Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

479 Äz országgyűlés 19. Ülése 1949. ban a szakmailag' és polâtilgaiiag ja megfelelő ellenőri munkatársak hiánya- Részben ez a létszámhiány volt az oka, hogy az Állami Ellenőrzési Központ nem tudta minden fel­adatát megoldani. Hiányosság volt munkaijai­ban, különösen az év első hónaljaiban, hogy vizsgálata főleg az adminisztratív hiányossá­gokra, a számvitel helyességének és tör vé­li yereségének megállapítására szorítkozott, ami a vizsgálatokat nagy mérf-lékben formaivá tette. Ezek a hiányosságok tették szükségessé a Népgazdasági Tanács határozatát és ezt köve­tően a Népközí'árs&ság Elnöki Tanácsa törvény­erejű rendeletének megjelenését, amelyek se­gítségeit nyújtanak az Állami Ellenőrzési Köz­pontnak feladata, jobb megoldására. A kezdeti nehézségek leaküzdésében segítséget; nyújt a Népgazdasági Tanács határozatanaik, 19. pontja, amely az Állami Ellenőrzési Központ létszá­mát 750 főben állapítja meg és kimondja, hot^y eibből 75% ellenőrző és vezető munkaerő le* gyen, ami a jelenlegi létszámnál ^"/o-kai ma­gasabb- Ez a határozást kimondja, hogy az Állami Ellen őrzési Központ szervezetét meg kell erősíteni a dolgozó népből kiválogatott munkaerőkkel, és ennek érdekében az újonnan bekerülő munkaérőket gondos előképzésben kell részesíteni. Mindezek lehetővé teszik az Állami Ellenőrzési Központnak, hogy az 1950-es költ­ségvetési esztendőben feladatát jobban lássa el, és a szocialisltía rendszer ,felé fejlődő új­tipusiú állami ellenőrzést valósítson meg. T. Országgyűlés! Az Országos Tervhivatal költségvetésünkben mintegy 666.5 millió^ forint­tal szerepel. Ez a múlt esztendeji költségvetés­sel szemben több, mint száz százalékos emel­kedést jelent. Ezt a rendkívül nagyarányú emelkedést elsősorban az magyarázza, hogy a Tervhivatal 1950-e.s. költségvetésében néhány olyan összeg is előirányzásba kerül, amely az előző évi költségívetés'btón még nem szerepel, így. az áruk tartalékolására beállított 500 millió forint, az Áruraktározáisi Iroda műkö­désével (kapcsolatos költségek fedeésére szol­gíáló hárommillió forint, & kiegészítő beruhá­zási tőkejuttatásokra számításiba velt't 150 millió forint leszámításával az Országos Terv­hivatal 1950. évi költségvetése tulajdonképpen 12.5 miilió forint. Ez a 12.5 millió /forint még így is kétszerese az 1949. évi előirányzatnak. Ha túlzás lenne is azt mondani, hogy a Terv­hivatal szerepe az előz« évinek százszorosára emelkedett, kétségtelen az is, hogy kiadásának kétszeresére való emelkedése nem fejezi ki a Tervhivatal bővülését és jelentőségének nevel­kedését. Mindenki előtt nyilvánvaló» hogy a szocia­lizmus építéséhez gondos, előre kidolgozott ter­vek kellenek, hogy a tervgazdálkodás f oly tatá­sához» különösen most induló ötéves tervünk feladatainak megvalósításához olyan appará­tusra van szükség, amely a tervezés, végrehaj­tás és ellenőrzés feladatait eredményesn és egyre tökéletesebben tudja megoldani- A fel­adatok nagyságát rövid felsorolás is megmu­tatja. Az Országos Tervhivatal feladatköréibe. tartozik a népgazdasági terv kidolgozása, a népgazdasági terv végrehajtásánalk ellenőrzése 1 , a végrehajtással kapcsolatos nyilvántartási rendszer szabályozása, a műszaki fejle^ztét? és minőségi terveink kidolgozása, a tervszerű anyaggazdálkodás biztosítása, az árhatósági jogikör gyakorlása. Népgazdaságunk terve voltaképpen különböző tervek összefüggő és összhangban álló rendszere. Feladata e tervek rendszerének megállapítása, a népgazdasági ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLQ I. éxn december hó lí-én, szerdán. 480 mérlegrendszer felállítása, a különböző jöve­delemelosztási, termelési ; beruházási, felújítási, anyag-, munkaerő-» készletezési, fogyasztási terveik keretszámaira vonatkozó javaslat elké­szítése, majd ezek utána részlettervek előirány­zataiinak feldolgozása, összeegyeztetése és hé­lyebbítésie, hogy csak a főbb tervezési feladato­kat említsem. Mindezek jól mutatják, hogy a szocialista társadalmi és gazdasági rend alapját képező tervgazdálkodás terén milyen feladatok meg oldása, milyen munka vár a Tervhivatalra. Ha ezeket a feüadaitokwt jól látja el a Tervhivatal 7- és eddigi munkája ezt igazolja. — akkor ötéves népgazdasági tervünk szilárd alapokra fog épülni. A Tervhivatal feladatkörének bő­vülése adja magyarázatát kiadásai mintegy kétszeresére való emelkedésének- A hivatal lét­száma a multévi 235 főről 550 főre emelkedett, amit az előbb ©milített feladatok megoldása inldokolttá tett- Itt még meg kell említeni, hogy az állami igazgatás decentralizálása és a népi szerveknek a tervezés munkádlába való bevp­nása szempontjából milyen nagy jelentősége van. a Tervhivatal vidéki kirendeltségeinek. Az adminisztrációs kiadásokon túl emlí" test érdemel a kiegészítői beruházási tőkejutta­tások 150 mililiós összegű tőke előirányzata. Ez az összeg arra szükséges, hogy a, szocialista szektor bővítése során a magánszektorból a nemzeti vállalatok tulajdonába kerüHő termelő berendezések és eszközök megvásárolhatók és üzembe helyezhetők legyenek. A költségvetés legnagyobb tétele ennél az aloímnél a tártaié­koilásra beszerzett áruk vásárlására fordítandó 500 millió forint. Ezzel függ össze az Árurak­tározási Iroda költségeinek fedezésére elő­irányzott 3 milliós kiadás 1 is. Eziti az előirány­zatot a Magyar Népköztársaság gondos kész­lete tartalékkészletezési programijának ímeg­val'ósítása indokolja. Az Országos Tervhivatal költségvetésénél kell megemlíteni az aJÜátartozó szervekeit is: a Szabványügyi Intézet 3,800.000 forintos ki­adással, a Műfzaki Dokumentációs Iroda 3,100.000 forintos költség vetéssel, a Találmányi Hivatal 5,600.000 forintos kiadásával. A terv­gazdálkodás, az önköltségcsökkentés, a gazda­sági életünkben lévő számtalan erő- és anyag­tartailékok feltárásának legfontosabb szervei ezek ia felsorolt hivatalok. Ezeknek a szervek­nek közreniűködése jelentős mértékben hozzá" járul annak bizonyításához, hogy a tervgaz­dálkodás a tőkésgazdálkodás eredményét lé­nyegesen tnl szárnyalja, felülimúld a- A Talál­mányi Hivatal munkásifeltalálóink és újítóink találmányainak ezreit tartjla számon. Ezek az újítások nemzetgazdaságainknak — ahogy ezt Kossá: miniszter elvtársam megállapítottá — már eddig ie 250 millió forint megtakarítást jelentettek. Mindenki láthatta a nemirég lezárult újító­kiállításon dolgozó népünk legjobbjainak ezen a téren felimutatoitt eddigi eredményeit. Pedig még ennek a munkának mi csak a kezdetén vagyunk. Egyetlen tőkés országban sem for­dulnak elő a munkateljesítésnek, a muntkaver­seny eredményeinek olyan gyönyörű példái» mint amelyeket a tőkés elnyomástól megszaba­dult és saját hazáját, a sziocializmust építő mun­kásosztály leg'jobbjai mutatnak. (Lelkes taps.) Ilyen eredményeket csak szabad földön, csak a Szovjetunióban és a népi demokratikus köz­társaságokban lehet találni. A mi dolgoKÓink 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom