunk fejleszté" évi december hó 14-én, szerdán. 478 sével,_ traktor- és autógyártásunk, valamint építőipari gépgyártásunk termelési kérdései­vel és egyes olyan döntő berruházásokkal is. mint a mohácsi kombinát; megállapította a 'szállítási tervek rendszerét; kiiallakította a $zo; cialista kereskedelem szervezési é« működési irányzatát;. A Népgazdasági Tanács folyamatosan fog­lalkozik a pénzgazdálkodás és beruházások havi kereteiveL továbbá a pénzgazdálkodás és anyaggazdálkodás elvi szervezeti fcérdéseiveL Megtárgyalta az ötéves terv előkészítésével kapcsolatban felmfeirült kérdéseket. Rövid fenn­állásának ideje alatt nagy segítséget nyújtott népgazdaságunk továbbfejlesztésének, a hatal­mas szocialista építőmunka megindításának. A Népgazdasági Tanács irányítása alatt dolgozó, és' költségvetésünkben 2-40O.000 forint­tal szereplő, Országos Munkabér Bizottság át­szervezett formában fog hozzá a munkájához. Ez az átszervezés azért vált szükségessé, hogy bérpolitikánk központi irányítását a Munkar bér Bizottság el tudja végezni. Ezt a célt szol­gálja a 15 tagból álló Országos Munkabér Bizottságának olymódom való átszervezése ia, hogy tagjai a szakszervezeti mozgalom és, a gazdasági élet vezetőiből kerüljenek ki. Mivel ai szükséges decentralizáció végrehajtási fo­lyamán a konkrét ügyek intézését a minisz­'teriumoknato adta át. lehetővé válik titkár­sága létszámának csökkentése is- Ugyanakkor azonban munkanívója mind politikai tekintet­ben, mind szaktudás szempontjából javul úgy, hogy ez a szervezet alkalmas arra. hogy bér­polilftikábk elvi kérdéseit kidolgozza, a bérszín­vonal helyzetét állandóan figyelemmel kísérje, az ezen a térem lévő problémákat felderítse és megoldásukra javaslatokat dolgozzon ki. AJZ újjászervezett Országos Munkabér Bi­zottság feladata: munkabér-politikánk új rend­szerének kidolgozása- Jelenlegi bérrendszerünk nem mindenben felel meg a szocialista bérrend­szer követelményeinek; nem pedig azért, mert a bért nem a végzett munka minősége, értéke» hlanem. a munkásának a bérosztályba való be­sorolása szerintii állapítja meg. Emellett jelen­legi bérrendszerünknek nincs kellő ösztönző jellege a termelés fokozása és a szakképzett­ség emelése irányában. A legfontosabb fel­adat, amely az Országos Munkabér Bizottság előtifc áll: bérrendszerünknek olyan átdolgo­zása, olyan bérelszámolási rendszer kialakí­tása, amely mellett a munkás világosan látja, saját maga isi' könnyen kiszámíthatja, kerese­tének alakulásait; olyan bérrendszer kialakí­tása, amely a dolgozókat ösztönzi szakképzett­ségüknek mind magasabbra való emelésére, egyszóval feladata a magas képzettséget kí­vánó szakmunkának a jelenleginél jobb bére­zése­Az Állami Ellenőrzési Kö'zpomti Főható­ság 16 millió forintos költségvetési kerettel szerepel. Ha az elmúlt esztendő áliatt végzett munkáját tekintjük, látjuk, hogy mintegy 1467 viáalislatoknál végzett általános vizsgálatot. »48 esetbem pedig részben más hatóságok, részben a saját kezdeményezésére — egyes izavaró kö­rülmények kiküszöbölése érdekében — eseten­kénti vizsgálatokat tartott- Ennek az intéz­ménynek a z 1949. költségvetési év tartama alatt végzett ellenőrző tevékenysége bebizo­nyította, hogy a kezdeti nehézségek ellenére is az Állami Ellenőrzési Központ népgazda­ságunk építésében és fejlesatésébem szükséges és hasznos munkát végzett. Mik voltak a kezdeti nehézségek.? Elsősor

Next

/
Oldalképek
Tartalom