Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-18
379 Az országgyűlés 18. ülése 1949. rendszer még a pesti látszat jogot sem biztosította a környék dolgozói számáraNem véletlen az, hogy a 45.000 főnyi, elsősorban munkás lakosú Csepel várossá fejlesztését megakadályozták, és az község maradt, mert ennek segítségével jobban el tudtáK nyomni*és vissza tudták szorítani a csepeli munkásokat. Nem véletlen az, hogy Horthyék éppen Pest környékére szabadították rá a hirhedt Endre Lászlót, aki lábbal tiporta a községeik és városok autonómiáját, és diktatórikus, nyilt fasisztamódszerekkel, terrorisztikus eszközökkel nyomta el a környék dolgozóit. A régi reakciós rend vezetői nem akarták, hogy a főváros szociális összetétele eltolódjék a munkások javára. Ezért is halogatták Budapest egyesítésének megvalósítását. A magyar népi demokrácia és vezető Pártja, a MagyarDolgozók Pártja a többi közt ezért ig helyesli Buc'japest és környékének egyesítését, mert^ ez jelentékenyen megjavítja a főváros szociális összetételét. Az egyesítéssel ia munka?osztály súlya és vezető szerepe azí eddiginél jóbban ki fog domborodni a főváros egész életében. Nagy-Budapest területéin él az ország ipari munkásságának mintegy 60%-a. Budapest volt mindig a magyar munkásmozgalom központja, a munkásosztály, a dolgozó nép, Pártunk legszervezettebb bázisa. Ezt ia bázist erősítjük mi most meg a peremvároisok és Budapest egyesítésével, A főváros mindig vezetőszerepet töltött be az országban; ez az egyesítés most megsoksizorozza' fővárosunk politikai, gazdasági és kulturális erejét és még jobban kidomborítja példaadó, vezető ezerepét. T. Országgyűlés! A múlt rendszer lakásépítésében is visszatükrözte az uralkodó osztály politikáját. A főváros akkori vezetése ahelyett, hogy a munkásosztály által lakott külvárosi területeket fejlesztette volna, a munkások kizsákmányolásaiból a Eózsadombon, a Svábhegyen luxusvilláikat, a, belvárosi részen luxus beruházásokat, úri negyedeiket, burzsuJlliakasokat épített. Az ellenforradalom várospolitikája a dolliárkölcsönötoből felépítette az Auguszta-telepi, Mária Valéria-telepi, kiserdői nyomortanyákat. A budafoki barlanglakások, Csepel szélén a. Királyerdő elhanyagolt állapota jellemezte a tőkések népellenes várospolitikáját. Kiáltó ellentét volt a felszabadulás előtt az úri és a siziegénynegyedek, a belvárosi» rózsadombi, svábhegyi luxusvillák és a külvárosi nyouniortelepek között. Budapest egyesítésére szükség van azért is, hogy megszüntessük a különbséget az úri és a szegénynegyedejk közt. Meg kell szűnniöík az úri negyedeknek és a szegénynegyedeiknek isA budapesti dolgozóik és a szoöializumst velünk építő haladó értelmiségiek érdekei'! szolgáló lakásellátó politikát kell megvalósítani. A munkásokat, a dolgozókat; a demokráciát becsüle-, tesen szolgáló értelmiségieket behozzuk a város szívébe, a volt úri negyedekbe, a külső részeket, a külvárosolkat, a peremvárosokat és községeiket, a proletárkerületeket tervszerű vá'rosfeg'liesztési politikával kifedlesatjük és ennek segítségével megszüntetjük a belváros és a külváros ikjözti osztálykülönbséget. (Lelkes nagy taps.) Gerő elvtárs múlt pénteken tartott beszédében mondta, hogy a z ötéves tervvel megváltojztatjuk hazánlk: társadaloimgazdasáigi képét isA három* és ötéves tervvel és az azt követő terveikkel megváltoztatjuk, teljesen átalakítjuk ha>záuk fővárosának. Budapestnek gazdasági és politikai képét is. Hogy e téren milyen léhetőévi december hé 13-án, kedden. 398 ségeink vannaik, azt a legjobban az elmúlt évejk eseményei mutatják. Budapest dolgozói még jól emílákezneik 1945 januárjára és februárjára, amikor a,z ostrom és kemény harc után a diadalmas Szovjet Hadsereg által felszabadított Budapest a barbár németek és kiszolgálóik, a magyar Szálasl-fasisztáík sízörnyű bűnei miatt romokban hevert. Ki mert volna akkor arra gondolni, bpgy ilyen hamar rendbe tudjuk hozni Budapestet, fel tudjuk építeni lerombolt hídjaíinkat 1 ? Budapest dolgozói. Pártunlk vezetése alatt, lerombolt fővárosunikat csodálatos gyorsaságg-al építik újjá és egyre jobban eltüntetik a háborús pusztítások! nyomait. Hatalmas eredményeink vannak már eddig is e téren, de nem állunk meg és az eilíkÖsv&tlkezp Ötéves tervben tervszerű városfejlesztési politikával eltüntetjük a belső és külső kerületek közötti különbséget, korszerűsítjük, fejlesztjük 'köizilelkedésünket és közüzemi szolgálatunkat. A hároméve s terv alatt hatalmas összegeket fordítottunk Budapest helyreállítására, és még nagyobb összegéket fektetünk be az elkötvetkező ötéves tervben. Az ötéves terv alatt megépítjük a földalatti vasutat, amely megkönynyíti és meggyorsítja Budapest közlekedését, s a főváros és az egész; ország dolgozó népéneík büszkesége lesz. Több mint egymilliárd forintot ruházunk be városfejlesizitésre, lakásépítésre, a víavezetékés csatornahálózat kiszélesítésére. Üj üzemeket, munkásházakat építünk. Megépítjük az Árpádés a Boráros-téri hidakat, felépítjük a sportstadiont, az új Nemzeti Színházat, és még sokáig sorolhatnám fel, mennyi nagyszérű dolgot fogunk megvalósítani a következő években- Mindezzé:! lehetővé tesszük, hogy a dolgozó nép érdekében és boldogulására szebbé, jobbá és egészségesebbé és még inkább az ország politikai, gazdasági és kulturális központjává építsük ki fővárosunkat. A peremvárosok és a községek különállása ideje' 1 hátrányos helyzetben voltak a környék dolgozói közellátási szempontból is. Sok volt a panasz a környéki lakosság, főleg a háziasszonyok részéről, hogy a távolabb fekvő helyeken rosszabb minőségű és drágább élelmiszercikkeket kapnak. E törvényjavaslat életbeléptetése megkönnyíti egész Budapest dolgozói élelniiszerellátálsáinak tervszerűbb és jobb megoldását és továJbbjavítását. Nagy-Budapest megvalósítása terén érvényesülv{ fog az összedolgozok érdekeit szolgáló egyenletes elosztás, amelynél teljesen megszűnik a környéken lakók hátrányos helyzete. A közélelmezési terén Budapest egyesítésének megvalósítása azt jelenti, hogy a környéki dolgozók többé nem kapnak silányabb minőségű és 10—20 százalékkal drágább árut hanem ugyanolyan minőségű és olcsó élelmiszerhez jutnak, mint a belső városrészek lakói. Az utóbbi években, különösen az utóbbi hónapokban jelentékenyen megjavult és olcsóbb lett a főváros dolgozóinak ellátása. Soha még így nem élt a. főváros dolgozó népe, soha még ennyi vagon élelmiszer nem jött fel naprólnapra Budapestre, soha még annyi élelmiszert, kenyeret, húst, tojást és,tejet nem fogyasztott a budapesti munkás, mint most. Nem túlzás azt mondaná, hogy ja felszabadulás óta, dé ikü; lönösen az utóbbi időben a főváros dolgozói nemcsak Öntudatban, hanem súlyban is megnövekedtek. De hátrányos helyzetben volt a, környék lakossága egészségügyi steempöntból is, mert Budapest és a környéki városok és községek
