Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

395 Az országgyűlés 18. ülése 1919. városait és községeit, és Budapest főpoigár" mestere tegyen egy személyben ennek az új környéki városnak is a főpoigármestere. Mások •viszont ugyanilyen miódom egy_ új megyét akartak konstruálni, amelynek alispánja lett vohDa .Budapest főpolgármestere. Már nevet is adtak ennek a szörnyszülött megyének. »Dunamegye« lett volna a neve, de; e-z az ötlet természetesen mégsemi valósulhatott meg. Féltek ezek az urak as fővárosi és környéki •munkásság egyesítésétől, féltették». — ahogyan ők mond" ták — a. főváros »keresztény nemzeti« jellegét. Ha akadt egy-egy közöttük, aki; mégis hirdette Naigy-Budapest megteremtését, az rendszerint mint az egyik előadó 1936-han. a következőkép" pen érvelt: »Eddig ezt a területet, Peetkörnyéket, nem karolták fel a keresztény egyházak és közigazgatás. Az eddigi kedvezőtlen választási eredményeket a jobboldali pártok teljes szervezetlensége okozta. A monstrum'plébániáik, a lelkészthiány jellemzik ezt a területeit. A főváros vezetőire szép és hálás feladatok várnak. Nekünk, jmár a főváros érdekében is tmieg kell nyernünk és meg keli szerveznünk a főváros környékének lelkét, és ezt a mai ezervezet, illetőiéig szervezetlianség alig teszi lehetővé.« Mi, t- Országgyűlés, nem azért akarjuk megtereímtenti a főváros környékének egységét a fővárossal, mint az előbb idézett tír. Mi éppen azért akarjuk ezt, mert népköztársaságunknak előnyös, ha az ország fővárosában a leghaladóbb, a legmesszebbre^átó» és legáldozatkészebb osztály, a munkásosztály súlya érvényesül. Mi azért akarjuk ímegtereimteni a fővárosi és a környéki városok egységét, hogv még több segítséget tudjunk adni az elmaradottabb környéki városok felsegitéséreA felszabadulás óta eltelt évek alatt ennek a ^segítségnek első jelei már mutatkoznak. Különösen à legutóbbi egy-két évben az állam és a főváros együttes segítségével a környéki városok és községek számos új létesítményhez jutottak. Rákospalotára, Pestújhelyre, Pesthideigkútra, Soroksárra, és más környéki városokba és "községekbe kinyúlik már az egészséges vizet szálilító hálózat, Pestújhely, Pestszentimre villamos-, féltucatnyi környéki váíPOS és község pedig autóbuszjáratot kapott. Népiskolákat, orvosi intézményeket, új modern lakóházak tucatjait építettük fel a környéki városokban. És bár egy félévszázad mulasztásait nem lesz könnyű nótoltai. bízhatunk abban» hogy a kezdetnek folytatása is lesz, hogy még erőteljesebb tempóban fog épülni Pestkörnyék. Pestkörnyék további fejlődésére biztosítékot nyújt a t. Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása is- A főváros hatalmas anyagi erlőkkel, képzett káderekkel rendelkezik. A fővárosnak a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével sikerült elérnie, hogy az elmúlt években költségvetésének közel egyötödét a dolgozók érdekét szolgáló új létesítményekre fordíthassa. Megszűntek azok az idők, amikor a fővárosi ptatnamákra, az óriási bürokráciára, a hihetetlenül magas fizetésekre úszott el a pénz. Megszűnt az az idő is, amikofr mindem gond &z volt. hogyan lehetne a villanegyedeket és csak a villanegyedeket szebbé tenni. (10.30.) A fővárosban és a környéki városokban egyaránt, a diolgozók, a munkásosztály képviselői vezetnek, és ez biztosítékot nyújt arra, hogy mindenekelőtt az elhanyagolt, elmaradt vátrosoknak. városrészeknek és községeknek nyújtanak segítséget. Üj ötéves tervünk hatalévi december hó 13-án, kedden. 396 mas összegeket fordít a városok építésére, új lakások, egészségügyi berendezések, kulturális '% intézmények építésére és bízhaituinfk abblain. hogy ebbpl a hatalmas összegből megfelelőkép fognak részesülni a pestkörnyéki városok is. A pestkörnyéki városok fejlődésére biztosítékot nyújt az is. hogy fejlődésüket komolyan szívén viseli Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja- Csepel várossá alakulását, a pestkörnyéki építkezéseket, a főváros kültelkeinek kiépítését Pártunk szorgalmazta és elejétől fogva támogatta a^ főváros egyesítését a pestkörnyéki műnk ás város okkal. Pártunktól tanultuk meg azt, hogy városépítő munkánkban ue tévesszük el eigy pillanatra sem szemünk elől azt az elvet, hogy a munkásosztály, a dolgozók érdekeit szolgáljuk. Nekünk ezt az utasítást munkánkban mindenkor követnünk kell. Meggyőződésem, hogy ennek a törvény^ javaslatnak elfogadása eriősíti a pestkörnyéki városok és községek fejlődését. Meggyőződésem, hogy Népköztársaságunknak hasznos lesz, ha fővárosunk még inkább munkásjellegűvé törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben fogadta el. (Élénk taiys.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Kovács István. ELNÖK: Kovács István képviselő urat illeti a isizó. KOVÁCS ISTVÁN: T. Országgyűlés! T. Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja és Budapest dolgozói nevében örömmel üdvözlöm a Budapest és környéke egyesítéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat újabb bizonyítéka a magyar népi demokrácia és vezető pártja, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja alkotóképességének, nagy vívmánya Budapest és az egész ország f dolgozóinak. Mint az előadó» Köböl elvtárs már rámutatott, a régi rendszerben ötven év óta ígérték e nagyjelentőségű reform megvalósítását. Tanulmányokat írtak arról, milyen nagy szükség van Pestnek a környékkel való egyesítésére, de a munkásosztály megerősödésétől való félelmükben nem engedték ezt megvalósítani. Miért féltek a reakciósok, miért nem valósították meg az oly régóta szükséges egyesítést? Féltek megvalósítani Budapest politikai egységét, mert .osztálypolitikáit csináltak. Féltek attól, hogy a Buc'japest környékén élő munkásioísztállyal megnövekedik Budapesten a munkásosztály szerepe- Félték attól, hogy a munkásosztály erőben megnövekedve, egységesebben lép fel jogai kiharcolá)sáért

% Tudták, hogy az erőben megnövekedett munkásosztályt elnyoïnni és kizsákmányolni, jogaitól meg

1fosztáni nehezebb lenne, a^ egyesített Budapesten a környéki tömegekkel megerősített munkásosztály minden választási csalás ellenére túlsúlyban van. vagy legalább is nagyobb szerephez jutna a fővárosi törvényhatósági bizottságban. Ezért a Wolff-féle keresztény kurzus váró s vezetősége is igyekezett fenntartani a Pest és környéke közti különbséget. A régi rendszer vezetői megosztották a munkásosztály erejét, szétszórták iőket a környéken és egymás ellen játszották ki a városokat: és a környező községeket. A reakciós uralkodó osztály az önkormámyzati szervekben választási csalásokkal helyi túlsúlyt biztosított magának és a széttagoltság miatt a peremvárosok, községek munkástömegeinek szavazataival a: fővárosi törvényhatósági bizottságba nem kerülhetett be senki. A Horthy-fasiszta