Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-4
35 Az országgyűlés 4. ülése Î9 országgyűlésüiiiik, amelyről büszkén áílilapíthatjuk meg. hogy a nép parlamentje. Az a tény, hogy a) munkások éts parasztok arányszáma ebben a piarllaimientben 73 százalék (Lelkes nagy taps.), fejesai ki leghívebben: ennek a megállapításinlak az igazságát A nők iszáma az durait országgyűléssel szemben szinte megnégyszereződött, az ifjúság képviselőinek szánnia is sokkal magasabb, mint bármikor a múltban. Az értelmjiiségiiiek, a deimokr/atikusí kisemberek szintén^ méltó képviselethez jutottak az új országgyűlésben». Meggyőződésem, hogy ez az országgyűlés, amely a demokratikusan kinyilvánított népaklairat kifejezője, képes lesz teljesíteni palindiaziokiat a nagy feladatokat, amelyeik rá várnáik, és kapcsolata a dolgozó (néppel szorosabb lesz, mint bármelyik előző országgyűlésé volt. Kormányom, amely most önöknek bemutatkozik, több tekintetben különbözik az előző kormányoktól. Az országgyűlés néhálny, nappal ezelőtt fogadta el az új minisztériunajoik istzervezésérőll és íai Népgazdasági Tamácg, létesítéséről szóló törvényjavaslatokat Az országgyűlés, ennek; megfelelően, ismeri azokat az indokokat» amelyeiknek aJapjátn szükségessé vált a kor" many átszervezésé, — ési ezért ezzel általáinosságiban nem kívánok foglalkozni. Szeretnék azonban ennek az átszervezésnek legfontosabb részeire rámutatni: a Gazdasági Főtanács megszüntetésére és a Népgazdasági Tanács felállítására. A Gazdasági Főtanács történelmi feladatot teljesített. Ez a szerv 1945 óta működött és jelentős 1 resize volt tabban, hogy retadeit teremtettünk a háboirú utáni gazdasági zűrzavarban» imielgalkoittuk a jó pénzt, a Mzsákmányolókat kJisEootottuk, és abban isi. hogy gazdasági életünk az egész világon elismert fellendülést mutat. A Gazdasági Főtanács hosszú ideig állott a relaíkció elkeseredett támadásainak középpontjában. Azok !a reakciós politikai erők, amelyek minden eszközzel el' lakiarták gáncsolni a demokrácia gazdasági politikáját és meg akarták akadályozmi a haroméves terv végrehajtását, joggal acsarkodtak a Gazdasági Főtanács ellen. Népünk »azonban érezte ég tudta, hogy a Gazdiasági Főtanács érte dolgozik, és most, négy esztendő multáéi, mélgi inkább méltányolni tudjla a Gazdasági Főtanács erőfeszítéseit és eredményeit. Hadd fejezzem ki mindnyájunk köszönetét azoktniak, akik kezdettől fogva a Gazdasági Főtanács élén állottak és akik oly nagy munkát végeztek ,az utóbbi esztendők laJaitt: Rákosi Mátyásnak (Szűnni nem akaró, ütemes Utps.), Gerő Ernőnek (Hosszantartó lelkes taps.) és Vais Zoltánnak (Hosszantartó lelkes ta^s.). Gazdasági fejlődésünk lehetővé és szükségessé tetta, hogy magasabb formájú gazdasági szervet hozzunk létre, a Népgazdaságii Tanácsiot. amely népgazdaságunk felső irányítására hivatott. A Népgazdasági Tanács feladata lesz a tervgazdaság irány ításia és.el" lenőrzése. a gazdasági ügykört ellátó minisztériumok és egyéb gazdasági szervek működésének egybehangolása. Ennek a Tanácsnak élmölke kormjányom egyik legkiválóbb tagja, Gerő Ernő áfemminiszteir. (Hosszantartó nlagy taps.) Bizonyos vagyok abban, hogy a z övénél jobb kezekbe nem tehettük volna le népgazdaságunk irányítását. Meggyőződésem, hogy ebben a véleményemben az egész magyar nép osztozik. '9. évi június hó 4-én, kedden. 36 T. Országgyűlés! A Népgazdasági Tanács feladata lesz elsősorban a hároméves terv sikeres befejezésének végrehajtása és az ötéves terv végleges kidolgozása az elkövetkezendő hónapok során. Hangsúlyozni szeretném aizonban, hogy a hároméves terv sikeres befejezé,sét .és az ötéves terv előkészítését az egész kormánv r egyik legfontosabb feladatának tekinti. Kormányom minden tagjának erőfeszítése arra fog irányulni, hogy ezeket a nlagy nemzeti célkitűzéseket eredményesen megvalósítsuk. Engedjék meg, hogy a kérdés fontosságánál fogva kitérjek a hároméves terv mai állására és azután néhány szót szóljak ötéves tervünkről. A hároméves terv alapvető feladata — mint mindnyájunk előtt ismeretes — a háborús károk és pusztítások által sújtott magyar nemzetgazdiaság líjjáépítésc. a termelőerőik helyreállítása és a nép életszínvonalának emelése volt. Az is közismert, hogy demokráciánk ellenségei annak idején kétségbe vonták a hároméves terv tieljeisítésénelki lehetőségét külföldi kölcsön nélkül. Nos, ma már közismert, hogy az 1945-ös, szinte hihetetlen mélypont után nemzetgazda «águnk 1949-ben nemcsak elérte, hanem számos területen túl ii$ haladta a háború előtti színvonalait. , Mindezt külföldi kölcsön nélkül értük el, »őt állíthatom, hogy éppen azért sikerült mind 1 * ezt elérnünk, mert elutasítottuk aszs imperialisták kölosönajánllatait. Hogy mennyire igaizunk volt, azt ma már nemcsak a hároméves terv magyar sikerei bizonyítják, hanem azoknak az országoknak siralmas példája is, amelyek csatlakoztak a Marshall-tervhez s amelyeknek, népe] vágyódva tekintenek a magvar gazdasági sikerek és a magyar fellendülés felé. Ipari termelésünk 1946 óta fcöml kétszeresére emelkedett, és több mint 20 százalékkal l magasabb az utolsó békeév, 1938 ipari termelésénél. Bányászati termelésünk több mint 30 százalékkal, vas-i fém- és gépipari termelésünk 66 százalékkal, villamos energiatermelésünk pedig 60 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. Míg 1938 első negyedében 178 traktort gyártottak, addig- mi 1949 első negyedébein 500 traktort állítottunk elő. Míg 1938 első negyedében nyolc mozdonyt gyártottak, addig mi 1949 első negyedében 49-eltl (gyártottunk. Kerékpárgyártásunk 1938 első negyedében 18-555 darab volt, ezzel szemben 1949 első negyedében 43.355. Mezőgazdaságunkban is lényegében befejeződött a helyreállítás korszaka. 1948-ban kenyérgaboinatermésüiik még alaítta maradt ugyan a háborúellőttinek, de kukorica-,, burgonya-» cukorrépa- és különösein olaj ősnövénytermelésünk már lényegesen felülmúlta a bár borúelőtti évek átlagát, idiei termésünk kilátásai pedig sokkal jóbbak, mint a tavalyiak. Mezőgazdasági termelésünk a felszabadulás óta még soha nem mutatott olyan bíztató képet, mint ebben ia termelési évben. Dolgozó parasztságunk a mezőgazdasági termelés terén mindemben magáévá tette népi demokráciáink célkitűzéseit. Megállapíthatjuk, hogy az őszi és a tavaszi vetési terv végrehajtása olyan feladat volt, amelyet csak a széfes paraszti tömegek cselekvő támogatásával lehetett teljesíteni. A vetési terv elkészítésébe bevontuk a dolgozó parasztságot a, községi népi bizottságokon keresztül» és a járásokra» majd a községekre kidolgQz'otit tervünket» valamint annak üteme-
