Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-4
39 Az országgyűlés 4. ütése 1949. évi június hó 4-én, kedden. 40 gépállomások hálózatának kiépítése. Eddig 179 gépállomást állítottunk fel- Az év végértei 220 gépállomásunk leez 3550 traktorral, 3400 vetogépoel és számos egyéb mezőgazdasági géppel. A műtrágyafcgyasztás- amefry 1947 tavaszán mindössize 706 vagon volt, 1949 tavaszaira 7566 vágómra, azaz több, mülnt tízszeresére emelkedett. Az öntözéses terület ebben az évben a háború előttinek kétszeresére, 50.000 holdra emelkedik. Az ipari növények és a takarmánynövények vetésterületének emelése, új növénykultúrátk méghonosítálsia, a nemesített- veitőmag' termelés kiterjesztése és az állattenyésztés fejlesztése ugyancsak nagy mértékben hozzájárul meziőg-aizdasáigíunk belterjesebbé tételéhez. Ugyaniakkor azonban ki kell jelentenem, hogy mindezek nem szüntethetik mes önmagulktoan mezőgazdaságunknak a parasztgazdaságok: szétr forgács oltságábain gyökerező elmaradottságát. A demokratikus pártok a választások alatt sem rejtették véka alá azt ta meggyőződésüket, hogy csak a szövetkezés, a társas gazdálkodás hozhatja meg dolgozó parasztságunk számára életszínvonalának további, .elmélkedését, a városikultúra val való ellátását. Ez a felismerés egyre mélyebb gyölkerefcet kezd verni dolgozó parasztságunkban is. Ma már többszáz helyen működik termelő szövetkezeti csoport és dolgozó parasztságunk országszerte közei háromh ,Sjzáz új helyen kérte új termelőszövetkezeti csoport megalakulásának engedélyezését. Minden erővel azon leszünk, hogy fejlesszük meglévő ternieiőszövetkezetejinlkiet. hogy azok 'példaadásával es jó felvilágosító munkájával dolgozó parasztságunknak minél szélesebb rétegeit győzhessük meg a szövetkezés előnyeiről. Újra hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanúgy, mint eddig, továbbra is ragaszkodni kívánunk az önkéntesség elvéhez. De hangsúlyozni szeretném, azt is, hogy komoly támogatásban részesítjük n termelőszövetkezeteiket, nr.'vel ezek jelentik mezőgazdaságunk jövőjét. Egyébként pedig rajta leszünk, hogy azok a dolgozé parasztok, akik be akarnak lépni a szövetkezeteíkbe> az ősszel meg tudjáfk valósítani ezt a vágyukat. Nemzetgazdaságunk fejlődése - mutatkozik meg külkeresked'elmti forgalmunk megnövekedésében és szerkezeti változásaiban. Mig 1938bam az összes exporteikkeknejk; csak 40%iát dolgozták fel iparilag Magyarországon,, addig az 1948-ban a kivitt áruknak "már 70% -a állott az ipar által megmunkált cikkekből. És íme, ugyanemnek as éremnek a mási'lk oldata: inig} 1938-ban az összes behoziott áruk 69%-a került hozzánk nyersanyagként vagy félgyártmányként feldolgozásra, addig az elmúlt évben már 81%-a. Megszűnőben vam tehát az a gazdiaisági függőség, amely as elmúlt évszázadban országunk termelő erőinek kifejlődését oly átkos módon akadályozta. Külkereskedelmiünk szerkezeti átalakulásának egyik döntő tényezője* hogy mindjobban növekszik: külkereskedelmi forgalmunk a, tervgazdálkodást folytató o»rsíziágoklkial 1 , elsősorban a Szovjetunióval. Ezzel etgyrészt biztosabb alapokra helyezzük országunk ellátását a nélkülözhetetlen ipari nyerteanyagokban, másrészt kiviteli cikkeink számára olyan elhelyezési lehetőséget teremtünk, amely független ;a kapitalista világpiac ingadozásaitól. Hadd említsek összehasonlításul néhány számot. Mig 1947 első négy hónapjában a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmunk 230 millió forint aDatt miariadt, latddig 1949 első négy hónapjában több mint 674 millióra emelkedett. Nemzetgazdaságunk fejlesztésié jelentős mértékben emelte dolgozó népünk életszínvonalát. A hároméves terv megindulása óta a gyáriparban ós a bányászatban dolgozók létszámla gyorsan emelkedett; az idén havonta átlag 10.000 föved nőtt. Az ipari munkásság reálbérei ez év áprilisában jóval magasahbatk voltak az 1947. évi átlagnál. Népünk életszínvonalának emelkedésére és életkedvének megnövekedésére más téren, is elég beszédes adat van. 1948-ban a házasságkötések seáma 26% J kal volt magasabb, mint a háboirú előtt. A rádióedőfizetők száma 11%-ikail nagyobb, mint 1938-ban. A háztartási villanyáram fogyasztása. 37.5% -kai, a gázfogyasztás 21%-íkal múlja, felül az 1938. évit. Közellátásunk javulására jellemzők a nagybudapesti élelmiszerfogyasztás szánjadiatai. 1946ban egy személyre 3.13 kilogramm zsír jutott, 1948-ban pedig több, ,mint 10 kilogramm. 1946bàn egy személy 4.32 kilogramm, marhahúst f ogyasztott, 1948-ban 11.62- kilogrammet. 1946egy személyre 4.71 kilogramm cukor jutott, 1948-ban pedig 17.18 kilogramm. A közellátás javulásának következményeként a hároméves terv folyamán a jegyremdszerben szerepelt jegyek egész sora vált feleslegessé, így szüntettük meg a burgonyajegyet, •arcúkor jegyiét, a tej jegyet, a zsír jegyet, a tüzelőjegyet, a petróleumjegyet, a textil- és a cipőtalpjegyet. Ha arról olvasunk, hogy Angliáiban a háború r befejezése óta. alig enyhült a jegyrendszer 'és egyes nyugati áHamiok nagy vívmánynak tekintik, hogy egyes jegyeket sikerült megszüntetniök. akkor ebben a tükörben még világosabban látszanak a mi gazdasági eredményeink. Mi tette lehetővé, t. Országgyűlés, hároméves tervünk eddigi sikeréig megválóé ítását és mi teszi reálissal azt a meggyőződésünket, hogy hároméves tervünket be fogjnk fejezni az év végére, azaz két év és öt hóniap alatt 1 ? Elsősorban az, hogy államunk a népi demiOh krácia aïlamia, amelyben a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. Államhatalmunknak ezt iá népi demiO'kratikus jellegét a választások méginlkább megezilíárdították. Másodsorban az, hogy a dolgozó nép az_ államhlatalom birtokában a gazdasági élet döntő területeiről is kiszorította ;i nagytőke képviselőit és a még megmaradt kizsákmányoló elemeiket korlátozta. A gyáripar, a bányászat és kohászat 87 százaléka az állam kezében van. Nagyüzemi jellegű közlekedésünk száz százalékban állami. Bankszervezetünk ugyancsak az állam kezében van. Külkereskedelmi forgalmunk száa százalékát állami hivatalok bonyolítják le. Belföldi nagykereskedelmünk forgalmának: 80 ^ százalékát az utolsó negyedévben állami vállalatok bonyolították le. A kiskereskedelmi forgalomban is egyre jelentősebb szereDet játszatnak a népboltok» az állami áruházak, az állami életi; miszer-kiskeresekedelnii hálézat és ia falusi által áno s szövetkezetek. Népünknek csak: az államhatalom és a termelőeszközök döntő részének birtokaiban vált lehetővé a tervgazdálkodás kiépítései országunk erőfeszítéseinek tervszerű felhasználásaA hároméves terv sikeres, megvalósításaihoz azonban mindez meni lett volna elég. A terv előirányzatait dolgozó népünk öntudatos és
