Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-18
9 Az országgyűlés 18, ülése 1949. évi december hó 13~án, kedden, Drabos Lajos elnöklete alatt. Tárgyai : HMáh Elnöki előterjesztések 391 Antos István előadó beterjesztette a költségvetési bizottság jelentését a magyar állam 1950. évi költségvetéséről (írom. 34.) 391 Budapest főváros területének új megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 29., 32. sz.) 391 Hozzászóltak: Köböl József előadó 391 Kovács István 396 Spáczel István , 404 Â Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 31., 33. sz.) 409 Hozzászóltak: Andié« Erzsébet előadó ; 409 Szádcczky-Kardos Elemér 416 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 422 A minisztertanács tagjai közül jelen voltak: Dobi István a minisztertanács elnöke, Gero Ernő államminiszter, Kádár János belügyminiszter, Kossá István pénzügyminiszter, Ries István igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály nehézipari miniszter. (WnÖk: DRAHOS LAJOS- - 10,13.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Czett Jő'zsef, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Kiss Gergely kép viselő társunkat kérem fel. Antos István képviselő úr, a költségvetési bizottság előadója kíván jelentést tenni. ANTOS ISTVÁN: T. Országgyűlés! Az országgyűlés^ költségvetési bizottsága letárgyalta és változtatás nélkül elfogadta a. magyar állam 1950. évi költségvetését. A bizottság jelentését azzal a kéréssel^ terjesztem be» hogy kinyomatását és szétosztását ate országgyűlés rendelje el és intézkedjék annak napirendre tűzése iránt. [ ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentést az országgyűlés fcLnyonDatja, tagjai között szétosztatja. Napirendire tűzése iránt később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik: Budapest fő; város területének új megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t* Országgyűlés tudomására hozom, bogy a törvén yjavaslathoz Kovács István és Spáczel Istvánt országgyűlési képviselők szólalnak fel. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vesézi. Köböl József előadó urat illeti a szó. KÖBÖL JÓZSEF: T. Országgyűlés î A fővárosunk környékén fekvő városok és községek dolgozóinak, több mint 600.000 embernek kívánsága, régi vágyai teljesült azzal, hogy az országgyűlés elé került, mint törvényjavaslat, Budapest új határainak megállapítása, a fővároskörnyéki — főleg munkáelakta — városok és községek Budapesthez csatolásának ügye. Dolgozó népünk egyik legértékesebb rétege a fiővároskörnyéki ipari munkásság. Szakmai tudásban, munkaszeretetben élen jártak a felszabadulás óta, a felszabadulás előtt pedig harcos, szervezett osztagai voltak a fasizmus ellen küzdő magyar muukátsosztályntaik. Csepel, Pesterzsébet, Újpest. Albertfalva ara. többi városok és községek harcos munkásságára mindig biztosan száimíthatott a magyar demokrácia . és mindig félve tekintett az uralkodó kapitalizmus« A főváros közvetlen közelében, a fővárossal egybeépülve, de a főváros kulturális» szociális és egészségügyi vívmányait nélkülözve élt e fővároskörnyéki dolgozó nép. A kapitalizmus, majd a fasizmus tudatosan visszatartotta fejlődéséiben a pestkörnyéki munkásság településeit, varasait és községeit, megnehezítette a dolgozók életét és a főváros központjától pár ezer méterre, sok helyütt a tanyai életnél elmaradottab körülményiek között, az elemi kulturális intézmények hiányában, fejlődésében gátolta meg a munkásságot. Engedje meg & t. Országgyűlés, hogy néhány adatot soroljak fel, amelyek bizonyítják, hogy a fővárosJkörnyéM városokban és községekben mennyivel nehezebb volt az élet, milyen bűnök terhelik a régi rend vezetőit. Budar pesten az utolsó békeévben, 1939-ben, átlagban 17.500 lakosra jutott egy középiskola. Ezzé] szemben a pestkörnyéki város okban és közsé-